A Rájátszásn költők és zenészek dolgozzák át egymás munkáit, hogy közösen valami újat alkossanak. Tréfás és szép alkotások jöttek létre, és ennek a kiváló munkának a legnagyobb termését mutatják be a magyar popélet és kortárs költészet ismert alakjai. A Rájátszás fennállásának eddigi legnagyobb koncertjén párba állnak a versek és dalok jegyzői; a költők közt Erdős Virág, Grecsó Krisztián, Háy János, Karafiáth Orsolya, Kemény István, valamint Szálinger Balázs, a zenészoldalon Beck Zoltán, Kollár-Klemencz László, Másik János és Szűcs Krisztián.
Karafiáth Orsolyának egy régi hobbija teljesedett ki a Rájátszással: „Régóta foglalkozom dalszövegírással, egyik kedvenc hobbim, talán mert alapvetően mindig zenész és énekes szerettem volna lenni” – mondta a költőnő, aki a Rájátszásban az együtt dolgozást tartja a legfontosabbnak.
„Kedvvel írok újra meglévő dalokat is – teszi hozzá –, a dolog játékossága és a színpad vonz, hogy be lehet öltözni egy dalhoz, öt percre dal lehetek én magam is…” Beck Zoltán így beszélt Karafiáth Orsolyáról és a színpadi jelenlétről: „A színpadot másképp használjuk, de mindegyikünkben van a ripacsból. Mindössze egyszer játszottunk közösen, így még egyáltalán nincs ritmusa a színpadi együttlétnek, de képesek vagyunk érteni egymást.”
Szűcs Krisztián és Szálinger Balázs egy párt alkot a színpadon: „Mivel Balázs lelkes és értő rockrajongó, ennek van érzékelhető hatása a költészetén, így elég könnyű volt hozzányúlni a verseihez, prozódiailag nagyon kínálják magukat” – mondja Szűcs. Szálinger elmondta: a HS7 fontembere tizenöt éve jó barátja, évtized óta akartak már közös dalt csinálni.
Erdős Virág szerint „egy jó dalszöveg rögtön megfogja az embert, egy jó vers viszont soha többé nem engedi el”. A Rájátszás kapcsán mindkettőből lesz részünk bőven. Háy János úgy véli: „A vers bármekkora súlyt elbír, ráér megvárni a megértést. A dalszövegnek azonnal és helyben kell megragadnia a hallgatóját, ha nem érti is nyomban, ám érzi”. Kemény István pedig így gondolkodik erről a kérdésről: „A dalnak ott van segítségül a zene, a vers meg egyedül kínlódik. A zenét is neki kell kipótolni, és ez örök hátrány.”
„Szeretek költőkkel írókkal együtt dolgozni, lenni, inni, balatonozni, bármi” – mondja Kollár-Klemencz László. „Nem sokszor adódott ilyen helyzet, végre a Rájátszás kereteiben ezt kiélhetem. Náluk jobban talán csak a színészekkel szeretek együtt lenni. Másik János így fogalmaz: „Szeretem a kellemes meglepetéseket. Szeretek szórakoztató emberekkel találkozni. Azt is szeretem, ha én szórakoztathatok másokat”.
A Rájátszás hamarosan egy kötettel bővített CD formájában is megjelenik a Bookline Könyvek kiadásában.