Az elismerést a természettudományos oktatás támogatásában kiemelkedő szerepet vállaló cégek, az Ericsson Magyarország, a Graphisoft SE és a Richter Gedeon Nyrt. alapították. Ennek megfelelően a három vállalat vezetője, Jakab Roland, Bojár Gábor, illetve Bogsch Erik nyújtotta át a díjazottaknak az elismerést, amellyel – nem mellékesen – másfél millió forint pénzjutalom is jár.
Hazánk előkelő helyen szerepel az egy főre jutó Nobel-díjasok számában. Amikor világhírű tudósainkról beszélünk, hajlamosak vagyunk elfeledkezni azokról, akik hozzásegítették őket sikereikhez. Ez az életműdíj, amelyet „a pedagógusok Kossuth-díjaként” is tisztelnek a szakmában, azt a nemes célt szolgálja, hogy az emberek ne csak a neves, sok esetben világhírű magyar tudósokat, hanem tanáraikat is megismerjék. A díj egyúttal emléket állít a 20. század egyik legnagyobb tanáregyéniségének, dr. Rátz Lászlónak, aki a budapesti Fasori Gimnázium matematika-fizika szakos tanárként számos világhírű tudóst, mások között Neumann Jánost, Wigner Jenőt és Harsányi Jánost is elindította a pályáján. A Magyar Természettudományos Oktatásért Alapítvány kuratóriuma 2000 óta ítéli oda a Rátz Tanár Úr Életműdíjat, amelynek a mottója is így szól: „… hogy ne csak a világhírű tudósok, hanem a tanáraik nevét is megismerjük…”.
A kuratórium elnöke, Kroó Norbert akadémikus a kitüntetetteket üdvözlő, s érdemeiket méltató beszédében aláhúzta, hogy színvonalas oktatás elképzelhetetlen a tanárok áldozatos munkája nélkül.
Éppen ezért a díj legfőbb célja, hogy hozzájáruljon a tanári munka erkölcsi és anyagi elismeréséhez, és példát mutasson más gazdasági szereplőknek is, hogy lehetőségeikhez mérten támogassák az oktatást. Mind Kroó professzor, mind a három szponzoráló vállalat vezetője utalt rá, hogy az oktatásra szánt, a GDP három százalékát alig meghaladó költségvetési tétel jócskán elmarad a hasonló adottságú szomszédokétól, nem szólva más, erősebb államokról, márpedig az igazi, hosszú távú befektetés a magyar gazdaság számára a tudásban rejlik. A három vállalat továbbra is kiemelt figyelmet kíván fordítani arra is, hogy a kinevelt tehetségeknek olyan munkalehetőséget kínáljanak, amiért érdemes hazánkban maradva keresniük a szakmai boldogulást.
Az elismerésben részesült szakemberek az ország számos pontján működő, különböző adottságokkal, lehetőségekkel rendelkező iskoláiban tanítanak. Életművükben azonban közös, hogy a reáltantárgyak oktatási színvonalának emeléséért dolgoznak, az oktatás mellett gyakran tankönyvek, szakmai folyóiratok szerzői, diákjaik sikeresen szerepelnek országos tanulmányi versenyeken. Sőt, arra törekednek, hogy a természettudományos ismereteket ne csak a legjobbakkal, hanem valamennyi diákjukkal elsajátíttassák és széles látókörrel rendelkező felnőtteket neveljenek.
A kitüntetettek közül Tarcsay Tamás szegedi matematikatanárt arról kérdeztük, hogyan lesz valaki Rátz Tanár Úr-díjas. A pedagógus, aki az elmúlt 38 évben a szegedi egyetem gyakorló gimnáziumában (amely hat évtizeden át Ságvári Endre nevét viselte – a szerk.) törekedett a diákokat beavatni a matematika rejtelmeibe, a sokuk által nem kedvelt tantárgyat megszerettetni, az Infovilágnak elmondta, hogy jó, ha a tanár olyan iskolában dolgozhat, ahol főnökei és kollégái elismerik szakmai munkáját. Szerencsésnek érzi magát, mert a Tisza-parti nagyvárosban az egyetem elvégzése után a Ságvári Gimnáziumban kezdett dolgozni, s mindmáig ott tanít és nevel. Folyamatosan figyelhették hát a munkáját, aminek ismeretében az igazgató és a tantestület maga ajánlotta erre a megtiszteltetésre. Tehetnek kitüntetési javaslatot a kuratóriumnak a szakmai szervezetek, a szülők, a diákok is – fűzte hozzá Tarcsay Tamás, aki nem tud arról, hogy a humán tárgyak oktatói számára is létesült-e hasonló díj, „pedig ők is megérdemelnék”. Azt csak akkor tudta meg, hogy esetében a kuratórium kedvező döntést hozott, amikor a gimnáziumban megjelent egy forgatócsoport, hogy portréfilmet készítsen róla a budapesti díjátadási ceremóniára. Ilyen videó-összefoglaló egyébként valamennyi díjazottról készült, a budapesti díjátadás egyik legfelemelőbb mozzanata volt a bemutatásuk.
Az idei Rátz Tanár Úr Életműdíjas tanárok
Matematika: Tarcsay Tamás, SZTE Gyakorló Gimnázium és Általános Iskola, Szeged, valamint Kónya István, József Attila Gimnázium, Ózd
Fizika: Juhász Nándor, Szeged, Tisza-parti Általános Iskola és Juhász Nándorné Szeged, Rókusi Általános Iskola, valamint Zsigri Ferenc, ELTE Apáczai Csere János Gyakorlógimnázium és Kollégium, Budapest.
Kémia: Halmi László, Zrínyi Miklós Gimnázium, Zalaegerszeg, dr. Zsuga Miklósné dr. Laczkó Mária, Debreceni Szakképzési Centrum Vegyipari Szakgimnáziuma
Biológia: Zolnai Ildikó, Szinyei Merse Pál Gimnázium, Budapest és dr. Jánossyné dr. Solt Anna, Városmajori Gimnázium, Budapest.
Az Alapítvány a Magyar Természettudományos Oktatásért a fennállásának 16 éve alatt összesen 120 kiváló pedagógust tüntetett ki a Rátz Tanár Úr Életműdíjjal, és az alapítók jóvoltából eddig 138,4 millió forint pénzjutalommal járult hozzá a tanárok megbecsülésének növeléséhez.
A kitüntetettekről bővebben
Tarcsay Tamás 1979-ben végzett a szegedi József Attila Tudományegyetem matematika-fizika szakán. Végzés után az egyetem Ságvári Endre Gyakorló Gimnáziumában (mai nevén SZTE Gyakorló Gimnázium és Általános Iskola) kezdett tanítani matematikát, fizikát és technikát, ahol a mai napig is oktat.
Speciális matematika tagozaton több mint három évtizede tanít. A tanulóknak éppen annyi segítséget nyújt, ami elindítja őket azon az úton, amely az önálló problémamegoldáshoz és kutatáshoz vezet. Irányító tevékenységének tudatosan része, hogy a matematikában már eredményeket felmutató volt tanítványait is bevonja ebbe a munkába.
Közel 30 éve matematika szakvezető tanár, és azóta sok hallgató kezdeti lépéseit irányította a pedagógus pályán. Elsők között használt a tárgy oktatásához digitális eszközöket, megtalálván helyes szerepüket a tanítási órákon. Iskolájában közvetlen egyéniségével méltán kivívta kollégái szeretetét, tiszteletét. A tantestület közösségének alakításában pozitív életszemlélete meghatározó. A fiatalabb generációnak kérés nélkül is segítséget nyújt, tapasztalatait átadja.
Bár vallja, hogy a tehetség nem feltétlen jár együtt a versenyeken való sikeres szerepléssel, tanítványai kiváló eredményeket értek el az elmúlt évtizedekben a nemzetközi és hazai versenyeken, többek között a Matematikai Diákolimpián, az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen. A matematika iránt kevésbé elkötelezettek is tisztelik tudásáért, lendületes óravezetéséért. Humora, tréfás feladatai felkeltik mindenkiben az érdeklődést.
Az elmúlt évtizedekben neve nem csak szűk környezetében, hanem országosan is ismertté vált. Sok városban különböző fórumokon tart előadást, cikkeit, könyveit mindenki ismeri a szakmában.
Eddigi munkáját több kitüntetéssel ismerték el, 2000-ben Graphisoft, 2002-ben Ericsson, 2004-ben Beke Manó-díjat kapott.
Tarcsay Tamás igényes tanári munkájának méltó elismerése a Rátz Tanár Úr Életműdíj.
Kónya István 1958-ban végzett matematika-fizika szakos tanárként a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen. 1958-ban kezdett el tanítani Ózdon, és különböző beosztások után 1996-ban vonult nyugalomba az ózdi József Attila Gimnáziumból. 22 évig volt a matematikai munkaközösség vezetője, kétszer is igazgatóhelyettesként irányíthatta szeretett középiskolája munkáját.
Pályáját a matematika iránti szeretet és elkötelezettség jellemezte. Ezt adta át tanítványainak, akik közül sokan választották a matematikát életpályájuknak. Ehhez a pályaválasztáshoz sokszor Kónya Tanár Úr adta a végső lökést, felfedezve a tanulóban a tehetséget, és megadva neki minden segítséget, hogy az ki is bontakozzon.
Szakkörei megyeszerte híresek voltak, egyik kezdeményezője, szervezője és tanítványaival rendszeres résztvevője volt a megyei Mezőkövesdi Matematikaversenynek. Tanítványai közül többen eredményesen szerepeltek az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen, több tanítványa rendszeres megoldója volt a Középiskolai Matematikai Lapoknak. Számos iskolai rendezvény, megmozdulás szervezője volt. Pályafutása első felében nem csak matematikai foglalkozásokat vezetett, az iskolai illetve a városi ifjúsági röplabda majd futballcsapat edzője is volt.
1979-ben az oktatási-nevelési reformot előkészítő megyei bizottság tagja. Részt vett a hatosztályos gimnáziumi oktatás országos bevezetésének előkészítésében, és irányította annak megvalósulását munkahelyén. A Matematika Tanítása folyóirat tanári feladatmegoldó rovatába és az Élet és Tudomány folyóirat Gondolkodás Iskolája rovatába 1965-től rendszeresen küldött megoldásokat, ezek közül többet közöltek is.
Rendszeres, aktív résztvevője volt a Rátz László Vándorgyűléseknek, és éveken át tagja a Miskolci Egyetem felvételi bizottságainak. 1969-70-ben és 1983-84-ben a Ki miben tudós? matematikaversenyek megyei bírálóbizottságának munkájában vett részt.
Kónya István egész életműve, a szakma iránti alázata, diákjainak szeretete követendő példa mindenki számára. Tevékenységének méltó elismerése a Rátz Tanár Úr Életműdíj.
Juhász Nándor és Juhász Nándorné az általános iskolai fizika és matematika szakmai közélet aktív, országosan ismert és elismert résztvevői, meghatározó, vezető személyiségei több mint négy évtizedes munkájuk során.
Juhász Nándor több sikeres pályamunkát, elismert módszertani újításokat mondhat magáénak. Az Általános Iskolai Fizikatanári Ankétok gyakori résztvevője és szervezője, a Rátz László Vándorgyűlések rendszeres látogatója. Az SZTE Neveléstudományi Tanszékének Képességfejlesztő Kutatócsoportja megbízásából az országos reprezentatív tantárgyi mérésekhez sok éven át készített mérőeszközöket, amelyek a manapság készülő és használt e-diák alapanyagai lettek.
Létrehozta a Csongrád Megyei Matematika-, Fizikatanárok Szegedi Alkotóműhelyét. E civil szakmai szervezet állandó törekvése a széleskörű tehetségfejlesztés. A rendszeres tapasztalatcserék, versenyek mellett nyári nemzetközi matematika-fizika szaktáborokat is szervezett feleségével és munkatársaival az 1990-es években.
Juhász Nándorné férjének elválaszthatatlan, együttműködő társa a szakmai közéletben is. Munkáját a végtelen gyermekszeretet és a szakmai alaposság hatja át. Fontosnak tartotta a tanári demonstráció mellett a tanulói kísérletekkel történő tananyag-feldolgozást, az eleven tapasztalás élményét.
Tanórán kívül is nagy odaadással és szakmai pontossággal foglalkozott mind a lemaradókkal, mind a tehetséges tanítványaival. Az iskolai munka mellett rendszeresen és eredményesen végzett kutató munkát is. A József Attila Tudományegyetem MTA Képességkutató Csoportjának, a Kiss Árpád OKI Alapműveltségi Vizsgaközpontnak a diagnosztikus tudásszint- és képességvizsgálatokhoz alkalmazható tesztek készítésében és kipróbálásában is részt vállalt.
Országos szinten is elismert, minőségileg és mennyiségileg is kiemelkedő a munkájuk fizikából és matematikából is. Az Öveges József Fizikaverseny szervezésében, feladatkitűzésében és zsűrizésében sok éve (jelenleg is) alkotó munkát végeznek. A versenyről készülő évenkénti kiadvány 2006 óta Juhász Nándor szerkesztésében jelenik meg.
Döntő szerepet vállaltak a tehetséges tanulók foglalkoztatásában a megyei és városi versenyek szervezésével is. Személyes kezdeményezésükre hívták életre és szervezték 25 éven át Csongrád megyében a „Keresd a megoldást!” fizikaversenyt, valamint Szegeden ‒ a JGYTF Fizika Tanszékének védnökségével – a Frank Jánosról (a főiskola első fizika tanszékvezetőjéről) elnevezett városi fizikaversenyt, amely 1990-2008 között igen népszerű és magas színvonalú szakmai rendezvény volt a városban.
Munkájuk nyomán évente több száz, fizika iránt érdeklődő tanuló kapott érdekesebbnél érdekesebb problémákat otthoni kísérletezésre, kutató munkára és feladatmegoldásra.
Országos és megyei fizika tanulmányi versenyeken tanítványaik eddig 21 alkalommal értek el kiemelkedően jó eredményt. A nagy hivatástudattal végzett tanítás mellett igen aktív publikációs tevékenységet is folytattak.
Mindketten több kitüntetésben is részesültek már, többek között Ericsson-díjban (Juhász Nándor 2003-ban, Juhász Nándorné 2006-ban).
Munkájukat és sikereiket nehéz lenne szétválasztani és külön értékelni (bár külön-külön is megérdemelnék a kitüntetést), méltán nyerték el együtt a Rátz Tanár Úr Életműdíjat.
Zsigri Ferenc tanári pályáját 1971-ben kezdte a budapesti Steinmetz Miklós Gimnáziumban, 1979 óta pedig az ELTE Apáczai Csere János Gyakorlógimnázium tanára, jelenleg nyugdíjas óraadó tanár. Az iskola tantestületének meghatározó, emblematikus tagja.
Tanulók generációival szerettette meg a fizikát, miközben gyakorlóiskolai vezetőtanárként tanárjelölteket indított el a pályán. Számos kiváló adottságú diákja a legmagasabb szintre jutott el, de mindemellett számára ismeretlen a „reménytelen” vagy „lemaradó” fogalma. A fizika érdekes, izgalmas, mi több: humoros voltát vallja, hirdeti. Óráin, szakkörein, tankönyveiből ez a meggyőződés sugárzik.
Hitvallásából fakad, hogy a szaktanári munkán túl az iskolai élet legkülönfélébb területein is tevékeny. Az iskola mindmáig legaktívabb, az iskolai élet minden területén jelenlévő tanáregyénisége. Megalakulása óta az iskola alapítványának titkára, fő mozgatórugója, a tiszainokai iskolai tábor vezetője. Nevét az egykori és mai apáczais diákok egyaránt ismerik, személyét tisztelik, szeretik.
Szakmai munkájáról elmondható az is, hogy komoly részt vállalt és vállal az iskolában tartott központi emelt szintű érettségi előkészítésében, lebonyolításában. Tankönyvírói munkássága is ismert, társszerzője egy háromkötetes fizika tankönyvsorozat első két kötetének. Zsigri Ferenc a fizika szakmódszertani képzés egyik alappillérének mondható. Nemzedékek tanulták tőle a fizika tanításának fortélyait.
Rendszeresen küld feladatokat a Középiskolai Matematika Lapokba, és diákjai is kitartóan, eredményesen szerepelnek az egész éven át tartó pontversenyeken, csakúgy, mint az Eötvös-, Mikola-, Öveges-, vagy a Szilárd Leó versenyeken.
Pedagógiai hitvallása összhangban áll személyes életével, családi hátterével. Nyolc gyermekét és iskolai tanítványait egyaránt szeretettel nevelte, neveli; számára a családi szeretet és a tanítványok iránti szeretet – lényegét tekintve – nem különbözik egymástól.
Zsigri Ferenc személye és példaértékű tevékenysége méltó a Rátz Tanár Úr Életműdíjra.
Halmi László matematika – kémia szakos tanárként a zalaegerszegi Zrínyi Miklós Gimnáziumban 37 éven keresztül tanított.
Mind szakköri foglalkozásokon, mind kémiaóráin odafigyelt arra, hogy ne csak a kémia iránt különlegesen fogékony diákjai, de az „átlagos” képességű tanulók is fejlődjenek. Évek során egy kémiai „műhelyt” hozott létre.
Foglalkozásain briliáns humora mellett szigora is megjelent. Nem csoda, hogy nemcsak versenyzői körében, de a kémiaóráit látogató diákok között is nagy népszerűségnek örvendett és örvend a mai napig. Rá mindenki számíthatott, kollégái és tanítványai munkáját mindig önzetlenül segítette. Ahogy egy diákja megfogalmazta: „Órái magával ragadtak és beszippantottak, örökre belém oltva azt a mély szeretetet, melyet ő érzett választott tárgya iránt.”
Tehetséggondozó tevékenysége kiemelkedő. Tanítványai rendszeresen és eredményesen szerepeltek országos versenyeken (OKTV, Irinyi János Középiskolai Kémiaverseny, Curie emlékverseny, Vegyésztorna stb.). Tanítványai között 2 olimpikon, 1 OKTV I. helyezett és számos Irinyi János Középiskolai Kémiaverseny győztes található.
Az 1980-as években bevezetett fakultációs rendszer tapasztalatairól több ízben beszámolt szakmai továbbképzésen, valamint a Zalai Oktatás című folyóiratban is.
Szervezője volt egy TUDOK konferenciának, megyei szintű érettségi előkészítőnek, tehetséggondozásnak. Rendszeresen részt vállalt az Irinyi János Középiskolai Kémiaverseny faladatainak javításában és az informatika oktatás fejlesztésében is.
Kiváló és eredményes tanári tevékenységét minősíti számos díj (Irinyi János plakett, 2000; Tarján Rezső díj, 2002; Móra János díj, 2003; Magyar Kémiaoktatásért díj, 2003; Szent-Györgyi Albert aranyérem, 2004; Az Év Legsikeresebb Tanára díj, 2009; Magyar Köztársasági Ezüst Érdemkereszt, 2011; MesterM-díj; 2013; BonisBona – A nemzet Tehetségeiért díj, 2014).
Embersége és több mint négy évtizedes pályafutása egy igazán példás életmű, példaértékű tanítványai számára, így teljes szakmai életútját koronázhatja meg a Rátz Tanár Úr Életműdíj.
Dr. Zsuga Miklósné dr. Laczkó Mária 1973-ban kezdte középiskolai tanári pályáját a Debreceni Szakképzési CnetrumVegyipari Szakgimnáziuma elődintézményében. Tanári, és munkaközösség vezetői munkáját szakmai felkészültség és elhivatottság jellemezte. A Debreceni Egyetem Kémia Szakmódszertani csoportjának szaktanácsadója, majd a tantárgy oktatója volt öt éven keresztül.
Rendkívül eredményes az a törekvése, hogy tanítványaiban kialakítsa a tantárgy iránti érdeklődést, szeretetet. Diákjai, akik ma a vegyipar és a gyógyszeripar meghatározó kutatói, dolgozói, szigorú ám rendkívül igazságos pedagógusként emlékeznek rá.
Hosszú éveken keresztül vezetőtanárként segítette a kémiatanár szakos hallgatókat. Gondozta a pályakezdő pedagógusok útkeresését, tanácsaival, példamutatásával segítve őket a szakma elsajátításában. Nagy empátiával fordult tanárjelöltjei felé, és mindig őszinte véleményt mondott. Fiatal kollégáit motiválta, szakmai pályájukon segítette őket.
Mindig fontosnak tartotta a tehetséggondozást, ennek szellemében úgy készítette fel diákjait a különböző országos versenyekre, hogy kiemelkedő eredmények születhessenek. Tanítványai az Irinyi Országos Középiskolai Kémiaversenyeken, Curie valamint OKTV, OSZTV versenyeken, az élmezőnyben végeztek.
Kiemelkedő publikációs tevékenységet folytat. Folyamatosan és rendszeresen publikál a Módszerek és Eljárások és a Kémia tanítása című folyóiratban. Rendszeres résztvevője hazai és nemzetközi kémiai oktatással kapcsolatos konferenciáknak. Szerkesztője a kémia munkafüzetek sorozatnak.
Szakmai munkásságát 2007-ben a Magyar Kémiaoktatásáért díjjal ismerték el.
A szakma fontosságába vetett hite mindig töretlen maradt, a kémiaoktatás színvonalának fejlesztése egész pályáját jellemzi, innovatív szelleme és munkabírása példaértékű. Személye, neve már régen összeforrt a kémiatanítással Debrecen városában.
Dr. Zsuga Miklósné dr. Laczkó Mária sokoldalú, kiemelkedő munkája, emberi tulajdonságai, értékei alapján méltó a Rátz Tanár Úr Életműdíj elnyerésére.
Zolnai Ildikó biológia-kémia szakos tanári diploma megszerzését követően egy várpalotai Általános Iskolában kezdte tanári pályafutását. Utána Budapest VI. kerületében középiskolai referensi munkát végzett és 1973-tól nyugdíjba vonulásáig, 34 éven keresztül a Szinyei Merse Pál Gimnázium tanára, majd szakmai munkaközösség vezetője volt.
Lelkes, szakmailag igényes, eredményes iskolai pályafutását követően, nyugdíjba vonulása után is aktív maradt. Rendkívüli pedagógiai érzékével, kiváló pedagógiai készségével az oktatásnak és a nevelésnek csodálatos összhangját valósította meg munkája során. Diákjai felnéznek rá, érdeklődéssel, tisztelettel és szeretettel beszélnek róla.
Sikeres orvosok, biológusok, vegyészek sora került ki keze alól. Nagy hatással volt tanítványai pályaválasztására és későbbi életpályájukra is. Tanítványainak nem csupán kimagasló szaktárgyi tudásával, hanem emberi értékrendszerével is utat mutatott, sokuknak követendő példát jelentett. Diákjai versenyeredményei magukért beszélnek, kidomborítva azt a szakmán belüli sokszínűséget, amely a tanárnő egész pályájára és személyiségére jellemző.
Számos publikációs munka került ki a kezei alól, valamint tantervek, érettségi követelmények kidolgozója. Szakmai konferenciák, tantárgypedagógiai előadások aktív szervezője. A Magyar Biológiai társaságnak tagja 1975 óta és a Pedagógus szakosztály elnöke immáron az ötödik választási ciklusban.
Tevékenykedett az Országos Közoktatási Intézet két szakértői munkacsoportjában és a NAT “Ember és természet” munkacsoportjában. 2013-ban részt vett a Magyar Tudományos Akadémia által irányított, Biológia B. típusú kerettanterv kidolgozásában. A „Balogh János Kárpát-medencei Környezet-és Egészségvédelmi Csapatverseny” zsűrijének munkájában 16 éve vesz részt.
A szakma iránti szeretete, alázata, elkötelezettsége évtizedek óta töretlen. Színvonalas tanári hivatása méltó elismerése a Rátz Tanár Úr Életműdíj.
Dr. Jánossyné dr. Solt Anna biológia-kémia szakos tanár diplomája megszerzését követően az MTA Növényvédelmi Kutatóintézetének munkatársa lett. A tanítás iránti elhivatottsága a Baár-Madas Református Gimnáziumba vezette. Jelenleg a Városmajori Gimnázium kutató tanára.
Nagyhatású pedagógus, tantárgya iránt elhivatott. Sokféleképpen motivál, mindenkit a neki megfelelő módon. Dicsérő szavaival még a nehézségekben is elhiteteti diákjaival , hogy képesek a közös cél elérésére. Személyre szabott feladatokkal készíti fel tanítványait a versenyekre, érettségire, felvételire. Eredményes pedagógus, diákjai nemzetközi és OKTV versenyeken szereznek jó helyezéseket. Tanítványai nagy számban kerülnek be a felsőoktatási intézményekbe.
Publikációs aktivitása kiemelkedő. Kutatói ambícióit mutatja kimagasló tanári munkája mellett megjelent két idegen nyelvű publikációja.
A Kutató Tanárok Országos Szövetségének (KUTOSZ) egyik alapító tagja, részt vett a Biológia kerettanterv kidolgozásában, számos tanárjelölt mentorálásában, fakultációk szervezésében, iskolakert létrehozásában és az Ökoiskola pályázat koordinálásában is.
Kimagasló tanári munkáját igazolja diákjai és munkatársai dicsérő sorai mellett az öt elnyert szakmai díj is. 2010-ben az év felkészítő tanára lett. 2013-ban Szent-Györgyi tanár címet és Bonis Bona-díjat kapott. 2015-ben elnyerte az Innovációs Szövetség ösztöndíját és az Apáczai Csere János-díjat.
A tanárnő messze túlteljesíti a kötelező foglalkozást diákjaival. Rendszeresen szervez egyetemi és kutatóintézeti látogatásokat és egyéb iskolán kívüli szakmai programokat, terepgyakorlatokat. Hat gyermeke mellett mindig talál extra időt diákjaira, akik nem csak szakmai, hanem személyes problémáikkal is bármikor fordulhatnak hozzá.
Dr. Jánossyné dr. Solt Anna személye, tanári pályájának eddigi eredményei, szakmai tudása, valamint a tudomány- és diákszeretete alapján méltó a Rátz Tanár Úr Életműdíjra.
