A természeti tőke szerepe az utóbbi időben rohamosan felértékelődött. Az IMF és a Világbank becslései szerint 2050-re bolygónk népessége valószínűsíthetően eléri a 9 milliárdot, a világ élelmiszer-, takarmány- és rostanyag-szükséglete pedig az előrejelzések szerint 70 százalékkal fog nőni.
„A természeti tőke megőrzése nélkül aligha van esélyünk, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetből fenntartható módon lábaljunk ki. Ahhoz, hogy a tényleges károkat legalább megbecsülni tudjuk, elengedhetetlen, hogy a kormányzati és magánszektor számszerűsíteni kezdje a környezetre gyakorolt gazdasági hatásokat” – mondta Katka Benešova, az ACCA Csehországért, Szlovákiáért és Magyarországért felelős területi igazgatója.
A GDP-kalkuláció vagy a vállalatok éves jelentései jelenleg nem, vagy csak elvétve tükrözik a környezeti nyereségek és veszteségek tényleges értékét. Az ökológiai terhelést is számításba vevő könyvelési módszer elterjedésére ugyanakkor csak évek múlva kerülhet sor, pedig egyes szakértők szerint a kormányzatok 10, 20, akár 30 százalékkal is bővíthetnék GDP-jüket ily módon. A folyamat gyorsításához először azonban számos akadályt kell leküzdeni és félreértést kell tisztázni – mutat rá az ACCA, a világ legnagyobb, pénzügyi és számviteli szakembereket tömörítő szakmai szervezete.
A tanulmány: Természeti tőke – mit gondolnak a számviteli szakemberek? (Natural Capital – what do accountants think?) rávilágít, hogy az értekezés alapjául szolgáló kutatás válaszadói számára egyértelmű a vállalati érték és a környezeti erőforrások közötti összefüggés. A felmérésben szereplő pénzügyi és számviteli szakemberek négyötöde szerint a magánszektornak kiemelkedő felelőssége van a környezet megóvásában, és csaknem kétharmaduk hiszi, hogy a szervezetük hosszú távú sikere erősen függ a természeti erőforrások fenntarthatóságától.
Ennek ellenére csak kevesen tesznek konkrét lépéseket az ügyben. A megkérdezett szakemberek 62 százaléka dolgozik olyan szervezetnél, amely a jelentéseiben nem veszi számításba az ökológiai ráfordításokat.
A válaszadók a legfőbb hátráltató tényezőknek az egységes metodika és a globális sztenderdek hiányát (51%), az elvárt szakértelem és a tapasztalat elmaradását (49%), valamint a kiértékelési módszerek problémáját (48%) jelölték meg.
„Számos kezdeményezés és iránymutatás született az elmúlt években, melyek a megfelelő irányba mutatnak. Félő azonban, hogy a természeti kincseink jelenlegi ütemben történő kiaknázásának következtében már így is késésben vagyunk – mondta Katka Benešova. – Megfelelő képzés és egyértelmű iránymutatás nélkül továbbra is csak a sötétben tapogatózunk.”
A felmérésben részt vett válaszadók öt olyan számszerűsíthető kockázatot is azonosítottak, amely komoly hatással lehet a magánszektor pénzügyi működésére:
- a vállalat reputációjának sérülékenysége (68%)
- problémák a napi működésben (61%)
- bizonytalanság és megnövekedett költségek a nyersanyagok beszerzésekor (50%)
- ellátásilánc-kockázatok (47%)
- financiális kockázatok (46%)
Ezek a kockázati tényezők közép- és hosszú távon még inkább meghatározóak lesznek. A megkérdezettek háromnegyede ezért nyitott lenne a témával kapcsolatos képzésekre és iránymutatásokra, melyek segíthetnek a kockázatok lehető legkisebbre csökkentésében.
Az ACCA tanulmány elérhető innen
Az egyik legfontosabb kezdeményezés a témában, az EU LIFE programja:
Az Európai Bizottság 2011. december 12-én hozta nyilvánosságra a Programme for the Environment and Climate Action (LIFE) tervezetét. A 2007-2013 közötti időszakra szóló, jelenleg is futó LIFE költségvetés 2,1 milliárd EUR (0,23%-a a teljes EU költségvetésnek). A bizottság tervezete szerint a 2014-2020 közötti időszakban a LIFE költségvetése 3,6 milliárd EUR-ra emelkedik (0,3 %-a a teljes EU költségvetésnek). További részletek itt.
A természeti tőke a gazdasági és más tőkefajtákhoz hasonlóan egy olyan tőkeállomány, amelyből szolgáltatásokat nyerünk, esetünkben az ökológiai szolgáltatásokat, vagyis a természeti tőke az ezeket biztosító és fenntartó természetes – élő vagy élettelen – struktúra.
Nemzetközi környezeti jelentési irányelvek – környezeti kezdeményezések
- AccountAbility 1000 Assurance Standard (‘AA1000’)
- Environmental Profit and Loss Account (E P&L)
- Global Reporting Initiative Sustainability Reporting Guidelines (‘GRI’)
- Greenhouse Gas Protocol (‘GHG Protocol’)
- International Labour Organization Declaration on Fundamental Principles and
- ISO 14000
- Organisation for Economic Co-operation and Development Guidelines for Multinational Enterprises (‘OECD Guidelines’)
- Social Accountability 8000 (‘SA8000’)
- Globális szinten a méhek beporzásának helyettesítése kb. 190 milliárd dollár lenne évente
- Az IMF és a Világbank adatai szerint 2050-re a Föld népessége előreláthatólag eléri a 9 milliárd főt, a világ élelmiszer-, takarmány- és rostanyag-szükségelete pedig az előrejelzések szerint 70 százalékkal fog nőni.
- A Stockholm Environment Institue tanulmánya alapján az óceánok savasodása révén az óceánokban keletkező kár 2050-re évi 428 milliárd dollár lesz, ami a globális GDP 0,25 százaléka.
- A természetben okozott károk földrészek szerint: