Roberta Metsola az Európai Parlament új elnöke

A képviselők ma Roberta Metsolát (EPP, Málta) választották az Európai Parlament elnökének. Roberta Metsola három jelölt közül az első szavazási körben 458 szavazattal megszerezte a leadott 690 titkos távszavazat abszolút többségét, ezzel megnyerte a választást. Tisztségét 2024-ig tölti be. Kosma Złotowski (ECR, Lengyelország) az ülésnap kezdetén visszavonta jelöltségét, így a jelöltek száma háromra csökkent. (A nyitó képen: Roberta Metsola, az Európai Parlament eddigi legfiatalabb elnöke.)

A máltai néppárti képviselő két és fél évig tölti be a Parlament elnöki tisztségét addig, amíg a 2024-es európai választások után fel nem áll az új Parlament.

A szavazás eredménye: 1. Roberta Metsola (EPP, Málta): 458; 2. Alice Bah Kuhnke (Zöldek/EFA, Svédország): 101; 3. Sira Rego (Baloldal, Spanyolország): 57. Az összes leadott szavazat: 690. Üres vagy érvénytelen szavazat: 74. A megválasztáshoz szükséges abszolút többség: 309

Roberta Mesola 1979-ben született Máltán. 2013 óta az Európai Parlament képviselője, most pedig a valaha megválasztott legfiatalabb elnöke lett. 2020 novemberétől töltötte be az első alelnöki posztot,  majd David Sassoli elnök január 11-i halálát követően a Parlament megbízott elnöke volt. Az Európai Parlament történetének harmadik elnöknője lesz, Simone Veill (1979-1982) és Nicole Fontaine (1999-2002) után.

Metsola megválasztása utáni beszédében elmondta: „Elnökként elsőként David Sassoli örökségére szeretnék gondolni: harcos volt, Európáért és értünk, ezért a Parlamentért küzdött […]. Azzal tisztelgek emléke előtt, hogy elnökként mindig kiállok Európáért, a demokrácia, a méltóság, az igazság, a szolidaritás, az egyenlőség, a jogállamiság és az alapvető jogok jelentette közös értékeinkért.

Szeretném, ha visszatérne az emberek hite és lelkesedése az európai projekt iránt […]. Kedves európaiak, a következő években Európa szerte többen ettől az intézménytől várják majd az iránymutatást, míg mások ehelyett a demokratikus értékeink és európai alapelveink határait próbálgatják majd. Fel kell vennünk a harcot az unióellenes szólamokkal, amelyek annyira könnyedén terjednek. A félretájékoztatás és a hamis információk terjesztése felerősödött a járvány idején, és számára mindig termékeny talaj a könnyen kiaknázható cinizmus és a nacionalizmus, az önkény, a protekcionizmus és a bezárkózás kínálta olcsó megoldások” – mondta Metsola.

Metsola elnök hangsúlyozta: „Európa azonban pont ennek ellentétéről szól. Arról, hogy kiálljunk egymásért, hogy közel hozzunk egymáshoz az embereket. Hogy megvédjük az alapító apák és anyák elveit, amelyek a háború romjaiból és a Holocausttól a békéig, a reményig, és a jólétig vezettek minket. 22 évvel ezelőtt Nicole Fontaine-t választották meg, 20 évvel Simone Veil elnöksége után. Nem kell ahhoz még 20 évet várnunk, hogy egy másik nő is itt állhasson” – jelentette ki Metsola elnök.

Az elnök teljes felszólalása itt tekinthető meg.

Roberta Metsola 12 órakor a Parlament strasbourgi Daphne Caruana Galizia sajtótájékoztató-termében sajtótájékoztatót tartott. Az esemény megtekintéséhez szükséges információ itt.

A Parlament eljárási szabályzatának 22. cikke értelmében az elnök széles körű végrehajtási és képviseleti jogkörrel rendelkezik. A szabályzatban konkrétan megfogalmazott feladatok mellett az elnök „rendelkezik mindazokkal a hatáskörökkel, amelyek a Parlament üléseinek levezetéséhez, valamint az ülések szabályszerű lefolytatásának biztosításához szükségesek”. Ezt jól példázzák a koronavírus-járvány kezdete óta a Parlament zökkenőmentes működését biztosító döntések.

Az Európai Unióról szóló szerződés 14. cikke alapján a Parlament tagjai közül választja meg elnökét. Az 1979-i első, általános választójog alapján megrendezett európai választás óta mindegyik elnököt két és fél éves, megújítható időtartamra választják meg. Egy parlamenti ciklusban ezért rendszerint két elnök tölti be a tisztséget. A Parlamentnek az 1952-es létrehozása óta összesen 31 elnöke volt, akik közül 17-en 1979 után álltak az intézmény élén.

Az újonnan (abszolút többséggel) megválasztott parlamenti alelnökök a megválasztásuk sorrendjében: Michal ŠIMEČKA (Renew, Szlovákia) 494, Nicola BEER (Renew, Németország) 410, Roberts ZĪLE (ECR, Lettország) 403. JÁRÓKA Lívia (független, Magyarország) a második forduló előtt visszalépett.