Hazánkban mindig is nagy jelentőséget tulajdonítottak a saját tulajdonú ingatlannak, és ez a felfogás a mai ingatlanpiaci körülmények között is tartja magát – derül ki a Duna House elemzéséből. Az Európai Unió tagállamai között Magyarországon az 5. legmagasabb a saját ingatlanban élők aránya, és ez így volt már 2010-ben is. Tavaly a hazai lakosság 86 százaléka élt saját tulajdonú otthonában, igaz, 15 százalék még banki hitelét törlesztette.
Földrészünkön Romániában a legmagasabb a tulajdonosi arány, ott nagyon kevés a bérelt ingatlan. Magyarországot megelőzi a sorban továbbá Horvátország, Szlovákia és Litvánia. Hazánk mögött Lengyelország áll, bár 2010–17 között ott is látványosan nőtt a tulajdonosi arány. A lista másik végén a jellemzően régóta drága nyugat-európai országok állnak, mint Dánia, Franciaország, az Egyesült Királyság és Svédország. Azokban az országokban a lakosság 30-40 százaléka bérelt ingatlanban éli mindennapjait. Érdekesség: Németországban és Ausztriában pedig a lakosság csaknem a felének nincs saját ingatlanja.
Tulajdonosi arány Európában, 2010–17; azadatok forrása: Eurostat
Benedikt Károly, a Duna House elemzési vezetője tudósítónknak elmondta: itthon jóformán mindenki saját lakásra vágyik, így viszonylag lassan alakul ki a Nyugat-Európában megszokott bérleti piac és a hozzá kapcsolódó szolgáltatói, intézményi rendszer. Ausztriában és Németországban gyakran találkozhatunk olyan társasházakkal, amelyekben minden lakás bérlakás. Itthon alig-alig akad ilyen komplexum. Az ingatlanárak emelkedése miatt a következő években várhatóan tovább fog csökkeni a saját tulajdonú ingatlanokban élők aránya hazánkban, és így fontos szerep hárul majd a bérleti piacra. Az ingatlanközvetítői tapasztalatok alapján ennek köszönhetően folyamatosan javul a bérleti kultúra.
A hazai lakosság megoszlása lakhatási státusz szerint 2008–18; az adatok forrása: MNB
Magyarországon az utóbbi évtizedben nagyon lassú csökkenés tapasztalható a saját ingatlanban élők számában. Azok aránya (kb. 25%) volt a legmagasabb 2010–11-ben, akik hitellel váltak tulajdonossá, ám ez mára látványosan mérséklődött (15%). A múlt évtizedben jellemzően 4–5 százalék volt a (piaci) bérlők aránya, a szociális alapon bérlőké pedig 7–9 százalék között változott – derült ki a nemzeti bank friss lakáspiaci jelentéséből.