Újabb mérföldkőhöz ért a Bosch azon az úton, amelye a tárgyak internetének (internet of things, IoT) vezető nemzetközi szállítójává kíván válni. Az első lépés az volt, hogy a hazánkban is otthonos vállalat eszközök millióit – autókat, gépeket, épületeket és a mindennapi életünkben használt egyéb tárgyakat – kapcsolt hálózatba. Csak tavaly a Bosch 52 millió internetképes terméket értékesített, jó harmadával többet, mint esztendővel előtte.
Napjainkban már gyártók sokaságának tízmilliónál is több eszközét kapcsolja hálózatba a Bosch a nyílt forráskódon (open source) alapuló Bosch IoT Suite platformjával. A magyarországi fejlesztőközponttal is rendelkező Bosch és partnerei most már azon munkálkodnak, hogy a tárgyak a jövőben biztonságos ökoszisztémákban kommunikáljanak és interakcióba lépjenek egymással.
„A tárgyak internetétől a tárgyak gazdaságáig” mottóval kitekintést nyújt a tárgyak gazdaságára (economy of things) a technológiák és szolgáltatások vezető szállítója a berlini Bosch ConnectedWorld szakmai konferencián. E témában az elosztott főkönyvi technológiák (distributed ledger technology, DLT) – ezek közé tartozik a blokklánc is – kulcstechnológiává válhatnak. Az ilyen rendszerekben az adatbázisokat fizikailag elosztva sok helyen tárolják egyszerre, ahol minden egyes pont mindig a teljes adatbázist tartalmazza. Az egyes ügyletek automatikusan mindig megjelennek minden egyes másolatban, így központi felügyelet nélkül is biztosított, hogy minden fél mindig a valós és teljes információkkal rendelkezzen. „Összekapcsoljuk a fizikai és a digitális világot, és ezzel megkönnyítjük az emberek mindennapjait” – mondta dr. Volkmar Denner, a Bosch igazgatótanácsának a Bosch Connected World-ön, ahol a politika, üzlet, tudomány és közélet területéről érkezett mintegy 5000 technológia-rajongó előtt beszélt. „A jövőben az IoT-hálózatok nemcsak a kommunikációt szolgálják, hanem a tárgyak akár üzleti kapcsolatokat is ápolhatnak majd ezeken keresztül.”
A Bosch számára azért érdekesek ezek a technológiák stratégiai szempontból, mert megteremtik a tárgyak gazdaságának alapfeltételeit. Így a tárgyak képesek lesznek önálló információcserére, sőt, akár szerződéseket (smart contract) is köthetnek egymással. A mobilitás kapcsán ez megkönnyítheti a mindennapos tevékenységeket: így automatikusan elszámolható az út-, a parkolási díj vagy éppen az elektromos autók töltése.
A Bosch az EnBW energiaszolgáltatóval a villanyautók töltési folyamatát jobbító prototípuson dolgozik, amelynek alapja a blokklánc-technológia (az elosztott adatbázisok egyik fajtája). Ez a töltés teljes menetét – a töltőpont kiválasztásától annak lefoglalásán át egészen a fizetésig –látványosan egyszerűsítené, és az adott ügyfélre szabná. A használó az autóban a Bosch által kifejlesztett szoftverben, egy intelligens töltőpont-kezelőn keresztül valós időben és jól átláthatóan megtekinthetné a különböző helyeken elérhető árakat és feltételeket – a töltőpontok és a megújuló forrásból származó áram aktuális elérhetősége alapján. A töltés lefoglalása és kifizetése is teljesen automatizáltan történik a blokklánc használatával. A rendszer figyelembe veheti az ügyfél egyéb preferenciáit is, így például azt, hogy található-e játszótér vagy kávézó a töltőpont közelében – mindezt a használó szolgálatában. Máris megkezdődtek az új rendszerrel kapcsolatos kísérletek.
Egy másik felhasználási esetet közösen fejleszt a Bosch és a Siemens, ez egy blokkláncra alapuló intelligens parkolás-kezelő rendszer. A jövőben a DLT jóvoltából a parkolás is különösen egyszerűvé válik. A jármű közvetlenül kommunikál a közelében található parkolási lehetőségekkel és megtalálja a legjobb lehetőségeket. Így amint a vezető odaér a kiválasztott parkolóhoz, a jármű igazolja magát, és automatikusan kinyílik a sorompó – a vezetőnek nem kell a nyomtatott jeggyel foglalkoznia. Kihajtáskor is azonnal szabad utat kap a vezető, hiszen a jármű már azonosította magát a sorompónál, és a virtuális pénztárcájából ki is fizette a parkolási díjat. Ez rendkívül hasznos, hiszen az autósoknak nem kell többé aprópénzt maguknál tartaniuk, és a parkolójegy elvesztésének veszélye sem fenyegeti őket. Egy-egy ilyen prototípust már sikeresen meg is valósítottak a vállalatok a Bosch kutatási központjában Renningenben, valamint a Siemensnél Münchenben.
A DLT (—> distributed ledger technology) alapvető jellemzője, hogy az interneten elosztott rendszerekből áll: az adatok nem néhány szolgáltató szerverközpontjában találhatók, hanem elosztva számtalan sok különböző szerveren. „A digitális ökoszisztémák iránti bizalomhoz biztonságos, nyílt platformok szükségesek, valamint olyan internet, amelyben a használók szabadon hozhatnak döntéseket” – emelte ki Denner. Ez konkrét előnyöket kínál a használók számára is, hiszen ezzel kiszabadulnak a nagy internetes platformoktól való függésből. Ezek ugyanis „fogva tarthatják” azokat, akiknek nincs lehetőségük egy másik szolgáltatóhoz áttérni – így például hirtelen megváltoztathatják a felhasználási feltételeket. A megosztott rendszerekkel a felhasználóknak nem kell ezt elfogadniuk. „Ezekkel a szétosztott struktúrákkal bizalmat építünk ki az internetes platformok iránt. Ugyanis így sok szereplő részt vehet bennük” – mondta dr. Michael Bolle, a Bosch igazgatótanácsának tagja, a vállalat digitális igazgatója és műszaki igazgatója. Ezenkívül a számtalan egyenrangú fél által működtetett, elosztott platformok és ökoszisztémák jobban védettek a külső támadásokkal szemben.
A Bosch kezdeményezésére ma, május 16-án vezető nemzetközi szövetségek és szervezek képviselői találkoznak Berlinben az első digitálisbizalom-fórumon (Digital Trust Forum). A résztvevők sorában megtalálható a Villamos- és Elektronikai Mérnökök Intézete (Institute of Electrical and Electronics Engineers, IEEE), a Digitális Európa (Digitaleurope) iparági szövetség, az Európai Telekommunikációs Szabványok Intézete (European Telecommunications Standards Institute, ETSI), az Eclipse Alapítvány, a Megbízható Technológia (Trustable Technology) kezdeményezés, az Ipar 4.0 Platform (Plattform Industrie 4.0), az Ipari Internet Konzorcium (Industrial Internet Consortium, IIC) és a Tárgyak Megbízható Internete Szövetség (Trusted IoT Alliance).
Az első alkalommal megrendezett találkozó központi kérdése, hogy miként építhető ki a bizalom a digitális rendszerek iránt, valamint hogyan biztosítható ez. A tárgyak internetének globális piaca 2020-ig 250 milliárd dollárra (!) bővül majd, ami 35 százalékos éves növekedés. „Nem elfogadható, ha a digitális újításokra elsősorban bizalmatlanság és félelem a reakció. Éppen ezért a digitálisbizalom-fórum az internet kapcsán felvetődő bizalmi kérdéseket nyílt eszmecserén vitatja meg a szakértőkkel” – magyarázza Bolle.
Az idei Bosch Connected World szakmai találkozón Berlinben jó 80 kiállító mutatja be, hogy a tárgyak internetének gyors ütemű fejlesztései milyen új lehetőségeket teremtenek a munka világában és a személyes életünkben.