Hazánkban először a Semmelweis Egyetem plasztikai sebészei és szemészei közösen hajtották végre azt a speciális műtétet, amiben a beteg lábszárából kivett 15 centiméteres ideget ültették be egy érzőideg és a szem szaruhártyája közé, hogy a páciens visszanyerhesse a szaruhártya érzékelési funkcióját. (Képek: Zellei Boglárka – Semmelweis Egyetem.)

Diabétesz, tumorok, központi, perifériás idegproblémák, arcidegbénulás, vírusos fertőzések, sclerosis multiplex és akár veleszületett agybetegségek is okozhatnak olyan szaruhártya-idegi elváltozásokat, ami miatt a beteg szemfelszíne elveszti érzékelési képességét. Vagyis: például nem kezd el automatikusan könnyezni a szeme, vagy nem csukja be, ha belerepül egy bogár.

Ennek orvoslására honosította meg dr. Klárik Zoltán (a bal oldali képen), a Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinika plasztikai sebésze az Amerikai Rekonstrukciós Mikrosebészeti Társaság éves konferenciáján látott speciális eljárást a Semmelweis Egyetemen. „Ezt a technikát olyan kórképeknél használjuk, amikor a szemfelszín érzéketlensége miatt nem érzi a beteg, ha valamilyen sérülés keletkezik a szaruhártyán, vagyis nem megfelelő a szem védekezési mechanizmusa. Ennek következtében az is előfordulhat, hogy a beteg elveszíti a pislogási reflexét, a könny nem mossa át a szemét, ezért az folyamatos irritációnak van kitéve. Emellett hiányoznak azok az idegek által termelt fehérjék, amelyek a szaruhártya hámjának épségéért, újra képződéséért felelnek. Ez oda vezethet, hogy fekélyek alakulhatnak ki a szemen, amelyek végül vakságot is okozhatnak” – magyarázza dr. Klárik Zoltán. 

Az első műtétet sebészek és szemészek együttműködésével végezték el egy középkorú nőn. A beavatkozáskor a beteg lábszárából vettek ki egy 15 centiméteres idegszálat úgy, hogy az a lábban se okozzon funkcióromlást.

– Az én feladatom az volt, hogy a lábszárból kivett vastag ideget több rostra osszam, mikroszkóp alatt megvarrjam őket, majd a homloknál kialakított bőr alatti alagútrendszeren keresztül átvezessük az ideget az ép oldalról – ismertette a plasztikai sebész.

Ezt követően a szemészek dr. Füst Ágnes (a jobb oldali képen) vezetésével a szemhéjon keresztül illesztették be a szemfelszínbe az ideget, majd a kötőhártya alatt elvezetve, a szaruhártya körül öt pontban fixálták azt. A speciális szemészeti és plasztikai mikrosebészeti beavatkozás alatt az orvosok operációs mikroszkóp alatt varrták a milliméteres vastagságú képleteket.

„Az operáció legnehezebb része éppen annak megszervezése volt, hogy milyen sorrendben végezzük a műtét lépéseit, hogy a plasztikai sebész és a szemészeti team felváltva tudjon dolgozni” – idézte fel dr. Füst Ágnes adjunktus a Szemészeti Klinikán végzett négyórás beavatkozás nehézségeit.

Az érintett beteg központi idegrendszeri tumor által okozott idegkárosodás következtében küzdött rendszeresen kiújuló, nem gyógyuló szaruhártyafekéllyel. Három szemműtéten esett át, hogy a fekélyek gyógyulását, a szaruhártya hámosodását elérjék és a további látásromlást megelőzzék. A műtét óta a fekély nem tért vissza, a beteg életminősége folyamatosan javul, ezzel pedig sikerült megakadályozni, hogy teljesen elveszítse a látását.