Sikerült likvidálni az ukrán erők Mariupol külvárosában lévő fő állásait, ami lehetővé tette a lakosság tömeges kimenekítésének megkezdését – jelentette ki Mihail Mizincev orosz vezérezredes, a humanitárius reagálásért felelős tárcaközi koordinációs parancsnokság és az orosz Nemzeti Védelmi Irányítási Központ vezetője. (A nyitó kép forrása: napi.hu)

A tábornok szerint az orosz különleges erők által támogatott donyecki „népi milícia” megsemmisítette a „nacionalisták” legtöbb lőállását a Mariupol peremén lévő lakónegyedekben, ami lehetővé tette, hogy közép-európai idő szerint 13 órától humanitárius folyosók nyíljanak meg a civilek számára, és megkezdődhessen „a neonácik által hosszú ideig túszul ejtett lakosság tömeges evakuálása”.

Mizincev szerint az orosz oldalon 200 autóbuszból négy gépkocsioszlopot állítottak össze, amelyből 50 már megérkezett Mariupolba, ahová 450 tonna humanitárius segélyt, egyebek között gyógyszert szállítottak. A tábornok azt mondta, hogy a város összes lakosát, aki erre kifejezi igényét, ideiglenes szálláson tudják elhelyezni, ahol orvosi és pszichológusi segítséget kaphatnak.

Az Interfax orosz hírügynökség háttere szerint a mintegy 450 ezer lakosú Mariupol Donyeck után a második legnagyobb város a szakadár donyecki „népköztársaság” területén. Az ukrán kormányerők nem sokkal a függetlenség kikiáltása után, 2014 júniusában, visszanyerték ez ellenőrzést a város felett, amelynek külső kerületei a konfliktus legsúlyosabb összecsapásainak helyszínévé váltak.

A donyecki „népi milícia” március 7-én tett bejelentést az Azovi-tenger partvidéke legnagyobb településének teljes bekerítéséről. Orosz források szerint a városban az ukrán Azov radikális nacionalista ezred fegyveresei élő pajzsként használják a polgári lakosságot és civil létesítmények fedezékébe állítják a nehézfegyvereiket.

Mizincev tábornok hétfőn azt állította, hogy az ukrán városokban a nacionalisták által túszul ejtett lakosság nem a Nyugattól, hanem Oroszországtól vár védelmet, amit szerinte alátámaszt az orosz félhez intézett, több millió evakuálási segélykérés. Közlése szerint több mint 15 millió ukrán állampolgárt továbbra is szoros kapcsolatok fűznek Oroszországhoz.

Hozzátette, hogy az orosz védelmi tárca értesülései szerint Ukrajnában a területvédelmi zászlóaljak csaknem hétezer külföldi állampolgárt tartanak túszul.

MTI, 15:54

Oroszország Ukrajna megtámadásával átlépte az Európa Tanács alapokmányának vörös vonalait

Az ukrán határ jogellenes átlépésével Oroszország átlépte az Európa Tanács alapokmányában rögzített, kötelezettségeket meghatározó és egységet megkövetelő „vörös vonalat” is – jelentette ki Tiny Kox, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének (PACE) elnöke hétfőn.
Tiny Kox a parlamenti közgyűlés rendkívüli, kétnaposra tervezett ülésének megnyitóján emlékeztetett: az Európa Tanács 1949-ben elfogadott alapokmánya kötelezővé teszi a tagállamoknak, hogy őszintén és hatékonyan működjenek együtt a közös célok, köztük a nagyobb egység elérésének és a közös örökséget képező eszmék és elvek megőrzésének megvalósításában.

A politikus közölte, hogy az alapokmány súlyos megsértése esetén a dokumentum lehetővé teszi az egyik tagország képviseleti jogának függesztését, illetve a szervezet Miniszteri Bizottsága kérheti a tagország kilépését is. Ha a tagállam nem tesz eleget a kérésnek, a bizottság határozhat az érintett ország tagságának megszűntetéséről.
A PACE elnöke szolidaritásra szólított fel azokkal, akik áldozatává váltak a háborúnak, amelynek – mint mondta – soha nem szabadott volna elkezdődnie, de azonnal véget kell érnie. „Hadd fejezzem ki reményemet mindannyiunk nevében, hogy ez a háború mihamarabb véget ér, és a béke a lehető leghamarabb eljön minden ukrán kollégánk és az ostromlott tagállam, Ukrajna minden polgára számára” – fogalmazott.

Kox köszönetet mondott a szervezet tagállamainak, hatóságainak és polgárainak, hogy „mérhetetlen szolidaritást mutattak és mutatnak” a menedéket keresők iránt. Szavai szerint a nemzetközi szolidaritásra szükség van, és szükség lesz rá a következőkben is.

Az Európa Tanács parlamenti közgyűlése a hétfőn kezdődött rendkívüli ülésen megvitatja Oroszország Ukrajna elleni háborújának következményeit. Számba veszi az Oroszországgal szemben meghozható lehetséges további intézkedéseket, miután a szervezet miniszteri bizottsága február 25-én felfüggesztette Oroszország képviseleti jogát, válaszul „a tagország kötelezettségeinek súlyos megsértésére”.

MTI, 14:26
Tiltakozásul az Ukrajna elleni háború miatt további cégek függesztik fel tevékenységüket Oroszországban

Az egyik legnagyobb német pénzintézet, a Deutsche Bank azt közölte, hogy megszünteti oroszországi jelenlétét. ’Néhány nemzetközi partnerhez hasonlóan, a jogi és a szabályozási kötelezettségeket betartva felszámoljuk oroszországi üzletünket” – áll a cég közleményében.

A Commerzbank AG szóvivője közölte: „Leállítottuk az új üzleteket Oroszországban, és korlátozzuk a meglévő tevékenységünket”. A pénzügyi ágazat számos vállalata, a Visa és MasterCard fizetési rendszerek, az amerikai Goldman Sachs és a JPMorgan Chase bank is felfüggesztette vagy megszüntette tevékenységét Oroszországban.
Ma bejelentette a japán Ricoh, hogy felfüggeszti az oroszországi szállításait. Az ASUS tajvani személyiszámítógép-gyártó ugyancsak evakuálja alkalmazottait és vállalkozásait Oroszországból. Ezzel kapcsolatban Vang Mei-hua tajvani gazdasági miniszter azt mondta, hogy támogatják a többi demokráciát, és fellépnek Oroszország ellen, de magáncégek lépéseit nem kommentálják.

A technológiai cégek is igen nagy számban fordítottak már hátat az orosz piacnak. Egyebek között a Microsoft és a Panasonic felfüggesztette tevékenységét Oroszországban, az Apple, az Ericsson, a Nokia és a Samsung pedig leállította a szállításokat.

A világ legnagyobb gumiabroncsgyártója, a japán Bridgestone úgy döntött, hogy határozatlan ideig felfüggeszti a gyártást Oroszországban.

MTI, 10:42
Az oroszok 3920 ukrán katonai létesítményt semmisítettek meg


Az orosz fegyveres erők Ukrajna katonai infrastruktúrájának 3920 létesítményét tették működésképtelenné a háború kezdete óta – közölte hétfőn Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője. Ukrajna ezen felül 143 pilóta nélküli légijárművet, 1267 harckocsit és más páncélozott harcjárműt, 124 rakéta-sorozatvetőt, 457 tüzérségi ágyút és aknavetőt, valamint 1028 speciális katonai járművet veszített. A szóvivő szerint az orosz hadsereg egyes szakaszokon 11 kilométert nyomult előre.


Az orosz védelmi tárca arról tájékoztatott, hogy a visszavonuló ukrán „nacionalisták” szabotázst hajtottak végre a donyecki „népköztársaság” területén található Avdijivka kokszgyárban. Az üzemben tűz ütött ki, amelynek maró, mérgező füstje a szomszédos településekre is átterjedt. A tűz oltását a harcok akadályozzák.


A donyecki „népi milícia” még február 24-én, a háború első napján közölte, hogy az ukrán hadsereg aláaknázta a kéntisztító üzemeket és az avdijivkai kokszgyárat ellátó alállomást. A helyi hatóságok szerint ukrán belövés után áram nélkül maradt a donyecki Zaszjadko bánya szellőzőaknája. A föld alatt 83 bányász tartózkodik, akiknek felhozatalára bányamentő csapatot hívtak a helyszínre.


A TASZSZ orosz hírügynökség hivatalos forrásra hivatkozva közölte, hogy eddig több mint 247 ezer ember, köztük 55 ezer gyerek érkezett menekültként Oroszországból a Moszkva által függetlennek elismert szakadár „köztársaságokból” és Ukrajnából. A Donyec-medencéből 215 ezren érkeztek.