Januárban még kevesen voltak, akik kétszámjegyű ingatlanpiaci növekedést véltek 2021-re. Az OTP lakóingatlan-értéktérképe a forgalom és az átlagárak 10-15 százalékos emelkedését „jósolja” az idénre. A területi eltérések esetenként meglepőek.
A jelek szerint a hazai ingatlanpiac gyorsan kiheverte a koronavírus-járvány hatásait: tavalyi január–szeptember közötti időszakot az ideivel összevetve kiderül: újra kétszámjegyű, országosan hatodával nőttek az ingatlanárak. A fő ok: az állami támogatások hatására megnövekvő kereslet.
A héten megjelent lakóingatlan-értéktérkép adatai alapján, a tavalyi azonos időszakkal összevetve, minden megyében növekedett az eladott lakóingatlanok átlagára 2021. január–szeptember között. Tavaly Somogy, Tolna és Veszprém megyében emelkedtek 15-33 százalék között az eladott lakóingatlanok átlagára, az idén Tolna megye szerezte meg az elsőséget 38 százalékos árnövekedéssel; Nógrád 25, Zala 21 százalékos emelkedést produkált.
Az eladott ingatlanok országos átlagára a főváros nélkül 331 ezer forint volt négyzetméterenként. Továbbra is Budapest vezeti 678 ezer Ft/m2 árral az átlagár-ranglistát, a megyék közül Somogy bizonyult a legdrágábbnak – 457 ezer Ft/m2 lakásárral találkozhattak. Hagyományosan továbbra is Nógrádban a legolcsóbbak a lakások: 137 ezer Ft/m2 átlagárral – egyedüliként a 200 ezres szint alatt.
Érdekesség viszont, hogy a nógrádi megyeszékhelyen, Salgótarjában 32%-kal emelkedett a lakásátlagár. A legdrágább megyeszékhely Debrecen: 16 százalékos az áremelkedés, most átlagosan 488 000 Ft-os négyzetméteráron adják a lakásokat. Salgótarjánban viszont „csak” 165 ezer forintért. Győr és Székesfehérvár az idén ugyancsak átlépte a 450 ezer forintos szintet.
Talán nem meglepő, hogy a legdrágább térség az idén a siófoki és balatonfüredi járás, ahol az átlagos ár négyzetméterenként 739 ezer forint. Tavaly a legdrágább balatoni járások átlagára még 600-650 ezer forint között volt.
Budapesten évek óta az „olcsó területek”, jellemzően a pesti peremkerületek ára növekedik látványosan: a XVIII., XIX., XVI., XVII. és IV. kerületben 12-14 százalékos a lakóingatlanár-növekedés.
A fővárosi árrangsort az idén is az V. kerület vezeti; tavaly még „csak” hatszámjegyű volt ott az átlagár, mára a Belváros-Lipótváros elsőként átlépte az egymilliós négyzetméterárat. A tavalyi harmadik helyezett I. kerület 902 ezer forintos átlagárral a dobogó második fokára lépett, megelőzi a II. és XII. kerületet.
Az idén a legolcsóbbnak számítanak a XX. és XXI. kerületi lakásingatlanok: 448-459 ezer forintos átlagos négyzetméterárral.
Szakértők szerint a járvány következtében felértékelődött a lakhatás minősége, a kedvező hitellehetőségek és az inflációs félelmek hatására a forgalom tovább bővül, és a két évvel ezelőtti szintet megközelítve, az adásvételek száma az idén elérheti a 155 ezret.