Szakítani tudni kell

A szakítás mindenki számára megterhelő, olyan élmény, amely elkerülhetetlen az életben. A Menő Könyvek új novelláskötete, a „Szakítós”, tizenkilenc kortárs magyar szerző történetén keresztül megmutatja, hogy a drasztikus változások túlélhetőek és fontos szerepük van az életünk alakulásának szempontjából. (Illusztráció: wdr.de)

„Szakítás… Rengeteg kérdés felvetődik bennünk ennek kapcsán, hiszen a legtöbbször váratlanul ér minket, hogy ez megtörténhet. Az egyik jellemző reakciónk az értetlenség: döbbenten fogadjuk a másik döntését. Miért tette ezt? Mi volt kevés? Mióta nem szeretett? Hogy tudok majd meglenni nélküle? Soha nem találok hozzá hasonlót… Mindannyian éltünk már meg ilyet” – kezdi dr. Almási Kitti a Szakítós novelláskötet előszavát.

Ahogy a Menő Könyvek ezelőtt megjelentetett másik két antológiája, „Az első” és a „Szívek dallama”, ez a harmadik kötet is olyan témát dolgoz fel, amely mindenkinek jelen van az életében. A novellák többsége a szerelmi szakítás belső működéseit tárja fel, mindegyik más és más szemszögből mutatja meg, hogyan és miért érhet véget egy kapcsolat. A szakítás, persze, az élet más területén is bekövetkezhet. Ilyen az iskolaváltás, a költözés egy másik helységbe, másik országba, kilépés egy kézilabdacsapatból, véget vetni egy régi, ám kellemetlenné vált barátságnak…

A történetek szereplői többségében fiatalok, az általános iskolásoktól kezdve a gimnazista korosztályon keresztül eljutunk egészen az egyetemistákig, de előfordul, hogy egy-egy novellában a szakítás kiterjed a felnőttekre is. A szakítás élménye – tapasztalat hiányában – fiatalon intenzívebb és nehezebben kezelhető. Bebizonyosodik, hogy az emberek felelőtlenek, nem biztosak a döntéseikben, amivel mások életét is labilissá tehetik. A novellák megmutatják a szakítást az érzelmileg cserbenhagyott és a cserbenhagyó szemszögéből is.

A kötet több perspektívából felvázolt egészet kínál. A saját életünkben, a mi valóságunkban gyakran csak egy szereplő szemszögéből látjuk a szakítás történetét, nem is biztos, hogy kiderül: mit gondol, mit érez a történet többi szereplője. Pedig szeretnénk tudni, mert akkor könnyebb lenne elfogadnunk, hogy valaminek vége szakadt. Ez a kötet segít abban, hogy jobban megértsük egymást, különféle példákat mutat a drasztikus változások okára. Az olvasó rájön, hogy – legyen szó fiúkról vagy lányokról – mindenkinek ugyanolyan nehéz a szakítás, de nemcsak annak kell megküzdenie magában, akivel szakítottak, hanem annak is, aki kénytelen volt megbántani a másik felet.

A Szakítós történetei mindvégig vonzzák az olvasó figyelmét, mert jelen van a novellákban vibráló feszültség, a tarthatatlan helyzet, amelyet valahogy meg kell oldani – egy hirtelen váltással. Ehhez az is hozzátartozik, hogy a szereplők, akikkel szakítottak, keresik az okokat, hogy könnyebben elfogadják a szakítást. Próbálják magukat elhelyezni abban a világban, amelybe a drámai váltás után kerültek, próbálják megtalálni az elvesztett harmóniát. A legnagyobb harcot önmagukkal vívják, hogy a küzdelem végére képesek legyenek elfogadni és egésznek érezni önmagukat, olyannak, aki anélkül is képes boldogan tovább élni, hogy megfelelne valakinek.

A novelláskötet nagyszerűségét az adja, hogy nem hagyja az olvasót a szakítás bizonytalan állapotában, hanem a történetek végére ő is erősebbé válik, reményt kap: ezt is túl lehet élni. Olyan irodalommal találkozunk, amely nem azt a feladatot teljesíti, hogy felkavaró élményként szembesítsen a valóság kellemetlenségével és hagyjon belesüllyedni, hanem feloldja a feszültségeket, reményt ad, kiutat mutat, és ezzel bátorrá teszi olvasóját, aki ezután tisztában lesz ugyan azzal, hogy néha drasztikus változások érhetik majd az életben, de minden túlélhető. A szakítás egy lehetőség, ahogy Szabó T. Anna is írja a kötetbeli novellájában: „Minden pillanat mögött ott lapul egy másik, amikor bármi megtörténhet. A szakítás megtanít arra, hogy széthúzd az időt, mint egy függönyt, és a résen beláss a múltba. Vagy a jövőbe. A jelenben állsz, de minden pillanatod múlt, minden pillanatod jövő. A szakítás: lehetőség. Tanulj meg élni vele.”

A kötet szerkesztője: Csapody Kinga. A novellák szerzői: Balázsy Panna, Bencze Blanka, Berg Judit, Dragomán György, Erdős Zsuzsa, Garaczi László, Háy János, Horányi Hanna Zelma, Kalapos Éva Veronika, Karafiáth Orsolya, Király Anikó, Lakatos Levente, Makai Máté, Mészöly Ágnes, Molnár T. Eszter, Nagy Ildikó Noémi, Szabó T. Anna, Tasnádi István, Totth Benedek.