Szélhámos nyerészkedők lepték el internet reklámfelületeit

(Forrás: NMHH) Számtalan weboldalon és a közösségi platformon elárasztanak minket a hirdetések, amiknek mintegy ötöde hidden, azaz rejtett reklám. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) szakemberei szerint a rejtett reklámok nem törvényszerűen károsak, de a csábító ajánlatokat mindig érdemes fenntartásokkal kezelni. (VIGYÁZAT, A NYITÓ KÉPEN OLVASHATÓ SZÖVEG ELRETTENDŐ PÉLDA A SZÉLHÁMOS INTERNETES HIRDETÉSEKRE!)

A kétes reklámok egyik legfőbb ismertetőjegye az figyelemfelkeltés. Sokkoló, megbotránkoztató, a nézőt kellemetlen érzésekkel eltöltő fotók használata jellemzi, illetve a már említett hangzatos ígéretek, amikben visszatérő elem a szinte azonnali hatás hangsúlyozása. Az NMHH munkatársai összegyűjtötték, hogy mire érdemes figyelni, hogy felismerjük a megtévesztő reklámokat.

# Az oldal fejlécében megjelenő, tudományosnak ható szervezetek logóinak halmozása.

# Gyakori, hogy a termékről „szakértő”, „tudós” vagy a termék állítólagos megalkotója nyilatkozik. Ajánlott rákeresni a nyilatkozó nevére, szakmai reputációjára.

# Fenntartásokkal kezelendők a hirdetésekben megjelenő túlzó állítások (pl.: 15 kg/30 nap diéta nélkül), amik nagy valószínűséggel szélhámos becsapások.

# Gyanúra adhat okot, ha az oldalon megjelenő „vásárlói vélemények” egytől egyig szélsőségesen pozitívak.

# Nézzük meg a Kapcsolat menüpontot! Ha itt csak egy kitölthető űrlap szerepel, az mindenképpen gyanús.

# Ismeretlen webáruházban mindig nézzük meg az oldal szerződési feltételeit.

# Ne hagyjuk, hogy az adott weboldal vásárlási szándékunk megvalósítását sürgesse!

Hidden reklámoknak azokat a hirdetéseket nevezzük, amiknél meghatározhatatlan/azonosíthatatlan a reklámozó cég/személy vagy ismeretlen a reklám célja, valamint valószínűsíthető, hogy veszélyes/vírusos oldalra vezet a hivatkozás, netalán a használótól próbál pénzt kicsikarni. E reklámok egy része legális terméket népszerűsít, azonban a nagyobb részük aggályos.

Az NMHH vizsgálata arra kereste a választ, hogy a szóban forgó reklámok mennyire elterjedtek, hol jelennek meg, kik a hirdetők elsődleges célcsoportjai, kik a leginkább veszélyeztetettek a megtévesztő reklámokkal szemben, illetve útmutatást kíván adni arra, hogy miképpen lehet elkerülni őket.

A kutatás szerint 2022. január–június között mintegy 5,05 millió számítógépet használó ember találkozott reklámokkal az interneten, és 95,75 százalékuk olvashatott a hidden kategóriába sorolható reklámokat (ez 4,83 millió használó). Havonta 3,4 millió, naponta pedig csaknem nyolcszázezer embert értek el ezek a reklámok. A vizsgált időszakban egy számítógép-használó átlagosan 5757-szer találkozott reklámmal, amiből 302 (tehát nagyjából minden huszadik) a rejtett/megtévesztő kategóriába sorolható.

Legnagyobb részük valamilyen étrend-kiegészítő, vagy az életmód, az egészség azonnali javulását ígérő „csodaszer”. A legnagyobb elérésű hidden reklámok között többféle fogyókúrás étrend-kiegészítővel, májvédővel, látásjavító „gyógyszemüveggel”, a „cukorbetegség ellenségével” és olyan ízületvédő szerrel is találkozhattunk, amelyek ígérete szerint annak használója ismét húszévesnek fogja érezni magát. Mivel a krónikus betegségek alapvetően az időseket érintik, így ezek a szerek – és velük együtt a hirdetések – jellemzően őket célozzák meg. A másik ok pedig az idősek internetezési szokásaiban keresendő. Ők lassabban „szörfölnek”, több időt töltenek el egy-egy oldalon, ezáltal hosszabb ideig látják az előttük megjelenő reklámokat is.

A mindenekelőtt nőket megcélzó hidden reklámok esetén előrébb állnak a sorban a diétákat, fogyókúrás étrend-kiegészítőket ajánló hirdetések (pl. „keto diéta fogyókúra kihívás”). A férfiakat megszólító reklámok esetében a crypto.com nevű NFT-kkel foglalkozó oldal 22,9%-os eléréssel kimagasló helyezésű.

ogyókúrás étrend-kiegészítőket ajánló hirdetések (pl. „keto diéta fogyókúra kihívás”). A férfiakat megszólító reklámok esetében a crypto.com nevű NFT-kkel foglalkozó oldal 22,9%-os eléréssel kimagasló helyezésű.

Rejtett reklámokkal találkozhatunk a közösségi oldalakon (pl. Facebook, YouTube), a keresők felületein (pl. Google), illetve a hagyományos oldalakon is.  A hirdetések szempontjából egyértelműen a Facebook teljesítménye a legkiemelkedőbb: ezen felület hidden reklámjait tölti be a legtöbb internetező (3,4 millió) és itt realizálódik a legtöbb kontaktusszám (246 millió) is. A második helyen álló YouTube-on 2,6 millió használó tölt be hidden reklámokat, bár itt a kontaktusok száma már jóval alacsonyabb, mindössze 23,9 millió.