Szeressük fiatal tudósainkat, figyeljünk rájuk!

Szerencsére jó hírünket is keltik a világban. Vannak fiataljaink, már 400-an, akik tagjai a MAFITUD-nak (Magyar Fiatal Tudósok Társasága), és szerte a nagyvilágban megmutatják, hogy gondolkodó, jól képzett, olykor zseniális ötleteiket megvalósítani és bemutatni, hasznosítani képes új nemzedék is él ebben az oly’ gyakran (korántsem a népessége miatt) rossz színben megmutatkozó országban. (A nyitó képen: Fodor Izabella.)

Van esély egy valóságos, tudás alapú társadalom majdani kialakítására. Csak figyelni kell fiataljainkra, akik mernek, tudnak és adnak. Jó lenne, ha nem csupán egy-egy szenzáció számba menő felfedezésük, eredményük lenne néhány órás, egynapos címlaphír, aztán másnapra a feledés fedné, hanem figyelnénk rájuk, folyamatosan ébren tartanánk irántuk az érdeklődést, hogy ne csak a világ tudja, mit csinálnak, de mi is, és hogy egyre többen legyenek, akik a kimagaslók közé akarnak jutni.

Az ELTE Jogi Karán ma megtartott országos találkozón, bensőséges összejövetelen három fiatal mutatkozott be a társaságnak. Fodor Izabella, a 28. ifjúsági tudományos és innovációs tehetségkutató verseny II. helyezettje, aki az Aranytésztának nevezett termék feltalálója és szabadalmaztatója. A lány a tiszaföldvári Hajnóczy József Gimnázium, Humán Szakgimnázium és Kollégium tizedikes tanulója. Izabella két éve csatlakozott a szentesi Studium Generale kutatócsoportba, ahol konzulense, dr. Lantos Ferenc javaslatára kezdett foglalkozni a biokémia ezen ágával. Kutatása elején Hajdú Mónika pártfogolta, ötletének kidolgozása csaknem másfél évet vett igénybe. A háromfordulós verseny során akadémikusokkal és gazdasági szakemberekkel konzultált.

A tészta és a tojás. Karotinoid-tartalmuk növelésére irányult a kutatás. Az emberi szervezet számára hasznos vegyület legismertebb előfordulási helye a sárgarépa, amely köztudottan jó hatással van a látásra. A tiszaföldvári tizenhét éves lány „arany tésztát” állított elő, amelynek az ázsiai országokban fontos szerepe lehet, hiszen a rizsben karotin nem, vagy csak igen kis mértékben fordul elő.

Vizsgálatai során feltárta a fűszerpaprika karotin-anyagait, az őrleményt kukoricadarába keverve megetették tyúkokkal, majd a Pécsi Tudományegyetem speciális laboratóriumában elemezték a tojás sárgáját. Tésztát gyúrtak az alapanyagokból, és az eredmény nem pusztán gyönyörű, de igen innovatív is lett. A fűszerpaprikában megtalálható az összes karotinoid anyag nélkülözhetetlen az éles látás kialakulásában, miután igen nagy koncentrációban rögzültek a tojásban és tésztában is, sőt, még olyanok is fellelhetőek bennük, amik erősíthetik az immunrendszert. Viszonyításként megvizsgálták a gyógyszertárban kapható látáserősítő tablettát is, és kiderült, hogy a dobozban tárolás közben a hatóanyaga csökken, így a tojás, valamint a tészta hatékonyabb, stabilabb és nagyobb karotinoid-forrás.

Tóth Bence már évekkel ezelőtt, 2015-ben szerzett díjat, ami nem is az egyetlen, hiszen megállíthatatlanul „ötletel”, és ma már sok nagyszerű találmány fűződik a nevéhez. A Gyromouse mobilalkalmazás, ami egykoron az áttörést hozta számára, ma már csak egy lépcsőfok látszik. Ő arról számolt be a többieknek a konferencián, mi lehet a sikeres út titka, hogyan változik az ember gondolkodása, mik lehetnek a kapaszkodók, amikor hullámvölgybe sodródunk. Bence már csoportvezető egy közepes vállalkozásban, és számtalan módon és közegben segíti az utána jövőket, miközben új utakra térve tovább tör előre, versenyez, nyer, és egyéni karrierje építése közben munkálkodik szemléletformáláson, segítségnyújtáson, hiszen amikor neki kellett támogatás, azt kellő időben megkapta.

(Kép: Vozáry Róbert.)

A harmadik bemutatkozó, Novák Blanka kétszeresen is szereplője lett az idei konferenciának, hiszen egyrészt nemrég még az Egri Dobó István Gimnázium diákja volt, aki jelenleg már az Eszterházy Károly Egyetem hallgatója, a Lycium barbarum (magyarul farkasbogyó) fiziológiai hatásainak vizsgálata című munkája sikeréről beszélt, másrészt a MAFITUD és a közösségi média kapcsolatáról, valamint a fiatal tudósok hálózata építésének fontosságáról szólt, továbbá azokról a kezdeményezésekről is, amelyek összehozzák a hazai és a nemzetközi térben az új generációt.

Blanka a szuperbaktériumok (antibiotikumokra rezisztens baktériumok) elleni harcban mutatott fel nagyszerű sikereket. „A Lycium barbarumban, más néven gojibogyóban található bioaktív összetevők azonosítása, a saját módszer alapján készített szaponifikált oldat antibakteriális hatású vegyületeinek műszeres mérése és azonosítása történt meg…” Aki minderről bővebben szeretne tudni, annak javasoljuk az Innoportál felkeresését; ide kattintson!

­­­A versenyző kutatásának jelentőségét az utóbbi években észlelt nagymértékű rezisztencia és az „antibiotikumok utáni korszak” eljövetele adja. A kutatás témája saját ihletésű, a kísérleteket, méréseket, elemzéseket önállóan végezte a pályázó” – állítja munkájáról a szakirodalom.

A konferencia lezárásként dr. Pomázi Gyula, Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke szerfölött szórakoztatóan beszélt olyan lényegi kérdésekről, amelyek a szellemi tulajdon gazdasági hatásairól szóltak, és a jövőről, amely már itt van.

Végülis a nem bennfentes, pusztán érdeklődő hallgatója az eseménynek csupa jó érzéssel és derűlátón csak azt remélheti, hogy ezek a fiatalok és hozzájuk hasonlók fogják felépíteni az a világot, amit mi csak reméltünk, de valljuk be, jócskán elszúrtunk, viszont a mi dolgunk, hogy őket támogassuk, hogy nekik sikerüljön.