A minap jelent meg a Tinta Könyvkiadóban T. Litovkina Annától az Angol és amerikai közmondások gyakorlókönyve. A szerzővel Kiss Gábor, a kiadó igazgató-főszerkesztője beszélgetett ebből az alkalomból.

– Melyik az ön legkedvesebb angol közmondása?

– Nekem nemcsak egy van, hanem több is. Mivel pozitív gondolkodású ember vagyok, a legkedvesebb angol közmondásaim között főleg optimista közmondások vannak, mint If at first you don’t succeed, try, try again; Laugh and the world laughs with you; cry and you cry alone; Where there’s a will there’s a way.Magyarul: Ha először nem sikerül, próbálkozz újra és újra. Nevess, és a világ veled együtt nevet, sírj, és egyedül fogsz sírni. Ahol van akarat, ott van lehetőség.

– Ön Moszkvában született, tökéletesen beszél magyarul. Mi vezette, hogy ilyen kiválóan megtanulja nyelvünket?

– Annak idején szerettem a magyar popzenét, például a Neoton Família és a Locomotiv GT moszkvai koncertjén is voltam. Finnugrisztikával szerettem volna foglalkozni. Ám ami a legfontosabb: tudtam, hogy a magyar nyelv a világ egyik legnehezebben elsajátítható nyelve. És szeretem a kihívásokat, azt, ami kevés embernek sikerülhet. 18 éves koromban a Moszkvai Lomonoszov Egyetem bölcsészettudományi karán kezdtem tanulni magyarul. Mivel jól tudjuk, hogy Practice makes perfect – vagyis Gyakorlat teszi a mestert –, amikor harmadéves hallgató lettem, nyelvtudásomat igyekeztem a gyakorlatba átültetni: idegenvezetőként, tolmácsként kezdtem dolgozni, Moszkvában és a Szovjetunió más vidékein. Tolmácsoltam filmfesztiválokon Moszkvában és Odesszában, magyar zenészekkel és sportolókkal bejártam a Szovjetunió majdnem minden köztársaságát. Kísértem a Magyar Állami Hangverseny-zenekart és a Magyar Operettszínházat. A moszkvai Világifjúsági Találkozón tolmácsoltam Farkas Bertalan világhírű űrhajósnak. Bevallom, nemigen kellett megerőltetnem magam, mert kiválóan beszélt oroszul…

– Kikre emlékezik vissza szívesen moszkvai tanárai közül?

– A kedvenc tanárnőm mindig is Mayer Rita volt, most is ő az. Fantasztikus tanárnő, nagy tudású ember, és nemcsak mint tanárt szerettem és becsültem nagyon, hanem mint embert is. Ritával az egyetem befejezése után, 1985 óta a mai napig tartom a kapcsolatot. Amikor Moszkvában a magyar nagykövetségen kulturális attaséként, illetve a moszkvai Magyar Kultúra és Tudomány Háza igazgatójaként dolgozott a 80-as, 90-es évek fordulóján, többször megkerestem. Én már akkor áttelepültem Magyarországra. Most is rendszeresen találkozunk, illetve telefonon is tartjuk a kapcsolatot. Ritának ajánlottam a legsikeresebb magyar nyelvű kötetemet: a Tinta Könyvkiadó gondozásában megjelent Magyar közmondástáramat (az újabb kiadás címe A magyar közmondások nagyszótára – a szerk. megj.); 850 oldalas kötet az Akadémiától Kiváló magyar szótár minősítést kapott.

– Miért kezdett el közmondásokkal foglalkozni?

– Elsőként Mayer Rita ébresztette fel bennem, a harmadéves hallgatóban a magyar közmondások és szólások iránti érdeklődést, amikor velük színesítette az óráit, megmagyarázta őket, és arra kért bennünket, hogy keressük meg a megfelelőiket az orosz nyelvben. Néha megtaláltuk, mint például a Szemet szemért, fogat fogért vagy Aki keres, az talál bibliai közmondásokét, máskor viszont nem, mint a Meghalt Mátyás király, oda az igazság vagy az Aki a virágot szereti, rossz ember nem lehet közmondások esetében. Ritának minden helyzetre volt egy közmondás a tarsolyában. Akkor fogalmazódott meg bennem, hogy a magyar közmondások témájából szeretnék szakdolgozatot írni, amit meg is tettem két év múltán. Utána már Magyarországon védtem meg a kisdoktorit a magyar és orosz közmondásokból, majd a kandidátusi megírása és megvédése következett, végül a habilitáció. Minden disszertációm a közmondások bizonyos aspektusáról szólt: oroszul írtam a kisdoktorit, magyarul a kandidátusit, és angolul a habilitációs dolgozatomat.

– Mit gondol, miért vannak a nyelvekben közmondások? Nem luxus ez, hiszen közmondások nélkül is kiválóan meg tudjuk értetni magunkat.

– Persze, hogy lehetne közmondások nélkül élni, sok minden nélkül lehet élni. Azonban: ha van egy frappánsan megfogalmazott tömör mondat, amely életbölcsességet, tapasztalatot, erkölcsi útmutatást és mindenekfölött igazságot tartalmaz, és ha nemzedékről nemzedékre, szájhagyomány útján terjed, akkor magától értetődik, hogy használjuk ezt a népi bölcsességet a megfelelő helyzetben. A közmondás általánosítás, önmagában tehát nem ítélhetjük „igaznak” vagy „hamisnak”, függetlenül attól, hogy a hagyomány azt mondja: a közmondás nem hazudik. Az ember a közmondást élethelyzete követelményeinek megfelelően választja meg, nem pedig absztrakt értelme alapján. Magát az élethelyzetet sem értékelhetjük csupán egyféleképpen. A közmondásokban mindent meg lehet találni – s mindennek az ellenkezőjét is. Szemet szemért, fogat fogért – vallja az egyik. Ha megdobnak kővel, dobd vissza kenyérrel – ajánlja a másik.

– Hogyan jött az ötlet, hogy számos közmondásszótár után megjelentessen egy gyakorlókönyvet?

– Nekem eddig is több tankönyvem és egyetemi jegyzetem jelent meg, mind angol nyelven. A 2000-ben napvilágot látott A Proverb a Day Keeps Boredom Away című könyv a mintegy 450 általánosan ismert amerikai közmondás mellett több mint 1000 ritkább amerikai közmondást tartalmaz, valamint több tucatot más kultúrákból. A könyv fő célja nem pusztán az, hogy a nyelvtanuló számára önmagában néhány gyakran használt közmondás memorizálandó listáját nyújtsa, hanem hogy egy sor olyan tevékenységet és gyakorlatot is kínáljon, amely segít a tanulónak felfedezni, mit jelentenek az egyes közmondások, és hogyan lehet alkalmazni őket bizonyos helyzetekben. Ez a könyv tanárt és órai munkát kíván, s főleg egyetemi szinten. A most megjelent gyakorlókönyvem az A Proverb a Day Keeps Boredom Away című tankönyv sűrítménye. Míg az leginkább az órai munkára alkalmas, a jelen gyakorlókönyvet főleg önálló tanulásra fejlesztettem ki. Haszonnal forgathatják azok, akik a közép- és haladó színtű nyelvi ismereteik tökéletesítésére törekszenek.

– A könyv címében az is szerepel, hogy angol, és az is, hogy amerikai. Miért, van különbség a közmondások tekintetében a két nyelvváltozatban használtak között?

– Az Angol és amerikai közmondások gyakorlókönyve segít megismertetni az olvasót több mint 450 közmondással, amit napjainkban az amerikai és a brit angol nyelvben gyakran használnak. Az amerikaiak között több közmondás angol eredetű, és Geoffrey Chaucer, William Shakespeare és más brit szerzők műveiben jelentek meg először. Némelyikük a klasszikus görög vagy latin nyelvből, a Bibliából, valamint a középkori és a tizenhatodik századi Európából került be a brit köznyelvbe. Például a Nem csak kenyérrel él az ember (angol: Man doesn’t live by bread alone) bibliai eredetű. Vagy A szerelem vak (angol: Love is blind) pedig latin eredetű: Amor caecus est. Ezeknek a közmondásoknak nagy része átkerült Amerikába, és ott népszerű közmondássá vált. Azonban rengeteg az olyan közmondás, amely az USA-ban, és nem Nagy-Britanniában született. Az egyik nemzetközileg elterjedt közmondás az 1960-as évek amerikai háborúellenes szlogenje (Make love not war), amely nemcsak az Egyesült Államokban, de számos más országban is ismertté vált, Nagy Britanniában is. Több nyelvre (magyarra, oroszra, németre, olaszra…) lefordították: Szeress, ne háborúzz (magyar); Занимайтесь любовью, а не войной (orosz); Macht Liebe, nicht Krieg (német), Fate l’amore, non la guerra (olasz).

– Lapozgatva a könyvet, látjuk, hogy vannak olyan feladatok, amelyekben egy-egy angol közmondásnak kell a magyar párját megkeresni. Minden angol közmondásnak van magyar párja?

–E könyvben nagyon kevés az ilyen feladat, általában egy leckében csak egy-egy. Vannak közmondások, mint például Time is money, azaz: Az idő pénz, amely mind a két nyelvben teljesen ugyanaz. Meg persze olyanok, amelyek egészen más szókészlettel rendelkeznek. Nem kevés olyan közmondás is létezik, amelynek nincs magyar párja, legalábbis nekem még nem sikerült rábukkannom.

A feladatok változatosak: akadnak olyanok, melyekben egy közmondás első feléhez kell megtalálni a másodikat, de olyan feladatok is, amikor egy rövid történet lényegét kell összefoglalni egy találó közmondással.

– Történt már olyan önnel, hogy egy magyar közmondást félreértett?

– Ilyen most nem jut eszembe. Amikor a Magyar közmondástárat írtam és a magyar közmondások jelentésén gondolkodtam, akkor a magyar publicisztikából és szépirodalomból merített rengeteg példát felhasználva fogalmaztam meg a közmondások jelentését. Akkor, ha valamivel nem voltam tisztában, megkerestem magyar nyelvész vagy folklorista barátaimat, és kértem segítségüket. Nagyon jól emlékszem, amikor a kandidátusi disszertációmat védtem, jelen volt a védésemen egy magyar közmondásgyűjtő, aki kifogásolta, hogy egy szociolingvisztikai vizsgálatatomon felhasználtam az Ahol lószar van, ott veréb is van közmondást. Különösen kiemelte, hogy ezt a közmondást nem találta egyetlen magyar gyűjteményben sem. Erre azt válaszoltam, hogy egyszer csak bekerülnek először a közmondások egy szótárba. Ez a 90-es évek elején történt, amikor a magyar közmondásokat gyűjtöttem. Azóta ez a közmondás megtalálható a magyar szótárakban, így a Magyar közmondástáramban is.

– Hogyan látja, az angolt tanulók mennyire ismerik a közmondásokat? És tudják-e őket használni?

–Az angol mint második nyelv tanáraként Magyarországon, Szlovákiában és Lengyelországban eltöltött több mint harmincöt évem tapasztalatai azt mutatják, hogy még az egyetemi vagy főiskolai hallgatóknak sincs szinte semmilyen előzetes ismeretük a népszerű angol és amerikai közmondásokról. Még a 90-es évek elején, amikor az ELTE-n, a PTE-n tanítottam amerikai vagy brit közmondások témájú kurzusokat, az első óráimon megkértem a hallgatóimat, hogy öt perc alatt írjanak le annyi közmondást, amennyit csak tudnak. A diákok többsége egyetlen angol vagy amerikai közmondást sem tudott megnevezni.

– Sokat jár külföldre közmondás-konferenciákra. Kik ma külföldön a neves közmondáskutatók, és ők mivel foglalkoznak?

– Ha egy közmondás-kutatónak Nobel-díjat adnának, kétségtelenül Wolfgang Mieder professor emeritus lenne az, aki az elsőt kapná. A német származású, Amerikában élő Wolfgang Mieder a leghíresebb közmondáskutató (szakkifejezéssel parömiológus) és közmondásgyűjtő (vagyis parömiográfus), aki valaha is élt ezen a földön. Több mint 200 könyvnek és 500 cikknek a szerzője vagy társszerzője. Nagyon szerencsés vagyok, vele együtt öt könyvet írtam közösen: négy angol nyelven és egy magyarul jelent meg. A magyar nyelvű könyv a Tinta Könyvkiadó gondozásában látott napvilágot.

– Nagy örömömre szolgál, hogy a napokban megjelent művemet – Angol és amerikai közmondások gyakorlókönyve – neki ajánlhatom legmélyebb elismerésem, csodálatom és barátságom jeléül. Wolfgang Mieder hamarosan 80 éves lesz, és még mindig rengeteget dolgozik, évente több kötete jelenik meg, konferenciákra jár. Majdnem négy évtizeden keresztül (1984–2021) ő volt a Proverbium. Yearbook of International Proverb Scholarship című legfontosabb parömiológiai évkönyv főszerkesztője.

– Most már napvilágot látott a gyakorlókönyv. Mi lesz a következő, amely meg fog jelenni?

– Mindig is, jelenleg is egy időben dolgozom néhány tervem megvalósításán. Az egyik már több mint 20 éves múltra nyúlik vissza. Azóta van egy álmom, hogy szerkesszek egy kis kötetet. Egyelőre a következő munkacímet adtam a könyvemnek: Szeretkezz, ne háborúzz. Közmondások a szerelemről angolul és magyarul a világ minden tájáról. A különféle népek romantikus szerelméről szóló közmondások megismerésével az olvasó megtudhatja, mit gondolnak a britek, afrikaiak, kínaiak, franciák, spanyolok, magyarok, oroszok, olaszok, amerikaiak és más kultúrákhoz tartozók a romantikus szerelemről. Az olvasó tökéletesen megértheti azt az összefüggést, mely a szerelem és más érzelmek (például öröm, gyűlölet, féltékenység, harag stb.) között létezik. Azonkívül felfedezheti, hogy a világ közmondásai szerint mi történik a romantikus szerelemmel a házasság során. Rövidesen be kell fejeznem két cikket, amely a Cambridge University Press könyvkiadónak egy kognitív nyelvészeti enciklopédiájában fog megjelenni. Az egyik cikkem a közmondásokról, a másik az idiómákról szól. Mindkét cikket egy algériai közmondás-kutatóval, kognitív nyelvésszel írom.

A legújabb munkám egy kötet szerkesztése. Három közmondás-kutatóval együtt, Szlovéniából, Németországból és Írországból, a napokban nekiláttunk egy köszöntő kötet szerkesztésének. Nem fogom elárulni, hogy kinek a tiszteletére fog megjelenni, nehogy ez a világhírű illető, bár nem tud magyarul, véletlenül tudomást szerezzen róla. Épp a napokban küldtük el felkérő levelünket nemzetközileg ismert több, mint 80 közmondás-kutatónak, hogy írjanak ebbe a kötetbe.