Albérleti és ingatlanárak az egyetemi városokban (1.)

A ponthatárok kihirdetésével ismét elindulhat a roham a legjobb albérletekért. A folyamatosan emelkedő bérleti díjak és a jelenléti oktatási rend visszatértével az idén még inkább igaz az, hogy érdemes minél előbb felmérni a lehetőségeket és nem az utolsó pillanatra halasztani a lakásválasztást. Az OTP Ingatlanpont szakértői feltérképezték Budapest, Debrecen, Eger, Győr, Miskolc, Pécs, Szeged, Székesfehérvár albérlet- és ingatlankínálatát. (A nyitó kép forrása: https://allstudents.de)

Csaknem százezren felvételiztek az idén felsőoktatási intézményekbe; július 21-én kiderül, hogy ki, hol folytathatja a tanulmányait. A felvételi ponthatárok kihirdetése a bérleti piacon hagyományosan a csúcsidőszak nyitánya. Tavaly a járványhelyzet alapjaiban meghatározta a lakásbérlési lehetőségeket és ezzel kapcsolatos igényeket is. Az idén korlátozások nélkül kezdődhet az oktatás, így feltételezhető, hogy a tavalyinál többen keresnek maguknak albérletet. A járványhelyzet végét az áremelkedés is egyértelműen jelzi, hiszen a KSH friss statisztikái alapján áprilisról májusra 2,6 százalékkal növekedtek a bérleti díjak és a növekedés üteme is gyorsult. A 2020. januári csúcsidőszakhoz képest 2022 májusában országosan 10 százalékkal volt magasabb a kiadásra kínált lakások átlagos bérleti díja. Szakemberek tanácsolják: nem érdemes az albérletválasztást az utolsó pillanatra halasztani.

Debrecen, Eger és Miskolc bérleti piaca most is élénk, a kiadó lakások gyorsan és nagyrészt közvetlenül a bérbeadótól kelnek el. A felsőoktatási tanév még nem kezdődött meg, feltételezhető, hogy az emelkedő albérletárak miatt senki szeretne még két havi bérleti díjat kifizetni, azonban valószínű, hogy szeptember közeledtével a helyzet gyökeresen meg fog változni.

Az észak-keleti egyetemvárosok ingatlanpiacán megjelentek azok is, akik a továbbtanuló gyermekük részére vesznek lakást – az albérleti díj fizetése helyett. Tavaly is Debrecen volt a legdrágább megyeszékhely, a KSH statisztikái alapján 492 ezer forintos négyzetméterárral; Egerben 380, Miskolcon pedig 280 ezer Ft/m2 volt az átlagár.

Szegeden még nem érzékelhető a hallgatói roham, de a távoktatás visszaszorulásával az éppen szabad bérlemények nagyon gyorsan bérlőre találtak az idén. A múlt években jellemző volt, hogy a nyári időszakban visszaadták a bérleményüket a hallgatók, most viszont inkább fenntartják az albérletüket. A bérleti díjak folyamatosan növekednek, de nem annyira, mint ahogy a lakások drágulnak.

A hallgatók szempontjából fontos az egyetem közelsége és a kiszámítható rezsi. A legnépszerűbbek az egy-két szobás ingatlanok, bár a nagyobbak, a régi polgári lakások is gazdára találnak. Szegeden tavaly átlagosan 419 ezer forintos négyzetméteráron keltek el a lakóingatlanok.

Tavaly Debrecen után Székesfehérvár (490 ezer Ft/m2) volt a második legdrágább megyeszékhely, Győr a negyedik (472 ezer Ft/m2).

Győrött még mindig a keresleti piac jellemző, az áremelkedés üteme csökken, Székesfehérvárott viszont stagnálnak az árak. A bérleti piacot vizsgálva Győrött havi 120 ezer forinttól indulnak az albérleti árak. Az egyetemisták által leginkább kedvelt, az egyetemhez közeli, kis alapterületű lakások gyorsan gazdára is találnak. Székesfehérvárott szűkös a kínálat a bérleti piacon és az éppen kiadó ingatlanok jóformán pillanatok alatt elkelnek. A hallgatók megjelenésével további keresletnövekedésre számítanak az ingatlanosok, így a viszonylag magas árak ellenére akár befektetési céllal is megfontolandó lehet most a vásárlás.

A tavalyihoz képest ez év első felében egyértelműen kedvező változás zajlik az értékesítésben a pécsi ingatlanpiacon. A bérlemények tekintetében jóformán változatlan a helyzet, az elérhető ingatlanok rövid idő alatt elkelnek. A nyár beköszöntével kicsit megpihent a piac, ám szeptember közeledtével, az egyetemisták megjelenésével újból erőre fog kapni.

Pécs tavaly – hasonlóan 2020-hoz – áremelkedés és árszínvonal szempontjából is a megyeszékhelyek középmezőnyében végzett, a 11,3 százalékos áremelkedés következtében ott négyzetméterenként átlagosan 349 ezer forintba kerültek a lakóingatlanok.