A magyar külügyminiszter a „Magyarok Ukrajnáért Párt” mellett, illetve Beregszász polgármesteréért kampányolt a választás napján – adta hírül az Ukrinform. Az Európai Szolidaritás Párt képviselőjejelezte is Szijjártó Péter kampányát az ukrán külügyminisztériumnak, azonnali reagálást követelve.

Nem sokkal ezután a kijevi külügyminisztérium a honlapján kiadott egy közleményt, amely szerint Szijjártó kampánya közvetlen beavatkozás az ukrán választásokba, és példátlannak tartja ezt a cselekedetet egy európai uniós ország külügyminiszterétől.  

A Deutsche Wellétől kezdve a France 24-en át a Reutersig számos hírügynökség és sajtóorgánum számolt be az október 23-i budapesti tüntetésről, amelyen – mint írják, több mint 10 ezren vettek részt, hogy tiltakozzanak az SZFE autonómiájának a megszüntetése ellen.

A Financial Times volt budapesti tudósítója a Perspective Budapest című blogjában a Covid-19 legfrissebb magyar adatainak értékeléséről olvashatunk. Például: a tavasszal két hónap alatt értünk el olyan fertőzöttségi mutatót, mint most szombaton egy nap alatt, mivel Magyarországon 24 óra alatt 3000-nél is több személynél állapították meg a betegséget. Az egy héttel ezelőttihez képest másfélszeresére nőtt a fertőzések száma. Kunszentmiklósón legalább 80 család van karanténban, a helyzet hasonlóan rossz máshol is, s még élünk!  – számolnak be barátai a szerzőnek. Kester Eddy azon sem csodálkozik, amikor ismerősei ezt írják: a hivatalos adatoknál a valóság sokkalta rosszabb lehet. Azon sem csodálkozik, hogy 16 ezren voltak a minapi Fradi–Újpest labdarúgó-mérkőzésen. „Foci must go on” – írja, noha ő valóban nem focirajongó, de úgy látja, bármi történjék is, a focinak, mint a shownak, mennie kell! Ám újabb aggály: a gazdaságnak is működnie kellene, csakhogy ennyi beteggel aligha fog. A maszkviselés ugyanis kevés, a távolságtartás legalább ennyire fontos. Nem mellesleg az egyre romló magyar adatok kivétel nélkül szerepelnek csaknem minden, ezzel foglalkozó nemzetközi jelentésben.

Erika Jacoby, azaz Jákobi Erika gyerekként tapasztalta meg az 1930-as, 1940-es években: mit jelent zsidónak lenni Magyarországon. A Delaware News portálon megjelent cikkben a 92 éves magyar holokauszt-túlélő nemcsak arról beszélt az őt kérdezőnek, hogyan verték meg a bátyját, vagy  vágták le nagyapja szakállát és miért nem mehetett vasárnaponként a Városligetbe csak azért, mert pusztán a jelenléte provokációnak számított. Jákobi Erikát sok százezer társával együtt asszonyt 1944-ben Auschwitzba hurcolták, a haláltábort túlélte és onnan már csak pár év választotta el attól, hogy kijuthasson álmai földjére, Amerikába, ahol tanárként dolgozott. Azt hitte, hogy az USA tényleg a földi paradicsom – mindaddig, amíg Trump nem került hatalomra, akinek elnöksége óta egyre több hasonlóságot vél felfedezni a negyvenes évek Magyarországával. Bár úgy fogalmaz, hogy nem akarja ő Amerikát a 40-es évek Európájához hasonlítani, akárcsak Trumpot sem Hitlerhez. Ám amikor Trump kiváló embereknek nevezte a nácik menetelését a virginiai Charlottesville-ben, amikor nem ítélte el a rasszizmust, amikor gyűlöletbeszéde és idegengyűlölete táptalaja lett a félelemnek és a félelmetes cselekedeteknek, s amikor a Bibliát úgy lengette a kezében, mint egy harcos a fegyverét, nos, azóta nem tud nyugodtan aludni. Épp úgy, mint kislány korában és a második világháború idején.

Mert tudja, mivel jár az, amikor a hadsereget a saját népe ellen veti be az ország vezetője, és azt is, amikor nyíltan, kérkedve viselnek fegyvereket az utcán. Erika úgy látja, Amerika elvesztette méltóságát és emberi arcát, s ezért Trumpot teszi felelőssé. A véleménycikket Erika félelmeiről a Delaware-i Jogtudományi Egyetem professzora, Alan Garfield,a nyugalmazott tanárnő tanítványa írta.

Magyarország is csatlakozott az amerikai külügyminiszter által kezdeményezett „genfi nyilatkozathoz”, amely az ENSZ 30 más országával (a többi között Indonéziával, Brazíliával, Egyiptommal, Ugandával…) egyetemben az abortuszt elítélve, a fogantatással kezdődő élet, a hagyományos családfogalom és az egyetemes egészségügyi ellátás mellett tesz hitet – derül ki a Kentucky Today összefoglalójából. A Mike Pompeo nevével fémjelzett dokumentum tulajdonképpen üzenet az ENSZ-nek, hogy minden ország maga dönthessen az ilyen ügyekben, és a külügyminiszter ehhez azt is hozzátette, hogy nincs olyan nemzetközi megállapodás, amely az abortuszt megtiltaná, illetve deklarálná, hogy az élet a fogantatással veszi kezdetét.

Ez a nyilatkozat tehát történelmi léptékű és ernyője alá legalább 1,6 milliárd ember tartozik.