Budapest ostroma – a szovjet csapatok stratégiai hadművelete volt a Nagy Honvédő Háborúban, amelynek célja Budapest felszabadítása volt és az ország kivezetése a háborúból – írja az orosz kormány irányítása alatt álló portál, a Parlámentszkaja Gazéta, amely végigveszi a 2–3. Ukrán Front erőinek ebből a szempontból kiemelkedő harcait 1944. október 29-1945. február 13-ig bezárólag.
Kezdve a debreceni művelettel, amelynek köszönhetően felszabadult Magyarország területének harmada. A Malinovszkij marsall vezette felszabadító hadműveletben 720 ezer szovjet katona vett részt, akivel szemben 11 német és magyar hadosztály állt 250 ezer fővel. Budapest gyors bevételét akadályozta egyrészt a kemény ellenállás, a katonák kimerültsége és a rossz idő – írja az elemzés. Mindenesetre, amikor sikerült körbevenni Budapestet és vele a mintegy 188 ezer főnyi német ellenállást, még mindig három kitörést kellett leverni. A Vörös Hadsereg 320 ezer katonája vesztette életét, miközben német részről csak 50 ezres veszteséget könyveltek el, de 140 ezer embert hadifogságra ítéltek. Kiemeli, hogy 6–6,5 ezer magyar harcolhatott a szovjet csapatok ellen.
A Románia és Bulgária felszabadítását követő magyarországi sikeres hadművelet a háború kimenetelére is nagy hatással volt, a fasiszta államok szövetségét semmisítették meg, és Hitler kénytelen volt azonnal kivonni csapatait Jugoszláviából, s a szovjetek Csehszlovákia felé vehették az irányt. Már 1945. június 9-én elnöki rendelettel Budapest felszabadítása címmel kitüntetéseket alapítottak és osztottak ki, amit a budapestiek is megháláltak 79 hasonló érdeméremmel.
Az orosz nyelvű ANNA – azaz Elemzések Hálózata Hírügynökség Szijjártó Péter osztrák interjújából idézett, méghozzá hazánk orosz kapcsolataira vonatozóan. Címben kiemelve, hogy a magyar külügyminiszter szerint a Nyugat képmutató, ha Oroszországgal vagy Kínával való kapcsolatról esik szó. Szijjártó közli, hogy „irigyeljük Nyugat-Európa számos országának az Oroszországgal kiépített jó kapcsolatát. Miközben Magyarországot emiatt bírálják. Az osztrák hírügynökségnek adott interjúban meg is jegyzi, még Bécsnek is szorosabb a kapcsolata Moszkvával, mint Budapestnek. Ám ezek zömében fű alatt, titokban zajlanak – hatalmas üzletkötések formájában. Az ázsiai együttműködést is kifejezetten sikertörténetnek írta le Szijjártó, eldicsekedve azzal, hogy Dél-Korea lett tavaly a legnagyobb befektető hazánkban, megelőzve ezzel Németországot is. Sérelmezte, hogy Kínával való kapcsolatunkat nemcsak az európai országok, de még az Egyesült Államok is rossz szemmel nézi. Például azt, hogy 16 kínai céggel áll üzleti kapcsolatban, közüle 12 eredetileg amerikai és nyugat-európai volt, de a kínaiak kivásárolták őket.
A migráció kérdésére kitérve a már ismert szólamokat ismételte, hogy minden ország maga dönti el, kikkel, milyen nációval akar együtt élni.
A brit The Guardian azt feszegeti, hogy vajon változáson ment-e át a Jobbik azzal, hogy zsidó gyökerekkel rendelkező vezetőt választott Jakab Péter személyében. Nem kell elhamarkodottan véleményt formálni – summázható a következtetés. Noha a Budapesten készült interjúban Jakab bizonyítani igyekszik a tudósítónak, hogy öt évvel ezelőtti önmagához képest a párt teljesen átalakult. Elmondja azt is, hogy 13 éves lehetett, amikor megtudta, hogy dédapja és rokonságának nagy része Auschwitzban halt meg, nagyanyja kikeresztelkedett és így megmenekült. A cikk emlékeztet arra, hogy Szegedi Csanád 2013-ban zsidó származása okán ott is hagyta a pártot. Jakab beismerte, maga is tett antiszemita kijelentéseket a múltban, méghozzá a holokauszttal kapcsolatban.
Dicsérte Karácsony Gergely munkáját, senki nem tudta volna jobban csinálni azt, amit ő az utóbbi hónapban tett.
A német RTL beszámol a „becsület napjáról”, úgy fogalmazva, hogy Magyarországon a neonácik nyíltan felvállalják és hirdethetik a zsidógyűlöletüket. A helyszínről tudósító Michael Ortmann, az RTL munkatársa azt találta a leggyalázatosabbnak, hogy a rendőrök füle hallatára uszítottak a zsidók ellen, a rend hivatásos fenntartói viszont nem intézkedtek, holott kötelességük lett volna. Közbe kellett volna avatkozniuk akkor is, amikor a Dortmundból érkezett újfasiszta beszélt. „Báránybőrbe bújtatott farkasok a magyar jobboldali pártok” – olvashatjuk. Mert kitiltottak ugyan Magyarországról látványosan egy-két szélsőséges figurát, mint Horst Mahlert, James Dowsont és Nick Griffint, de a kép csalóka.
«…Aber der „Tag der Ehre” macht jedes Jahr wieder deutlich, wie wenig ernst es Viktor Orban tatsächlich mit dem Kampf gegen Rechtsextremismus ist. Und genau das ist der Skandal.»
A „becsület napi” rendezvény ugyanis minden évben csak azt bizonyítja, mennyire lehet komolyan venni Orbán Viktort, amikor a szélsőségesekkel szembeni harcát bizonygatja. Nem is a rendőrök magatartása, hanem ez az igazi botrány – véli a német RTL.