Közleményben dicsérte meg Georgia Meloni a magyar uniós elnökség eddig elért eredményeit annak kapcsán, hogy Orbán Viktor Rómában a pápánál járt, és kihasználva az alkalmat, a magyar politikus beiktatott egy találkozót az olasz kormányfővel is.
Sok sajtóorgánum vette át az AP hírügynökség tudósítását, a többi között az ABC News amerikai tévécsaktorna is. Meloni szerint dicséretes, hogy a magyar kormány segítette Albánia csatlakozási tárgyalásainak az első fordulóját, illetve hogy tető alá hozta Bulgária és Románia csatlakozását a schengeni zónához.
Az amerikai hírügynökség köntörfalazás nélkül két szélsőséges jobboldali vezetőnek minősítette Orbánt és Melonit (mert azok, legföljebb a választók többsége ezt nem tudja róluk). Másfél órás tárgyalásukon a migráció kérdése, azon belül annak egyeztetése zajlott, hogyan küldjék vissza hazájukba minél gyorsabban az illegális bevándorlókat, amiben Albánia közvetítő szerepe korántsem mellékes, hisz’ ott nemrég nyílt meg egy befogadóközpont. Megegyeztek abban, hogy segíteni kell Ukrajnát a békefolyamat elhúzódó megteremtésében, és persze az (oroszok által – a szerk. kiegészítése) szétvert ország újjáépítésében, tekintettel arra, hogy jövő júliusban Róma nagyszabású újjáépítési nemzetközi konferenciát szervez.
Nem mellesleg a Szentszék sajtóirodája is kiadott egy hivatalos közleményt arról, hogy a pápa audencián fogadta Orbán Viktort, és utána találkozott a Vatikánban a szentszéki államtitkárral is, Pietro Parolin bíborossal és Mirosław Wachowski külügyi államtitkárral. Utóbbiak szerint elismerés illeti a magyar kormányt, mert a katolikus egyház hozzájárul a fejlődéshez és a jólét megteremtéséhez.
Az amerikai legfelső bíróság tagjainak többsége egyelőre „szkeptikus: megengedheti-e azt, hogy a magyar kormány amerikai bíróságon képviselhesse álláspontját a holokauszt idején ellopott műtárgyak ügyében, mert ezzel precedenst teremtene, és más kormányoknak adna teret jogorvoslati folyamatokban – írta meg a CNN. Másfél évtizede tart a holokauszt áldozatai, illetve családtagjaik, örököseik pere a magyar kormánnyal és a MÁV-val, miután a 2. világháború idején elkobzott műalkotásokat, értéktárgyakat mind a mai napig nem sikerült visszaszerezniük.
A 14 felperest képviselő Shay Dvoretzky ügyvéd a 90 perces meghallgatáson elmondta, a magyarok kifosztották klienseik családját, majd zsúfolt marhavagonokban haláltáborokba szállították őket. Az ügyet bonyolítja, hogy a németektől elkobzott vagyonok háború utáni eladásából befolyt pénzek – a magyar kormány közreműködésével! – amerikai tulajdonba kerültek, s ezáltal amerikai vagyontárgyat képeztek. Ám azokból mind a mai napig nem kárpótolták az egykori áldozatokat, illetve örököseiket.
Az amerikai törvények szerint kivételt képezhetnek a külföldi kormányok által amerikai bíróságokon kezdeményezett perek akkor, ha elkobzott külföldi vagyon vált amerikai tulajdonná. A felperesek szerint az ő esetük tökéletesen ráillik a kivételes eljárás teremtette helyzetre.
Az amerikai alkotmánybíróság elnöke, John Roberts ezt egyelőre kétli, s attól tart, más kormányok a magyarokéhoz képest jóval kisebb ügyekben keresetet indíthatnak ezen az alapon az Egyesült Államok ellen. A liberálisok viszont azt hangoztatták a perben, hogy csak azért, mert valami ma még az amerikai kincstár részét képezi, még nem jelenti azt, hogy azzal nem kell elszámolni.
A Biden-kormányt képviselő jogi meghatalmazott, Sopan Joshi Magyarország oldalán állt a meghallgatáson. Az ügyet Magyarország egyébként négy éve terjesztette fel az amerikai alkotmánybíróság, a legfelső bíróság elé. A testület visszaküldte azt államközi szintre, miután a fellebbviteli bíróság a holokauszt áldozatai mellett foglalt állást. Most ismét a kilenctagú testület térfelén pattog a labda. Állítólag jövőre lehet ítélet a perben.
Nem született konszenzus Ukrajna esetleges NATO tagságának kérdésében – fogalmazott Szijjártó Péter Brüsszelben a NATO-külügyminiszteri tanácskozást követően. Nincs konszenzus annak ellenére – olvasható a The Minnesota Star Tribune-ban, hogy Ukrajna a háború befejezésének egyik lehetséges feltételét látná a tagságban – teszi hozzá a hír forrása, az AP hírügynökség. A magyar külügyminiszter bírálta azokat a tagországokat, amelyek megsokszorozzák most az Ukrajnának nyújtandó segítséget – tartva Trump elnökségétől. Szijjártó szerint Ukrajna esetleges felvétele a NATO-ba a 3. világháború kitöréséhez vezetne. Az AP ugyanakkor azt is írja, hogy A 32 NATO-tagország vezetői kijelentették, hogy Ukrajna „visszafordíthatatlan” úton van a tagság felé.
Mark Rutte NATO-főtitkár azonban kitért az Ukrajna esetleges szövetségi tagságával kapcsolatos kérdések elől, mondván, hogy most az a prioritás, hogy az országot megerősítsék az Oroszországgal folytatott jövőbeli béketárgyalásokon, mégpedig azáltal, hogy több fegyvert küldenek neki.