Azt azonban nem árulta el, miként fér össze, hogy egyfelől nem győzi ostorozni az Európai Uniót, másfelől viszont országa hihetetlen módon profitál a brüsszeli pénzekből. Emellett nem világos, hogy hány szövetségese van a földrészen, hiszen több tagállam is kész, hogy szorosabbra zárja a sorokat az új amerikai elnökkel szemben. Abban azonban igaza van a magyar kormányfőnek, hogy az unió gazdaságának nagyobb sebességre kellene kapcsolnia. A brüsszeli konferencián ugyanakkor a német kereszténydemokraták veterán külpolitikusa, Elmar Brok éppen arra figyelmeztetett, hogy elég csupán a kereskedelempolitikát megnézni, és rögtön rá lehet jönni: egymaga egyetlen állam sem képes talpon maradni a versenyben. Orbán válasza egy vállrándítás volt.

Adam Michnik kijelentette: a jelenlegi lengyel vezetés a legújabb fenyegetés a demokrácia számára – írja a Financial Times. A Gazeta Wyborcza főszerkesztője, akit a Szolidaritás tagjaként bebörtönöztek a szocializmusban, kijelentette: nem gondolta volna, hogy negyedszázad után idáig jutunk, de ezért a lengyelek saját magukat okolhatják, ezúttal nem lehet Oroszországra vagy Brezsnyevre hivatkozni. Mert ostobák voltak. Michnik számára egykori harcostársa, Kaczynski ez első számú ellenfél. Azt mondja, a Jog és Igazságosság vezére hiába akar harcot vívni az egykori kommunisták ellen, olyanok már csak a hatalmon lévő pártban vannak, a parlamentben nincsenek, sem pedig a leggazdagabb oligarchák soraiban. Egyben azzal vádolja az ország erős emberét, hogy az demokratúrát hoz létre, vagyis az orosz és magyar mintát követve, ötvözi a demokráciát és a diktatúrát. A legfontosabb, hogy felszámolja a hatalmi ágak szétválasztását. Kikapcsolta az alkotmánybíróságot, befolyást szerzett az igazságszolgáltatásban, átvette az állami média ellenőrzését, de az állami reklámokon keresztül satuba fogta a magánsajtót is. Michniket pedig megpróbálja megfélemlíteni, de ő azt mondja, annak idején hat évet töltött börtönben, nem tudják megijeszteni. Mindent egybevéve úgy gondolja, hogy Kaczynskiék veszteni fognak 2019-ben, mert a 19. századi gondolkodásmódot testesítik meg.

Szijjártó Péter megerősítette, hogy a magyar kormány szorosabb kapcsolatokra törekszik Oroszországgal, egyben arra számít, hogy Trump alatt lényegesen javulni fog az Egyesült Államokhoz fűződő viszony – adta tudtul a Reuters. A hírügynökségnek adott interjúban a külügyminiszter kifejtette, hogy hatástalanok az oroszellenes szankciók és el kell törölni őket. Mint mondta, egyáltalán nem örömteli, hogy hanyatlik az orosz gazdaság, egyébiránt pedig az Orbán-kabinet nem tekinti Moszkvát fenyegetésnek. Hozzátette, hogy a megtorló intézkedések ártottak Európának is, politikailag pedig sikertelennek bizonyultak, hiszen nem tudták rávenni a Kremlt a kelet-ukrajnai harcok leállítására. Szijjártó szerint nem kell attól tartani, hogy az oroszok megtámadnák bármelyik NATO-tagállamot, mert ez nem volna érdekük. Kitért arra is a Putyin-látogatás előtt, hogy ki akarják bővíteni a kétoldalú gázszállítási együttműködést, miután Moszkva megbízhatóbb partner, mint az európai partnerek. Egyben megismételte, hogy amint megérkezik Brüsszelből a zöld jelzés, hozzálátnak a paksi bővítéshez.

A Süddeutsche Zeitung „Először Európa” című kommentárja szerint Trump, Putyin és még egy páran a földrészen lépten-nyomon táplálják a kétségeket az unió iránt, ám éppen most látni csak igen világosan, mekkora érték is az Európai Unió. Mert aki falakat emel, hogy másokat kirekesszen, az saját magát zárja be. Aki teljes biztonságot akar, az lemond a jólétről. A britek elhagyják a közösséget, a magyarok és a lengyelek beássák magukat, mert félnek az idegenektől, illetve nemzeti nagyságra vágynak. Egy sor másik tagállamban választásokra készülnek a nemzeti populisták, hogy vezethessék az „igazi népet”, valamint másokat kitaszítsanak. Az orosz elnök pedig asszisztál a kontinens feldarabolásához, mert az kapóra jön neki, hogy országát nagyobbá tegye, ugyanakkor jóllakassa az embereket remekül hangzó, ám üres nacionalizmussal.

A liberális Európa hirtelen magára maradt, de a panaszkodás helyett át kell váltania harci üzemmódba. Csak akkor maradhat fenn, ha szembeszáll a külső és belső ellenséggel. Részben a saját hibájából sokan elpártoltak tőle, a bírálat gyakran jogos. Mert Európát az elit építette, a polgárok megfelelő közreműködése nélkül. Közben a nemzeti populisták hamis válaszokat adnak az igazi gondokra. Ilyen hazugság, hogy az EU elnyomja a nemzetállamokat. Továbbá, hogy a nacionalizmus biztonságot, illetve jólétet teremt. Az unió azonban csak akkor tudja megoldani a saját gondjait, ha az egyes országok politikusai gyakrabban követik a mottót, hogy tudniillik Először Európa!

Felszámolják a körmendi menekülttábort, mert nincs elég lakója, de egyébként is feleslegessé teszi a védőőrizet – tudósít az osztrák Der Standard. Akik még ott laknak, azok egy kis fatüzelésű kályhánál, vagy egy fűtött konténerben található mellékhelyiségben próbálnak meg megmelegedni a csikorgó hidegben. De már lebontottak jó pár sátrat, a menekülteket egy jobban felszerelt budapesti létesítménybe vitték, amúgy ezt már a tél beállta előtt ajánlották civil szervezetek. Úgy látszik, a sajtó nyomása végül csak megtette hatását. Akik maradtak, hatan, javarészt arra várnak, hogy átjuthassanak a mindössze 10 kilométerre lévő osztrák határon. Nyilvánvalóan ezt volt a magyar hatóságok ki nem mondott elképzelése is, mármint hogy álljanak csak odébb az érintettek. Az viszont jogsértő, hogy a jövő hónaptól internálják a menedékkérőket, amíg ügyükben le nem zárul a vizsgálat. Ez azonban nem érdekli a magyar kormányt, élén a jobboldali-populista Orbán Viktorral.

A mai amerikai valósággal talál párhuzamot a The New York Times kritikusa a Pintér Béla Társulat „Titkaink” című darabjának New York-i előadása kapcsán. Merthogy a műben nincsenek hősök, ami azt sugallja, hogy nem lehetséges igazán hősies élet, ha állandóan megfigyelnek és ez vérfagyasztó gondolat Edward Snowden korában. Vagyis a szereplők közül senkivel sem lehet kényelmesen azonosulni, de senkit sem lehet feltétel nélkül elítélni. Még az intézményes gonoszról, a pártfunkciról is kiderül, hogy igazából mennyire magányos. A bírálat szerint Csákányi Eszter brilliánsan hozza a figurát. A „Titkaink” a magyar közeli múlt sötét oldalait tárja fel és aki megnézi, az utána még egy bizonyos, éteri Bach-muzsikát sem lesz képes ártatlan füllel hallgatni.