Társzövetségeivel együtt a Magyar Reklámszövetség az Evolution-konferencián ismertette a tavalyi reklámköltési adatokat. A 2017-i reklámtorta mérete kereken 241 ezer millió forint, 11,52 százalékkal több az előző évinél. A reklámtortában minden ágazat megőrizte a 2016. évi helyét és valamennyi média típus növekedést könyvelhetett el. (A képen: rádiókészülék-reklám az 1950-es évekből.)
Az online felület változatlanul a legerősebb piaci szereplő: 31,71%-os szeletet sajátított ki magának. A legnagyobb növekedést a sajtó (18,48%) könyvelhette el. A második legnagyobb növekedést az internet (14,38%) produkálta, ezt követte a közterület 13,44%-os emelkedése.
Az állam már 2016-ban a reklámipar legnagyobb szereplőjévé vált és szerepe tovább erősödött. Az MRSZ adatai szerint az előző időszak 80%-os növekedését (az ún „óriás állami reklám bummot” követően) 2016-ról 2017-re újabb 34%-kal nőtt az állami költés mértéke (Forrás Kantar Media). A televízióban elköltött állami reklámforintok mértéke 2016-ról 2017-re ötödével emelkedett.
Tavaly a digitális piacon a nemzetközi szereplők aránya a hazaiakhoz mérten (az előző évi 51%-ról) 53%-ra nőtt.
A digitális, nyomtatott, direktmarketing, közterületi, rádiós és mozi reklámszeletekről a szakma megállapította: folytatódott a digitalizálódás a reklámpiacon, és ez 16%-os növekedést eredményezett tavaly, miáltal a hirdetések forgalma 80 milliárd forintra nőtt. Évtizeddel ezelőtt még csak 15 milliárdot költöttek a vállalatok digitális reklámozásra.
A tévés reklámpiac tavalyi forgalma mint négyezermillió forinttal nőtt, és meghaladta a 60 ezer milliót. Huszonöt százalékos részesedésével a televízió megőrizte súlyát a teljes reklámpiacon.
A hazai nyomtatott sajtó 18,5 százalékos növekedést ért el a reklámpiacon, sok év után látványos emelkedést produkált. Tény: a sajtópiac jó 38 ezer millió forint reklámbevételt, a lapeladásból származó és 59,983 milliárd forint bevételt ért el 2017-ben.