Ön Magyarországon is elég népszerű lett attól függetlenül, hogy Deutsch Tamás ezt a népszerűséget tovább növelte. Esetleg üzen neki valamit? – kérdezem Thomas O. Melia politikustól, aki jelenleg a PEN America nonprofit szervezet igazgatója, de népszerűségét még akkor alapozta meg, amikor a Freedom House igazgatóhelyettese, majd az amerikai külügyminisztérium emberi jogi ügyekben illetékes, Európával is foglalkozó államtitkár-helyettese volt. (A nyitó kép forrása: FPRI.org)
Nem, nem csak várjuk meg, mit üzen a twitteren, mert (Deutsch) általában ott kommunikál velem.
Ok. Hátha újabb gondolatokat ébreszt benne az interjú. Meglepte a vasárnapi választás eredménye?
Amikor a legkülönfélébb ellenzéki pártok úgy döntöttek, hogy együtt indulnak közös jelöltet állítva, akkor már mindannyian tudtuk, hogy sokkal, de sokkal nagyobb esélyük van a győzelemre, mint bármikor azelőtt. A Fidesz legjobb fegyvere a megosztott ellenzék volt.
Szóval nem volt meglepetés?
Nézze, a Fidesz soha nem a nagy többség szavazatával nyert választást. A parlamenti választásokon rendre a szavazatoknak kevesebb, mint a felével aratott diadalt.
Ön szerint mi lehet a Fidesz csúfos veresége mögött?
Az egyesült ellenzék mellett vereségükben közrejátszott az egyre ismertebbé váló kiterjedt korrupciójuk, amiből a szavazóknak kezd elege lenni. Ugyanakkor az alkotmányban garantált fékek és ellensúlyok felborulása is egyre jobban irritálta a szavazókat. Ami pedig végképp felbőszítette őket, az a független média felszámolása, a többi között a Népszabadság bezárása, az origó kormányzati átvétele, tavaly pedig a megyei lapok kormányzati ellenőrzés alá vonása. A sort hosszasan folytathatjuk. Ezek mind-mind egyre jobban dühítették és dühítik az embereket. Az emberek ebbe belefáradtak és friss arcokat akartak látni, különböző véleményeket és ötleteket hallani a kormányzásról.
Nem lehet, hogy egyszerűen csak Borkai Zsolt szexbotránya vitte őket feldúlva az urnákhoz?
Igen, néha csak a botrányokra fókuszálnak a szavazók, de ha azt vesszük, hogy Borkait megválasztották, akkor mégis csak azt kell mondjam, itt nem csakazértis, hanem kifejezetten politikai megfontolásból voksoltak most más irányba a szavazók. Politikai trend kezd kialakulni. De ha a demokratikus országokéval összehasonlítjuk, akkor is azt látjuk, 10 évi hatalomtól megcsömörlenek az emberek, elegük van az aktuális kormányból. Legyen az jobboldali vagy baloldali. No, és persze ehhez az ellenzéknek is alternatívát kell kínálnia. Ez megtörtént.
És a korrupció, amit már említett.
Igen, ebben van óriási szerepe a médiának, amelyik a kormány igyekezete ellenére is képes feltárni ügyeket. Akárcsak az Európai Unió azt, hogy a kohéziós alapok kormányzati emberek zsebébe vándorolnak. Ezek után miért is csodálkozunk, hogy a Fidesz felszámolta a független médiát?!
Orbán a választások után együttműködést ígért az ellenzéki polgármesterekkel, miközben a választások előtt azzal fenyegetőzött, hogy ahol az ellenzékre voksolnak, ott nem lesz forrás a fejlesztésekre. Hogy hihetnének ezek után Orbánnak a választók?
Nézze, ebben az a fontos, hogy ne azt figyeljék, amit mond, hanem amit tesz. Másrészről hiába fenyegette meg őket a választás előtt, nem jött be neki. Ez viszont még nyomósabb érv lesz Brüsszel számára, hogy kinyomozza a források felhasználásának az útját-módját.
Mi lehet ebben a helyzetben az ellenzék stratégiája, hogy állami forrásokhoz jusson a főpolgármester, vagyis Budapest?
Legyen továbbra is transzparens az ellenzék minden intézkedése. Kapjon róla tájékoztatást a nyilvánosság, legyen minden dokumentálva. Tegye épp az ellenkezőjét annak, amit a mostani kormány. Ha a szavazók látják a két működés közti különbséget, akkor az meggyőző eredményt hozhat.
Amit nyert most az ellenzék, azt könnyen el is vesztheti még?
Ha megint visszasüllyednek a civakodásba, ha egymásban megint csak ellenfelet látnak, kiújulnak a korábbi ellentétek és ezzel megbomlik a most elért egység, az a szavazók kiábrándulásához vezet. Mindenképpen folytatni kell a stratégiai együttműködést, mi több valós egységet kell alkotni, meg kell tanulni az együttélést és a szövetséget még ennél is szorosabbá tenni.
Mi a Fidesz leggyengébb pontja ön szerint? Hogyan írná le az általa teremtett rendszert?
Leggyengébb pontjuk, hogy nem tudják elrejteni a pénz útját, azokat, amelyek a kormánytól jönnek és mennek kormányzati szereplők, illetve a hozzájuk lojális vállalkozók zsebébe. Ez volt az oka annak is, hogy miért koncentrálták a hatalmat egy kézbe. Ez volt az oka annak is, miért vették át az ellenőrzést a média felett. Mert igenis, el akarják rejteni az adófizetők elől, hova vándorolnak a befizetett adók. S minél nagyobb mértékben sikerül feltárni ezeknek a lenyúlt pénzeknek az helyét, annál jobban gyengül a Fidesz hatalma.
Ugyebár ebben a média és nem a magyar igazságszolgáltatás fogja játszani a watchdog, a felügyelő szervezet szerepét. Mennyire lesz segítség ebben a Szabad Európa Rádió?
A Szabad Európa Rádió működésének visszaállítása sok üzenetet hordoz önmagában is. Először is politikait: az Egyesült Államok felismerte, hogy a média felszámolt sokszínűsége és változatos hangja űrt hagyott maga után. Szükség van őszinte és egyenes beszédre. De azért arra figyelmeztetnék, hogy a régi rádió nem ellenzéki rádió volt. A mostani célja sem az lesz, hogy ellen-narratívát adjon a Fidesszel szemben, hanem hogy tényeken alapuló, kiegyensúlyozott tájékoztatásra törekedjen. Hisz, Judit, maga is jól tudja, hogy a független újságírás nem mérlegeli, kinek mi a jó, legyen az a kormány vagy az ellenzék. Függetlenül attól, hogy melyik vezetésnek, cégnek vagy politikusnak válik előnyére, az objektivitást tartja mindenekelőtt szempontnak.
Van friss információja a Szabad Európa Rádióról? A kongresszus megszavazta már?
Ehhez nem szükséges a kongresszus szavazata. Tudomásom szerint a prágai központban már felmérték, hogy a kihalt médiapluralizmus miatt szükség van erre az új hangra. Romániában és Bulgáriában is hasonló következtetésre jutottak. Az Európai Unióban és a NATO-tagországok közül nem egyedül Magyarország van rossz helyzetben. Tulajdonképpen Közép-Európában egy olyan irányzatnak vagyunk a szemtanúi, hogy lövészárokból kell lőni. A döntés tehát már megszületett, a kongresszus legfeljebb megvétózhatta volna, de nem tette. Úgyhogy – ugyan pontosan nem tudom – de a jövő év elején akár már el is indulhat, most toborozzák a stábot.
Az ön által vezetett PEN America figyelő tekintetét Budapestre is veti?
A PEN America – írók társasága, amelyik a szólásszabadságért harcol, az írói függetlenségért a legkülönfélébb módon, és a nemzetközi PEN Társasághoz tartozik. A PEN nemzetközi vezetője a 90-es években Konrád György volt. Nagyon nehezen viseltük, hogy a halála előtt is támadta őt a kormány, pedig kiváló magyar író volt, és borzasztó, hogy semmibe vették kimagasló értékeit. Az ő esete is bizonyította, hogy csúszik vissza Magyarország a szólásszabadság területén is.
Hogyan látja az amerikai–magyar kapcsolatokat?
Továbbra is feszültnek és roppant komplikáltnak. Nemcsak azért, mert a magyar kormány politikája következtében megcsúfolta a demokrácia intézményrendszerét, hanem azért is, mert amit a Nyugat védelméért és a NATO tagjaként tesz, az nem egyeztethető össze az elvárásokkal. Az oroszokkal folytatott egyéni bizniszek miatt. Vagy például a fegyvercsempészeket nem nekünk, hanem az oroszoknak adta ki a kormány. Ukrajnát akadályozza a nyugati partnerség kiépítésében – NATO és uniós relációban. Ezekből a stratégiai lépésekből sokkal inkább az oroszok profitálnak, mint a NATO. De hogy a legfrissebbet említsem: Szijjártó Péter nemrég mondta, hogy Magyarország támogatja a törökök szíriai beavatkozását, ami már csak humanitárius okokból is elfogadhatatlan és borzasztó. Persze ennek hátterében az elnök baklövése áll, aki semmibe vette az összes amerikai védelmi és biztonsági szakértői véleményt és hivatal álláspontját. Magyarország ebben a kérdésben Trumppal, az oroszokkal, az irániakkal és a törökökkel került egy platformra, szemben a NATO-tagállamokkal. S ez csak egy közeli példa a múlt évekből.
Hogyan látja az Orbán–Putyin-barátságot amerikai szemszögből? Trumppal a Fehér Házban ez most nem is feltűnő? Vagy árt az amerikai–magyar kapcsolatoknak is?
Hogyne. Minden szemszögből csak bonyolítja a helyzetet. Nem feltétlenül csak a kormányok közti kapcsolatrendszerre gondolok itt. Más dimenzióból nézve – itt emberi kapcsolatokról, szervezetekről, vállalatokról is szó van. Ezek még mindig rendkívül szorosak. A kulturális életet is említhetem. Az egyik legnagyobb érvágás természetesen a CEU elűzése volt. Végzetes hibának tartom az Orbán-kormány részéről. De a republikánusok épp úgy tiltakoztak ellene a kongresszusban, mint a demokraták. Azt kell mondanom, jelenleg nekünk is olyan elnökünk van, aki szétveri legfontosabb szövetségeseinkkel a kapcsolatainkat. És önöknek is épp ilyen kormányfőjük van. De nem veszett el a remény, hogy Trump és a Fidesz után az elrontott vagy megszakított kapcsolatok előbb-utóbb ismét helyreállnak.
Ön, mint az emberi jogok egyik harcosa, milyennek látja Magyarországon az emberi jogok helyzetét?
A média jogkörének csorbítása mellett a civil szervezetek helyzete is megnehezült, hisz’ olyan törvényt fogadott el a kormány, amely alaptevékenységükben korlátozza őket: legyen szó bevándorlókról, romákról, muzulmánokról, bármilyen kisebbségekről. Mindez az autoriter rendszer sajátja. Talán még a magyarok többsége nem is realizálta, hogy miként bánik velük a kormány. Én mindig azt mondom, hogy egy kormány értékmérője az, ahogyan a legelesettebbekkel, a legsérülékenyebbekkel bánik. Márpedig az önök kormánya támadja és diszkriminálja, ahelyett hogy megvédené őket.
Köszönöm az interjút!
Azt még azért hozzátenném, nagyon örülök annak, hogy a Klubrádió szól, hogy online is jelen van, hogy végzi a dolgát – nyilatkozta a Klubrádiónak Thomas O. Melia, a PEN America igazgatója, az Obama-kormány idején pedig az emberi jogok helyzetéért felelős államtitkár-helyettes.