A történelem egyetlen tanulsága: az emberiség képtelen tanulni saját sorsából

Trump, Le Pen, Farage, Wilders, Strache és Orbán Viktor felemelkedését a 2008-i pénzügyi válság tette lehetővé. A gazdasági bajok aláásták a bizalmat, mármint hogy a politikai elit képes megoldani a gondokat. Bűnbak lett belőle, mint ahogy a külföldiekből és a menekültekből is. A gyógyírt a nemzetállamokban keresik a jobbos populista mozgalmak, amelyeket gyakran gazdag és képzett vezetők irányítanak, hogy még jobban megnöveljék gazdasági hatalmukat. A félelmet és a dühöt a legegyszerűbb Brüsszelen levezetni. Így történt ez az osztrákoknál, franciáknál, dánoknál, lengyeleknél és magyaroknál. De éppen ebben a történelmi pillanatban kell megkérdezni, hogy mire is épül az unió? Hayek, a liberalizmus élharcosa már 1944-ben vázolta, hogy meg kell előzni az újabb háborút. A stabil EU szavatolja a békét, biztonságot, a jól szervezett piac fontos a gazdasági sikerhez. A földrész a háború vége óta sikertörténet, csak éppen erről egyre kevesebbet beszélnek. Lehet, hogy pontosan azért, amit Churchill 1946-ban mondott, hogy ti. a történelem egyetlen tanulsága, hogy az emberiség képtelen tanulni saját sorsából.

George Szirtes meg van döbbenve a Brexit-kampány idején és a népszavazás óta tapasztalt idegengyűlöleten – írja a The Guardian. A magyar származású, igen elismert angol költő azért áll fejbe verten, mert 60 éve, menekültként érkezett az országba és a demokratikus, toleráns Nagy-Britannia a második szülőhazája lett. Boldog, hogy nem Magyarországon kellett felnőnie, ahol még vadabbak a politikai indulatok. A xenofóbia persze másutt is jelen van, sokszor jóval erőteljesebb formában, mint a briteknél. De a mostani üzenet világos: ezek az erők vissza akarják kapni az országukat, és azt kívánják, hogy menjenek el az idegenek, pl. a lengyelek. Ezek a hangok messzire eljutnak, és van egy sor politikus, aki csak arra vár, hogy visszhangozza a kiáltást. A legnyíltabban Marine Le Pen és Geert Wilders. Orbán Viktor pedig legelőször is egyszerűen betiltaná, hogy a bevándorlók felszálljanak a magyar villamosokra, mert hogy ilyen incidens is előfordult brit földön.

Szirtes úgy látja, hogy a világon sok helyen visszaforgatják az órákat. Azt hiszik, visszatérhetnek a „régi, szép időkbe”, amikor minden jobb volt. Csak éppen az órák 1931-et mutatnak. Esetleg 1932-őt. A nagy hazugságok nyilvánvalóan működnek, az államok törékeny szövetből vannak. És a brit társadalom jelenleg törékenyebb, mint bármikor az elmúlt hat évtizedben. Mint ahogy Európa is, részben éppen a britek miatt.

A Frankfurter Allgemeine Zeitung tudósítása mély megütközéssel számol be arról, hogy egy kerekes székes szír férfit is felelősségre vontak Szegeden a múlt szeptemberi, röszkei incidens ügyében, amikor a bebocsáttatást követelő menekültek összecsaptak a biztonsági erőkkel. A világsajtó akkor azt jelentette, hogy a magyar hatóságok vízágyút és könnygázt vetnek be a migránsok ellen. Az ENSZ-főtitkárát sokkolta az esemény. Magyar részről ezzel szemben azt állították, hogy a lázadók gyerekeket és oltalomra szoruló felnőtteket tartottak maguk elé élő pajzsként. A szír férfi az összecsapás közben a földre zuhant a tumultusban. Azt mondja, a magyar rendőrök kiemelték, nehogy a tömeg agyontapossa. Ez volt részéről az illegális határátlépés. Azóta már kétszer is elutasították a menedékkérelmét, mondván, hogy biztonságos 3. államból, Szerbiából jött. Viszont most már csak egyet akar: visszamenni az anyjához, Irakba. Az úton szerzett tapasztalatai alapján immár nem vágyik biztonságra.