A Magyar Tudományos Akadémia és a legbefolyásosabb tudományos világszervezetek közös rendezvényeként ismét Budapesten tartja ülését a Tudományos Világfórum (World Science Forum).
A november 20–23. között több mint 100 országból Budapestre látogató tudósok, tudománypolitikai döntéshozók és a tudományos sajtó képviselői közösen ünnepelik a világfórumot megalapító első tudományos világkonferencia 20. évfordulóját. Az ENSZ Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO), valamint a Nemzetközi Tudományos Tanács (ICSU) által szervezett kormányközi konferencia a tudomány szerepét, felelősségét és a tudomány kutatás etikai kérdéseit is vizsgálta 1999-ben.
Az eltelt időszak elképesztő technológiai fejlődése, a géntechnológia vagy a mesterséges intelligencia kutatásának előretörése miatt a WSF vezető testülete a tudomány etikájának és felelősségének vizsgálatát választotta a tudomány világfóruma fő kérdésfeltevésének. Az infokommunikációs forradalomnak köszönhetően villámgyorsan terjedő, a szakmai alapokat gyakran mellőző személyes vélemények és tévhitek kihívás elé állítják a tudományos élet szereplőit és a tudományos kérdésekben tájékozódni kívánó közvéleményt vagy a szakpolitikai döntéshozókat is.
E kihívásokat és a rájuk adott lehetséges válaszokat a világ számos országából érkező vezető tudós, szakpolitikus, valamint a tudománydiplomáciai szervezetek képviselői tárgyalják hat plenáris és mintegy harminc különféle szekcióban az idei WSF-en.
A november 20-án kezdődő, háromnapos rendezvénysorozat nyitóelőadását Peter-Paul Verbeek, a holland University of Twente professzora tartja a Művészetek Palotájában.
A Magyar Tudományos Akadémia székházában rendezendő plenáris ülések első szekciója (Are There Ethical Limits to What Science Can Achieve or Should Pursue?) a többi között amerikai, brazil, orosz és norvég vezető tudósok részvételével olyan tudományos területek felfedezéseinek etikai vonatkozásait vizsgálja, mint például a humángenom-szerkesztés, a nano- és biotechnológia, a mesterséges intelligencia, az adattudomány.
Milyen etikai vonatkozásaik vannak a cégek által támogatott kutatásoknak? Milyen elvek alapján lehet megosztani az alapkutatásra és az innovációra fordítandó forrásokat? A tudományos kutatások finanszírozásának kérdéseit vizsgáló szekcióban (The Ethics of Science Funding) bevezető előadást tart France Córdova, a világ egyik nagy tudományfinanszírozó ügynökségének, az amerikai NSF-nek az elnöke és Michinari Hamaguchi, a legnagyobb japán tudományfinanszírozó szervezet elnöke is.
Melyek a tudományos kutatások legfőbb saját etikai kérdései, különösen a reprodukálhatóság és a publikációs lehetőségek területén? A The Ethical Conduct of Science című plenáris szekcióban előadást tart Quarraisha Abdool Karim, a dél-afrikai AIDS-kutatási program vezetője, a leprakutatási program kapcsán Indira Nath, az Indiai Tudományos Akadémia professzora, az IBM akadálymentesítési programjáról Cheiko Asakawa japán számítástechnikai kutató is.
A tudománykommunikáció etikájának kérdéseit vizsgáló plenáris szekciót (Ethics in Science Communication) James Gilles, a CERN kommunikációs szakértője vezeti. Előadást tart még Matthew Liao, a New York University bioetikai központjának vezető professzora, Angela Saini brit tudományos újságíró és Krishnaswamy Vijay Raghavan, az indiai kormány tudományos tanácsadója.
A múlt 20 év tudománydiplomáciájáról szóló szekcióban (20 years of Science Diplomacy) előad mások között Sumaya bint El Hassan jordán hercegnő, a 2017-i világfórumot szervező Jordán Királyi Tudományos Társaság elnöke és az UNESCO „tudomány a békéért” nagykövete, valamint Khotso Mokhele, a dél-afrikai University of the Free State kancellárja is.
Az európai és nemzetközi nagy tudományos világszervezetek mellett a Magyar Tudományos Akadémia is több szekciót szervez. Az egyiket a fenntartható mezőgazdaság témakörében (Sustainable Agriculture) az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testületével (EASAC) és a Dél-afrikai Köztársaság tudományos minisztériumával közösen, melyben előad a trópusi őserdők visszaszorulásának klimatikus vizsgálatával foglalkozó Paulo Artaxo, a brazil University of São Paulo Nobel-díjas professzora. A másik MTA-szekcióban kiemelkedő csillagászok mutatják be az emberiség távoli, Földön kívüli jövőjének lehetőségeit (Hunting for Alien Worlds: Recent Advances in Exoplanet Research) Kiss László akadémikus, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatójának szervezésében.
Részletes
program és további információ:
https://worldscienceforum.org/