Súlyos betegeket méltatlan körülmények között órákon át várakoztatnak az Országos Onkológiai Intézetben – járta be a megdöbbentő hír a magyar sajtót az idén nyáron. (Nyitó kép: az Országos Onkológiai Intézet főbejárata; foto: google.com)

Miután nem tájékoztatták elvárható módon a nyilvánosságot, az újságírók olyan rendhagyó eszközöket is kénytelenek voltak használni munkájuk során, mint az inkognitó vagy a rejtett felvétel. Az egészségügyi intézmény ezt az eljárást „súlyosan etikátlannak” tartva panaszt tett a Magyar Újságírók Országos Szövetségénél. Tekintettel arra, hogy az érintett szerkesztőségek hiába kísérelték meg, legális úton nem tudtak hozzájutni a közérdekű információkhoz, a MÚOSZ Etikai Bizottsága szerint választott módszereik miatt nem marasztalhatóak el. A testület álláspontját részletesen ismerteti az onkológiai intézetet képviselő ügyvédnek írott levél, amely az alábbiakban teljes terjedelmében olvasható:

„Dr. Keszthelyi Oszkár ügyvéd
1132 Bp., Nyugati tér 5., 3/2

Tisztelt Ügyvéd Úr!

A Magyar Újságírók Országos Szövetségének Etikai Bizottsága az Ön augusztus 1-jén benyújtott panaszát megvizsgálta, és az abban felvetett problémákkal kapcsolatban az alábbiakban foglalt állást:

Amint az Ön leveléből is világosan kiderül, az Országos Onkológiai Intézet várótermében kialakult, a betegekre nézve idegileg, egészségileg egyaránt súlyosan káros hajnali sorban állásokról szóló információk megfeleltek a valóságnak, s hogy az intézet ezt a betegek félelme által generált sajnálatos jelenséget időközben megszüntette, abban nyilvánvalóan része volt az Ön által felsorolt sajtómegjelenéseknek is.
Ennek és csakis ennek az alapvető ténynek a figyelembevételével értékelhetők etikailag az érintett médiumok által végzett információgyűjtési tevékenységek. Ezek közül az Ön által különösen kifogásolt rejtett kamerás felvételek, illetve az a tény, hogy az ATV riportere egy beteg hozzátartozójának adta ki magát, hogy ilyen módon megszólaltassa az intézet vezetőit, formálisan valóban ellentétesek a MÚOSZ etikai kódexében foglaltakkal. Az adott konkrét esetben azonban az ATV-nél – véleményünk szerint helyesen – úgy ítélték meg a helyzetet, hogy mivel sokak egészségét, mi több, életkilátásait érintő fontos információ megszerzéséről van szó, a riporter eljárása elfogadható, mint a szükséges információkhoz való hozzájutásnak az adott körülmények között egyetlen lehetséges módja. A nem konvencionális eszközökkel való eljárás létjogosultságát igazolja az a tény is, hogy az Ön állítása szerint, melyet nincs okunk kétségbe vonni, az Országos Onkológiai Intézet előtti hajnali sorban állás részben a sajtó közbeavatkozása, részben az intézetben végrehajtott fejlesztések eredményeként időközben megszűnt.
Más megítélés alá esne a fent említett riporteri magatartás, ha az érintett szerkesztőségek nem próbáltak volna többször is legális úton hozzájutni olyan közérdekű információkhoz, melyeket az intézet által kiadott közlemény meg sem próbált tisztázni. Molnár Fruzsina – aki nem tagja szövetségünknek – csak úgy tudott kérdéseket feltenni a főigazgatónak, hogy egy beteg hozzátartozójának adta ki magát. Ezt a rejtett kamerával rögzített beszélgetést az ATV-től kapott tájékoztatás szerint elsősorban azért nem adták le, mert a főigazgatónak a szerkesztők megítélése szerint érzéketlenségről árulkodó válaszai botrányt váltottak volna ki a betegek körében. Mivel a helyzetet nem akarták élezni, ezért végül csak a betegekkel készült rövid beszélgetésből adtak le pár percet. A betegeket viszont a felismerhetetlenségig kitakarták, és arra sincs semmilyen bizonyíték, hogy a riporterek megjelenése az intézetben bárkinek az egészségét bármilyen módon károsíthatta volna.
Kérem, vegyék figyelembe, hogy mivel az információszerzés hivatalos útjait az intézet részéről teljesen lezárták, nem volt konvencionális lehetőség a betegeket, a nézőket érdeklő fontos információ megszerzésére. Ilyen esetekben a hazai joggyakorlat is elismeri az Ön által kifogásolt eljárások létjogosultságát. A rejtett mikrofonnal, kamerával történő felvételeket a bíróság is tekintetbe veszi, s esetenként bizonyító erejűnek fogadja el.
„Súlyosan etikátlan” eljárásról akkor lehetne beszélni, ha az érintett szerkesztőségek és riporterek nem keresték volna több alkalommal is az intézet vezetőit, hogy megszerezzék a forgatáshoz szükséges engedélyeket, illetve nem próbáltak volna a hagyományos módokon válaszokat kapni fontos kérdéseikre.
Az érintett szerkesztőségek eljárása tehát álláspontunk szerint nem konvencionális és nem is kívánatos eljárás ugyan, de a közpénzből működő közintézmények jelenlegi tájékoztatási gyakorlata mellett nem kifogásolható.

Az Etikai Bizottság ugyanakkor nem vizsgálta, mivel nem etikai, hanem szakmai kérdés, hogy a polgári újságírás érvényes normái szerint az ATV szerkesztősége a júliusi adásban, illetve azt követően adott-e lehetőséget az intézet képviselőinek az adásban elhangzott olyan súlyos vádak megválaszolására, mint például a daganatos betegek kizárása az épületből, vagy a sorszámok pénzért való értékesítése.
A MÚOSZ Etikai Bizottsága jelen állásfoglalásával azt reméli elősegíteni, hogy a közintézmények tájékoztatási gyakorlatában a tiltások és az információk elhallgatása helyett a közérdeknek és mindkét fél érdekeinek megfelelően a nyíltabb és teljesebb kommunikáció elve váljék elfogadottá, miáltal a sajtó munkatársai sem kényszerülnének az információszerzés Ön által kifogásolt módszereinek alkalmazására.

Budapest, 2019. november 13.

Üdvözlettel:

N. Kósa Judit
az Etikai Bizottság elnöke

Tájékoztatom, hogy jelen állásfoglalásunkat a postázással egy időben a MÚOSZ honlapján is közzétesszük.