Kesztyűt dobott a populistáknak és a nacionalistáknak Donald Tusk abban a beszédében, amelyet már nem az Európai Tanács elnökeként, hanem az Európai Néppárt, az Európai Unió egyik legtekintélyesebb politikai szövetsége első számú embereként tartott Zágrábban – fogalmazott tudósításában a Financial Times.
Tusk szerint ezt a keserves harcot be kell végre fejezni, megoldást kell találni, mert egy jobbközép mozgalom nem engedheti meg magának, hogy táptalaja legyen a manipulátoroknak, az autokratáknak, akik saját népszerűségük növelése végett ígérnek biztonságot a népnek a nép nevében. A résztvevők úgy értelmezték ezeket a mondatokat, mint az Orbán Viktor elleni kihívást. A Fidesz tagságát tudvalevőleg márciusban függesztették fel az Európai Néppártban. Nem szabad Tusk szerint beáldozni a polgári szabadságjogokat, a jogállamot, a tisztes életet a biztonság és a rend oltárán.
Aki képtelen ezt elfogadni, annak de facto pártcsaládunkon kívül a helye – mondta a szövetség elnök ezt úgy, hogy kiejtette volna a száján Orbán Viktort. De az üzenet mindenki számára világos volt. Az EPP azonban továbbra is roppant megosztott a Fidesz, illetve Orbán Viktor politikájának a megítélésében. Egyesek szerint nem fog változni a Fidesz, hisz’ nemcsak a Magyarországon megtapasztalt demokrácia-lebontásban jeleskedik, de szélsőjobbos politikusokkal parolázik és folyamatosan támadja az Európai Uniót, legutóbb a legélesebb támadást Jean-Claude Juncker ellen intézte. Ezért ki kellene végérvényesen zárni a pártszövetség soraiból.
Mások azzal érvelnek, egyetlen széket és szavazatot sem veszíthetnek el az Európai Parlamentben, ezért inkább meg kell tűrni Orbánékat. Felvetődik annak is a gyanúja, hogy ajtót nyitnának neki, akkor összeállna más tömörülésekkel, amelyek viszont az EPP számára jelentkeznének kihívásként.
Donald Tusk mindig könyörtelen kritikusa volt Orbánnak, és ezúttal sem fedi el kártyáit. Az is lehet, hogy a Fidesszel való leszámolás nyitánya volt. Siegfried Muresan, az EP parlamenti frakcióvezető-helyettese a brexithez hasonlította az esetleges kizárást, ami mindkét félnek, a Néppártnak épp úgy rossz lenne, mint Magyarországnak. Senki sem nyerne a kiközösítésen.
Manfred Weber, az EPP frakcióvezetője szerint meg kell adni az esélyt a Fidesznek arra, hogy bebizonyítsa, képes a változásra, hogy megbízható partner legyen a jövőben. Ugyanakkor Angela Merkel pozíciójának gyengülése sem fest bíztató képet a szövetség jövőjére nézve, a zöldek felé nyitás látszik alternatívának – írta a Financial Times.
Az EUObserver is Tusk beszédére figyelt fel, aminek hírértékét az is növelte, hogy az igazi keresztény értékekért indul harcba. Tusk szerint nem lenne szabad olyanoknak hatalmat adni a kezébe, akik populistaként semmibe veszik az emberi jogokat és a szabadságot. Nem mellesleg a Fidesz-képviselőket nem is hívták meg a Néppárt zágrábi ülésére. Az uniós bővítés kérdése is vitát gerjesztett, nemcsak a Fidesz esetleges kizárása. Egyesek szerint nem lenne szabad, míg mások szerint nagy történelmi tévedés lenne Észak-Macedónia és Szerbia kirekesztése. A Balkán-integrációja híján aligha lehet szuverén Európáról, szuverén kontinensről beszélni. Márpedig ennek nem kicsi a tétje.
A Voice of America a horvát elnökség szemszögéből tálalta a nagyszabású rendezvényt. A soros elnöki tisztséget most betöltő Horvátország épp a brexit idején játszik majd sorsdöntő szerepet, amikor az ennek nyomán várható megosztottság kezelése igazi kihívás lesz az elnökség számára.
Nem egy forrást találtunk, amelyben Izrael háláját fejezi ki a magyar kormánynak. Mivel Budapest jelezte az Európai Unió számára, vétózni fog, illetve blokkol minden olyan kezdeményezést, amelyik ellentétes álláspontot hirdetne meg a Trump-kormány által most ismertetett, a reagani időkre visszanyúló pozícióváltással szemben. Erről a Times of Israel és brooklyni Hamodia ortodox vallási lap számolt be. A magyar külügyminiszter előzetes figyelmeztetése miatt nem köröztették meg azt az egyelőre csak tervezett uniós deklarációt, amelyben egyértelművé tette volna Brüsszel az amerikaiakkal szemben hangoztatott véleményét. Az Egyesült Államok ugyanis nem tartja ezentúl a nemzetközi törvényekkel összeegyeztethetetlennek zsidó telepek létrehozását Ciszjordániában. Pár órával a magyar álláspont köröztetése után Federica Mogherini fő külügyi megbízott, anélkül, hogy egy szóval is említette volna Mike Pompeo hétfői bejelentését, azt mondta: Brüsszel álláspontja változatlan, a nemzetközi törvények megsértésének tekinthető zsidó telepesek beköltöztetése az adott térségbe. A két állam elvét akadályozza és a béke esélyét játssza el az ezzel ellentétes kezdeményezés. Ezzel egyidőben fel is szólította Izraelt minden, ilyen típusú cselekmény leállítására.
Magyarországnak nem ez az első, a 28 tagállam egységes álláspontjának kihirdetését blokkoló intézkedése. Legutóbb akkor tiltakozott, amikor Trump bejelentette, hogy Jeruzsálemet elismeri Izrael fővárosának. Az egységes uniós álláspont kihirdetésének meghiúsulása miatt egyes országok, mint például Németország, külön közzétették a Washingtont elítélő nyilatkozatukat.
