(Berlini tudósítónktól) Jelentkeztem a 20K20-nál szavazatszámlálónak. Megkapták a jelentkezésemet. Örülnek és köszönik, a részletek miatt felveszik velem majd később a kapcsolatot. (A nyitó képhez: ez nem az ügyfélkapu, hanem a Brandenburgi-kapu Berlinben.)

A jelentkezési ív mindenfélét tudni akart rólam és preferenciáimról, például: hajlandó vagyok-e vidéken is (igen), milyen pártok színeiben semmiképp (akad ilyen), miért tartom szükségesnek a szavazatszámlálás ellenőrzését stb. A többi között tudni kívánták, van-e ügyfélkapum. Ha nincs (eleddig nincs), sebaj, egyelőre így is nyilvántartásba vesznek, de a későbbiekben szükségem lesz rá – informált kedvesen a weboldal.

Ettől függetlenül is akartam már ilyenre szert tenni, mert 1.: jó, ha van a háznál, 2.: néhány dolgot csak ennek a segítségével lehet intézni elektronikusan a bürokrácia szempontjából jól szervezett szülőhazámban. Rámentem az állam honlapjára, ahol hosszas keresés és több eredménytelen próbálkozás után végre rájöttem, hol, hogyan kell tovább lépnem regisztrációm ügyében.

Nem tartozik a témához, de gyakran felvetődik bennem hasonló esetekben: mit csinál az az honpolgár, aki nálam kevésbé iskolázott és kisebb, esetleg nulla számítástechnikai gyakorlattal rendelkezik? Miért van az, hogy ugyanazon fogalmakra eltérő kifejezéseket használnak – hol személyi szám, hol kódszám – ami ugyancsak megnehezíti a kötelező mezők kitöltését?

Nehezen, de megfejtettem, mégsem jutottam előbbre. Ügyfélkaput ugyanis vagy személyesen vagy elektronikusan e-személyivel lehet kérvényezni, és ez utóbbival nem rendelkezem. Mindkettőt csak személyesen igényelhetek itt, ott és amott. Esetemben a legközelebbi külképviseleten. Ebben szerencsés vagyok, mert tőlünk közvetlen S-Bahn visz a magyar nagykövetségnek a Brandenburgi-kapunál lévő épületéhez, ahová persze be kell jelentkezni.

Irány a honlap. Miután elolvastam az aktuális covid-tájékoztatást és még mindig nem vesztettem el a kedvemet, átrágtam magam a lehetséges témákon: időpontkéréshez a legelső lépés az intézendő ügy megnevezése, azaz kiválasztása egy listáról. S lőn, találtam ügyfélkaput, valamint e-személyit is. A biztonság kedvéért bejelöltem még az „e-személyi / 3. NYT” ügyfajtát is, aminek második feléről nem találtam ugyan leírást, de biztos vagyok benne, hogy semmi köze… pl. a The New York Times-hoz, mivel annak ez a rövidítése: NYT. És láss csodát! A rendszer fogadott. Ezután bepötyögtem személyes adataimat. Innen már csak egyetlen kattintás, gondoltam, és a nyílegyenesben éreztem magam. De nem. Közölte a rendszer: „Tájékoztatjuk, hogy jelenleg nincs szabad időpont. Hamarosan – ezt nem konkretizálták (sic) – új időpontok nyílnak meg. Kérjük, próbálkozzon később!”

Eddig három kísérletet tettem. Félő, hogy a maradék bruttó 57 nap nem lesz elegendő. Visszafelé számolva legkésőbb 9 nappal a választás előtt kell benyújtanom kérvényemet, hogy saját szavazatomat illetően átjelentkezhessem a választott helyre, ami értelemszerűen a szavazatszámlálás helyszíne lesz, és amit ma még nem ismerek. Ott mindenesetre legalább egy héttel előbb meg kell majd jelennem eskütételre. Hogy az hol lesz, azt majd idővel megtudom – esetleg az ügyfélkapu segítségével. Utóbbit be kell előbb üzemelnem, amihez kell az e-személyi, amit majd – még nem tudom, hogyan és hová – kiküldenek egy zöld borítékban és külön kékben az aktiválási kódot. Ez az állami infó szerint Magyarországon 8–10 napot vesz igénybe, bár ha Berlinbe küldik, akkor nem tudható, hogy mennyi ideig tart. Bárhogyan lenne is, mindehhez el kell indítani az egész ügymenetet, aminek feltétele, hogy kapjak időpontot a konzulátuson.

A fentiekből többféle következtetést lehet levonni:

  • kevéssé polgárbarát
  • 22-es csapdája, lásd még: Asterix meghódítja Rómát
  • mintha rendszer lenne benne, hisz’ a külföldi önkéntesek javát érintheti
  • tudjuk, hogy kiknek áll érdekében
  • … stb.

Szerintem a szavazatszámlálással elég nagy strapát vagyok hajlandó magamra vállalni, ami anyagi és időbeli következményekkel is jár. Járna. Mert ma még nem látom, hogy módomban lesz-e egyáltalán meghozni ezt az áldozatot.