A Civitas Intézet Gazdasági és Társadalomtudományi Kutató Zrt. és a Transparency International Magyarország Alapítvány közös kiadásában jelent meg a Korrupció Magyarországon 2010–2018 alcímű Fekete könyv. A tanulmányt a Civitas Intézet megbízásából Martin József Péter, a Transparency International Magyarország Alapítvány ügyvezető igazgatója, Nagy Gabriella, a Transparency International közpénzügyi programvezetője és Ligeti Miklós, a Transparency International jogi vezetője készítette. A tanulmány második részében található esetleírások elkészítésében közreműködött a K-Monitor Közhasznú Egyesület, az esetleírások a K-Monitor Közhasznú Egyesület adatbázisán alapulnak. Ez alkalommal a rendszerszintű korrupció újabb eseteivel ismerkedhetnek meg az Infovilág olvasói.
Határvédelem költései Százmilliárdokat költött el a kormány a déli határ védelmére, azonban nem látni tisztán, hogy határvédelem címszó alatt pontosan mire és mennyi pénzt költenek, és azt sem, hogy ezek a beszerzések túlárazottak-e. 2017 nyarán Orbán Viktor miniszterelnök arra kérte az Európai Uniót, vállalja át az összesen 270 milliárd forintos magyar migrációs kiadások felét, ez azonban nem történt meg. A kiadások a migrációs válsághelyzetre hivatkozva nem átláthatóak: az illetékes honvédelmi és rendészeti bizottság még arról is zárt ülésen határoz, hogy a beszerzések esetében felmentést ad-e a közbeszerzési törvény hatálya alól. Miközben a menedékkérők ellátására alig 1,3 milliárdot, kommunikációra ennek sokszorosát költi a kormány, a határvédelmi feladatok költsége pedig ezt is jóval meghaladja. Kritika érte a Honvédelmi Minisztérium háttérintézményének konténerek beszerzésére kiírt tenderét is. Harangozó Tamás (MSZP) 19 állami intézményhez benyújtott adatigénylésének eredményei azt mutatták: az állami szervek az indokoltnál több beszerzésüket intézik a migrációs válsághelyzet örve alatt, a tranzitzónákra pedig irreálisan magas összegeket költöttek. Ráadásul amíg a rendkívüli állapot fennáll, addig egy 2015-ben született kormányrendelet értelmében 16 nevesített állami intézménynek és szervezetnek nem kell közbeszerzést kiírnia olyan szolgáltatások vagy eszközök vásárlásakor, amelyekre a válsághelyzet (a „tömeges bevándorlás”) miatt van szükség, ez pedig jelentős korrupciós kockázatot jelent.
http://nepszava.hu/cikk/1149972-hatarvedelem-luxusaron http://magyarnarancs.hu/belpol/a-keritesen-innen-108786
QUAESTOR-ügy A Buda-Cash brókerház bedőlését és azt követően, hogy a Quaestor Financial Hrurira Kft. előző este öncsődöt jelentett, 2015. március 10-én az MNB részlegesen felfüggesztette a Quaestor Értékpapír-kereskedelmi és Befektetési Zrt. tevékenységi engedélyét. A gyanú szerint a cég 210 milliárdos kötvénykibocsátásából 150 milliárd forintnyi fiktív kötvényt bocsáthatott ki. A Nemzeti Nyomozó Iroda csalás gyanújával ismeretlen tettes ellen indított nyomozást az ügyben, Tarsoly Csabát, a Quaestor-cégek tulajdonosát pedig március 26-án gyanúsítottként vették őrizetbe. A bedőlésről több szereplő is értesülhetett, akik időben kimentették a pénzüket. A Quaestorhoz a moszkvai kereskedelmi kirendeltség ügyében is kötődő, Szijjártó Péter vezette Külgazdasági és Külügyminisztérium egy nappal a botrány kirobbanása előtt mentette ki a Magyar Nemzeti Kereskedőház tőkéjét a Quaestortól, emiatt a PM és a Jobbik feljelentést is tett. A Külügyminisztérium cáfolta, hogy bennfentes információik lettek volna, állításuk szerint miniszterelnöki utasításra vették ki a pénzt a Quaestortól, ugyanakkor a Pestisrácok szerint az üggyel összefüggésben kellett távoznia a külügytől Kohut Balázs államtitkárnak. Orbán Viktor elismerte: ő rendelte el, hogy a minisztériumok ürítsék ki brókercégeknél vezetett számláikat, ugyanis a Buda-Cash bedőlése után úgy látta, a “dominóhatással fenyegetett időszakban egyetlen forintnyi közpénzt sem szabad tartani” brókercégeknél. Emellett több ügyfél, így az ügyészség volt sofőrje és a Quaestor szóvivőjének férje is az utolsó pillanatban vette ki a pénzét a Quaestorból. Tanúvallomások szerint ezeket nem feltétlen az ügyfelek kérték, hanem mintegy tűzoltásként a Quaestor vezetői próbáltak szimpátiát nyerni a VIP ügyfelek kifizetésével. Több tucat önkormányzat pénze ugyanakkor bennragadt. A csalás részleteit Kasnyik Márton: A Quaestor-ügy címen is kiadott cikksorozatában tárta fel.
A Tarsoly Csaba és társai elleni per folyamatban van. Egy szakértőt kizártak az ügyből, mivel a perben sértettként jelenlévő egyik cég felszámolójához köthető. A vádiratot erre a szakértői véleményre alapozták, tehát emiatt újra kellett kezdeni az egész pert a szakértői bizonyítással. Az alapügyben a Fővárosi Főügyészség 2016 februárjában összesen 11 személlyel szemben nyújtott be vádiratot bűnszervezetben elkövetett sikkasztás, csalás és más bűncselekmények miatt, amely eljárás jelenleg bírói szakban folyamatban van. Az ügyben sokan elfogultságot emlegettek, amikor kiderült: Polt Péter lánya Tarsoly személyi titkárának élettársa, felesége pedig vezető pozíciót töltött be a Quaestor felügyeleti szervénél. A nyomozó hatóság még 2015 decemberében különítette el az alapügytől az úgynevezett soltvadkerti hűtlen kezeléssel érintett ügyrészt, amiben a nyomozók öt gyanúsítottat hallgattak ki különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének megalapozott gyanúja miatt A szintén sok vitát kiváltó kárrendezés jelenleg folyamatban van, az ügy károsultjai többször is tüntettek a folyamat ellen. A kérdésre, miért nem észlelte a csalásokat jóval korábban a pénzügyi felügyelet (a PSZÁF, majd az MNB) és segítették-e politikai kapcsolatok Tarsolyékat, talán soha nem derül fény.
https://tldr.444.hu/2016/10/18/hulye-vagy-en-vagyok-a-tulajdonos-enyem-itt- minden-sajat-magamtol-nem-tudok-lopni https://tldr.444.hu/2016/10/27/kifosztottak-a-kicsiket-hogy-kifizethessek-a- nagyokat https://tldr.444.hu/2016/11/15/nincs-az-az-isten-hogy-a-penzugyi-felugyeletnel- ne-tudtak-volna-mi-folyik-a-quaestornal https://444.hu/2017/05/31/a-quaestor-vagyon-elkotyavetyelese-a-terv-szerint- halad
Paks II.Magyarország és Oroszország 2014 januárjában írt alá megállapodást a paksi atomerőmű bővítéséről. A szerződést, amely szerint 2014 és 2025 között az orosz állam 10 milliárd eurós hitelkeretet biztosít Magyarország számára a beruházáshoz, 4-5 százalékos kamattal. Ez a beruházás költségének 80 százalékát fedezi. Az országyűlés utólag, 2014 februárjában, a megállapodás részleteinek ismerete nélkül fogadta el a szerződést. 2015 márciusában arról döntött a Parlament, hogy a beruházás végrehajtásával megbízott orosz és magyar szervezetek és alvállalkozóik által kötött szerződésekben szereplő üzleti és műszaki adatok, valamint a megvalósítási megállapodások és az egyezmény előkészítésével kapcsolatos, a döntéseket megalapozó adatok a keletkezésüktől számított harminc évig közérdekű adatként nem ismerhetők meg.Az Európai Bizottság jelezte, hogy Brüsszel közbeszerzési szempontból vizsgálja az üzletet, mivel a magyar állam tender kiírása nélkül ítélte oda a kivitelezés jogát az orosz állam atomenergetikai iparát irányító Roszatom óriásvállalatnak.
2017 február végén (valószínűleg a magyar fél által felbérelt Klaus Mangold lobbista közbenjárására) az Európai Bizottság jóváhagyta, hogy állami támogatást kapjon a paksi atomerőmű bővítése. Az osztrák kormány ezután beperelte Magyarországot az Európai Bíróságon. Habár megjelent egy tanulmány a paksi bővítésről, a megbízott cég hitelessége megkérdőjelezhető, mivel a tanulmány írásában egy volt államtitkár, Orbán Gábor is részt vett. Eszerint a kettes blokk önfenntartó lesz, és nem lesz szüksége állami támogatásra, illetve 180 MW áramot fog termelni. Ugyanakkor az önfenntarthatóság csak akkor teljesül, ha 85 eurós áron tudják majd az áramot eladni. A Greenpeace által készíttetett tanulmány szerint az állami tanulmány becsléseit a Nemzetközi Energiaügynökség és a Francia Számvevőszék előrejelzéseivel összehasonlítva nincs olyan forgatókönyv, amiben Paks II nyereséget fog termelni. Szerintük minden esetben magasabb áron fog áramot termelni az új blokk, mint a nemzetközi piac árai. Továbbá minimum 103 eurós áron kell majd az áramot adniuk ahhoz, hogy önfenntartó lehessen a befektetés. Az orosz féllel kötött szerződést sokan azért is bírálják, mert geopolitikai szempontból is kiszolgáltatottá teszi az országot az oroszoknak.
Szakmai szervezetek vitatták a beruházás környezetvédelmi engedélyezését is, ami azóta jogerőre emelkedett. A külföldi eladósodás és a megtérülés kérdésessége mellett korrupciós kockázatot jelent az átláthatatlan gazdálkodás is, ami orosz és a nyugati cégek lobbitevékenységének is nagyban ki van téve. Ez azzal fenyeget, hogy a magyar vállalatok kiszorulhatnak a bővítés körüli munkákból. Ugyanakkor kormányközeli cégek már eddig is felbukkantak a Paks II körül, ahogy az az MVM Paks II Zrt. kiperelt 2014-2016-os szerződéseiből látható. 2014-ben az MVM Paks II Zrt egymilliárd forintot költött a beruházás népszerűsítésére, ennek nagy része a Simicskához köthető Inter Media Group Kft-hez került, de Széles Gábor médiaérdekeltségei és Kuna Tibor cégei is profitáltak a projektből. Ugyan a beruházás még csak most indul, tavaly már 5,3 milliárd forintot elköltöttek a Zrt. dolgozóinak bérére. Ugyan a kormány továbbra is az orosz finanszírozás előnyeiről beszél, 2018 elején elkezdett előtörleszteni, és egy kedvezőbb konstrukciójú hitellel próbálják kiváltani a moszkvai kölcsönt.
https://atlatszo.hu/2017/09/13/a-kozerdekvedelmi-kozpont-kozzetette-a-paksi- bovites-elokeszitese-soran-kotott-szerzodeseket/ https://444.hu/2018/02/15/igy-szoritottak-ki-az-oroszok-a-magyarokat-paks-2- egyik-fontos-cegebol https://24.hu/fn/gazdasag/2017/10/26/jogeros-paks-2-kornyezetvedelmi- engedelye/