Újítsuk fel Európát! – A legzöldebb energia a fel nem használt energia

A világ energiafogyasztásának harmadát épületeink fűtésére és hűtésére fordítjuk. Szakszerűen megtervezett és megvalósított energiahatékonysági felújításokkal – például szigeteléssel – nagymértékben csökkenthető az energiafogyasztás.

A Föld légköre 1985 óta megállíthatatlanul melegszik, és a Föld napja április 22.) alkalmából klímavédelmi szervezetek is figyelmeztetnek: változtatásra van szükség. A Knauf Insulation szakemberei vallják: az európai épületállomány újraszigetelésével még visszafordíthatók (lehetnének) a káros folyamatok.

Az Eurostat legfrissebb adatai szerint a múlt évekhez képest tovább nőtt hazánk energiafelhasználása, ami látványos mértékű szén-dioxid-kibocsátással is jár. Egy átlagos magyar háztartásban a felhasznált energia csaknem háromnegyedét fűtésre fordítják, ami az európai átlagnál mintegy 8-10 százalékkal magasabb. Tény: miközben a múlt évtizedben a magyar háztartások egy négyzetméterre jutó energia-felhasználása megrekedt, aközben Európa működő felében csaknem ötödével csökkent. A jelentés szerint Magyarország energiafüggőségi rátája 52 százalék. (Az energiafüggőségi ráta a nettó energiaimport és a bruttó fogyasztás hányadosa, ami megmutatja, hogy egy ország mekkora mértékben szorul rá energiabehozatalra. Az EU-s államok közül a legkevésbé rászorulók között találjuk Észtországot őt követi Románia, Csehország, Hollandia, Lengyelország és Nagy-Britannia.)

Hazánk energia-felhasználása legnagyobbrészt továbbra is az ásványi energiaforrásokon alapul, súlyos mértékben függ ezektől az energiahordozóktól. A magyarországi fogyasztáshoz szükséges földgáz mintegy 85 százaléka, a kőolajnak 60-70 százaléka Oroszországból érkezik. Itthon a lakosság többsége – közvetlenül vagy közvetve – földgázzal fűt, és azzal melegíti a vizet, ráadásul a villamos áram mintegy negyedét földgázzal működő erőművekben állítják elő. Magyarországon ma a drágán előállított energiát még nagyon pazarlóan használjuk fel.

Lakóház-szigetelés.

A folyamatosan növekvő energiaárak mellett különösen fontos, hogy takarékoskodjunk az energiával. Egyre több ingatlantulajdonos szigeteli a házát, amivel a rezsinek akár fele megtakarítható, ezáltal csökken az energiafüggőség, valamint értékesítéskor a befektetett összeg három-, négyszeresével is nőhet a ház értéke. Ha itthon tíz év alatt kétmillió ingatlant felújítanánk – ezek átlagos alapterülete 80 négyzetméter, négyzetméterenként évi 12 köbméter gázfogyasztás – azaz mintegy 2000 millió köbméter – takarítható meg. A szakszerűen megtervezett és kivitelezett szigeteléssel nemcsak energiát, hanem rengeteg pénzt is megspórolhatunk. A Knauf Insulation szakembereinek meggyőződése: a legzöldebb energia a fel nem használt energia.

„Épületeink energiahatékonyságának meghatározó szerepe van abban, hogy a Párizsi Klímaegyezménynek megfelelően, az iparosodás előtti időkhöz képest legfeljebb 2 Celsius ok, de lehetőség szerint 1,5 fokon belül lehessen tartani a bolygó hőmérsékletének emelkedését” – mondta Aszódy Tamás, a Knauf Insulation ügyvezető igazgatója. „A 2030-ig hátralévő években, a 2010-es szinthez képest 45 százalékkal kell csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását, 2050-ig pedig nullához közeli értéket kell elérni. Ennek egyik lehetséges módja otthonaink szakszerű szigetelése”.

Ha csak 1-2 Celsius-fokkal alacsonyabb hőmérsékletűre fűtjük fel az európai lakóépületeket, irodaházakat, azzal földrészünk energiafüggőségét akár tizedével is csökkenthetjük – állítja a brüsszeli székhelyű Bruegel Kutatóintézet. Számításai szerint évente mintegy 130 terrawattórával csökkenthető az unió 27 országának energiafelhasználása. Korántsem kell fagyoskodnunk: a lakossági energiafogyasztás úgy is mérsékelhető, ha egységesen 50 Celsius-fokra állítják az átfolyó rendszerű vízmelegítők, kazánok hőszabályozóját. Az elemzés szerint már a lakóépületek ajánlott szigetelésével egész Európában tetemes energiamegtakarítást lehet elérni, hiszen az uniós épületállomány háromnegyede nem, vagy nem megfelelően szigetelt.

Summa summárum: fogyasztás csökkentésére – akár az energia okos felhasználásával, akár energiahatékonysági korszerűsítésekkel érjük is el azt – életmentően nagy szükség van. A jövőnk függ tőle.