Lehet-e cikket írni a mesterséges intelligencia (MI) segítségével? Ha igen, akkor hogyan? Erről tartott illusztrált előadást a Magyar Újságírók Országos Szövetsége székházában Csorbai Hajnalka, az Opten Informatikai Kft. igazgatója. (A nyitó képhez: a hírszervezeteknek, az MI-fejlesztőknek és a szabályozó testületeknek együtt kell működniük a generatív MI-újságírásban való etikus felhasználására vonatkozó iparági szabványok és iránymutatások kialakítása érdekében (Fotó: Unsplash+)

A válasz a felvetett kérdésre: igen, egyértelműen lehetséges a cikkírás az MI közreműködésével. Csakhogy e hasznos segédeszköz alkalmazása miatt nem kell azért rögtön lapátra tenni a szerkesztőség összes dolgozóját. Ellenkezőleg! Ha ellenőrzés nélkül bemásoljuk a kapott szöveget az internetes újság felületére, pórul járhatunk. Az MI képes ugyanis összekeverni a tényeket, számítási hibák csúszhatnak be; tehát álhíreket kapunk, terjesztünk – gépi segítséggel.

Előadásában Csorbai Hajnalka (a bal oldali képen) azonban nemcsak a hátulütőket mutatta be, hanem a ChatGPT, azaz a beszélgető robot olyan előnyös „adottságait” is, amelyek megkönnyítik az újságírók munkáját.

Az informatikus szakember bemásolt a KSH oldaláról egy excel-táblázatot a hazai építőipar aktuális helyzetéről – azzal az utasítással, hogy az MI értelmezze az adatokat, és írjon annak alapján egy összefoglalót. Második utasításként a ChatGPT-nek azzal kellett megbirkóznia, hogy „bulváros stílusban” fogalmazza át a kapott szöveget. Eredményként ilyen hangzatos alcímeket olvashattunk a vetítővásznon: Hová tűntek a melósok? Épül-e elég lakás? Mit hoz a jövő?

A meggyőző szemléltetés a hallgatóság számára egyértelműen bizonyította, hogy igenis érdemes segítségül hívni a mesterséges intelligenciát. Ki-ki a maga döntése és ízlése szerint folytathat – gyakrabban vagy ritkábban – párbeszédet a ChatGPT-vel. Például időt takaríthatunk meg, kreatív ötleteket kaphatunk, ha szöveges elemzésre, gyors fordításra, vagy marketing-szövegek, levelek megírására van szükségünk.

A gépi szövegalkotás hatékonysága, produktivitása imponáló, s az MI használata – különösen a fiatalabb nemzedék körében – ma már rutinszerű – fejtegette CsorbaiHajnalka. Sokat lehet tanulni a ChatGPT-től. És nemcsak adatelemzést (ami a fő erőssége, alapvető funkciója), hanem adott esetben olyan ötleteket kaphatunk, melyek továbbgondolhatók.

Aki napjainkban fölhívja egy-egy közüzem ügyfélszolgálatát, talán nem is sejti, hogy nem valós emberrel cseveg, hanem például egy „műnővel” – nevezzük Vandának –, aki hasznos információval szolgálhat. Vandát azonban zavarba lehet hozni, és akkor tovább kapcsol ahhoz a részleghez, ahol hús-vér szakembertől kaphatunk lényegi fölvilágosítást.

Egyelőre az újságíró sem nélkülözhető. Erről maga a mesterséges intelligencia is hasonlóan vélekedik. E tudósítás szerzője feltette a ChatGPT-nek ugyanezt a kérdést: „Lehet-e újságcikket írni a mesterséges intelligencia segítségével?”

(Kép: itbusiness.hu)

Íme a „gépies” válasz:

„Igen, lehet újságcikket írni mesterséges intelligencia segítségével, és ez egyre elterjedtebb gyakorlat a médiában. A mesterséges intelligencia (MI) által generált szövegek gyorsan és hatékonyan készülhetnek el, ami különösen hasznos lehet bizonyos típusú cikkeknél, például:

Rutinjellegű hírek: Sporteredmények, időjárás-jelentések, pénzügyi adatok és hasonló típusú cikkek esetén az MI gyorsan feldolgozhatja az adatokat, és egy tömör, pontos szöveget készíthet.

Elemző cikkek: Az MI képes nagy mennyiségű adatot elemezni és ezek alapján jelentéseket készíteni, például gazdasági vagy tudományos témákban.

Tartalomgyártás nagy mennyiségben: Ha egy szerkesztőségnek nagy mennyiségű cikket kell publikálnia rövid idő alatt, az MI segíthet az elsődleges szövegek elkészítésében, amelyeket aztán az újságírók finomhangolhatnak.

Előnyök:

Sebesség: Az MI szinte azonnal képes szövegeket generálni.

Költséghatékonyság: Csökkentheti a tartalomgyártás költségeit.

Képesség az ismétlődő feladatok elvégzésére: Automatikusan elvégezheti az adatfeldolgozást és a szövegalkotást.

Hátrányok:

Kreativitás és mélység hiánya: Az MI által írt szövegek nem mindig rendelkeznek az emberi írók kreativitásával és érzelmi mélységével.

Pontatlanság vagy elfogultság: Az MI által generált tartalom tartalmazhat hibákat vagy az előzetesen betanított adatokban meglévő torzításokat.

Emberi ellenőrzés szükségessége: Az MI nem képes kontextus-érzékeny döntéseket hozni, ezért az általa generált cikkeket szerkesztőnek kell ellenőriznie.

Összefoglalva: Az MI hasznos eszköz lehet az újságírásban, különösen az ismétlődő vagy adatközpontú cikkek esetén, de az emberi szerkesztők továbbra is kulcsszerepet játszanak a minőségi és hiteles tartalom biztosításában.”