(Írta: Keller-Alánt Ákos  / szabadeuropa.hu) Az ukrán erők csütörtökön közölték, hogy orosz támadásokat vertek vissza keleten, és visszafoglaltak bizonyos területeket, jóllehet Moszkva vasútállomások és más utánpótlási vonalak bombázásával próbálja akadályozni a nyugati fegyverek mozgását egész Ukrajnában. (Fotógaléria a keleti fronton folyó harcokról.)

Heves harcok dúlnak a mariupoli Azovsztal acélgyárban is, ami az ukrán ellenállás utolsó fellegvára a lerombolt déli kikötővárosban. Az acélműből továbbra sem tudják kihozni az ott rekedt civilek százait. Putyin orosz elnök ugyanakkor azt mondta Naftali Bennett izraeli miniszterelnöknek, hogy Oroszország továbbra is kész biztonságos átjárást biztosítani a civileknek az Azovsztal acélművéből.

Az ukrán erők csütörtökön közölték, hogy orosz támadásokat vertek vissza keleten, és visszafoglaltak bizonyos területeket, jóllehet Moszkva vasútállomások és más utánpótlási vonalak bombázásával próbálja akadályozni a nyugati fegyverek mozgását egész Ukrajnában.

Heves harcok dúlnak a mariupoli Azovsztal acélgyárban is, amely az ukrán ellenállás utolsó fellegvára a lerombolt déli kikötővárosban – jelentette az ukrán hadsereg. Egy orosz tisztségviselő korábban tagadta, hogy csapatok rohamozták volna meg az üzemet, de a gyáron belüli legnagyobb ukrán egység parancsnoka azt mondta, hogy orosz katonák nyomultak be az üzem területére.

Az elmúlt 24 órában öt ember halt meg és további huszonöten megsebesültek tüzérségi tűzben több kelet-ukrajnai városban – közölték ukrán tisztviselők.

Az orosz hadsereg azt jelentette, hogy a tengerről és a levegőből is lőttek ki rakétákat szerdán Ukrajna-szerte elektromos erőművek és öt vasútállomás megsemmisítésére. Tüzérségi és légicsapást mértek harcállásokra, illetve üzemanyag- és lőszerraktárra is. A közösségi médiában posztolt videók arra utalnak, hogy egy hidat is megtámadtak.

Hadgyakorlat kezdődik Belaruszban

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter azzal vádolta Oroszországot, hogy „a rakétaterrorizmus taktikájához folyamodik, ezzel akarja terjeszteni a félelmet Ukrajnában”.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök éjszakai videóbeszédében a csapásokra reagálva azt mondta: „Minden bűncselekményre jogi és gyakorlati választ adunk – a csatatéren.”

Eközben Belarusz, amelyet Oroszország kiindulóhelynek használt inváziójához, szerdán hadgyakorlatok megkezdését jelentette be. Egy magas rangú ukrán tisztviselő azt mondta, hogy az ország készen áll a cselekvésre, ha Belarusz csatlakozna a harcokhoz.

A brit védelmi minisztérium közölte: nem számol azzal, hogy a gyakorlatok jelenleg veszélyt jelentenek Ukrajnára, mindazonáltal Moszkva valószínűleg arra fogja használni őket, hogy „az ukrán erőket lefoglalja északon, megakadályozva őket abban, hogy beszálljanak a Donyec-medencéért vívott harcba”. A kelet-ukrajnai ipari központ megszerzése Oroszország deklarált háborús célja.

A nyugati fegyverek szállítását próbálják megzavarni

A vasúti infrastruktúra elleni támadások célja a nyugati fegyverek szállításának megzavarása volt – mondta Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője. Szergej Sojgu védelmi miniszter arra panaszkodott, hogy a Nyugat „fegyverekkel tömi Ukrajnát”.

Egy, a Pentagon értékeléséről név nélkül nyilatkozó magas rangú amerikai védelmi tisztviselő azt mondta, hogy bár az oroszok megpróbálták eltalálni a nyugati Lviv városa körüli létfontosságú infrastruktúrát, különösen a vasútvonalakat, ez nem volt érzékelhető hatással Ukrajna utánpótlási erőfeszítéseire. A lengyel határhoz közeli Lviv a NATO által szállított fegyverek egyik fő belépési pontja.

Az Ukrajnába áramló fegyverek segítették az ország erőit abban, hogy meghiúsítsák Oroszország Kijev elfoglalására irányuló kezdeti törekvését, és a jelek szerint központi szerepet játszanak a Donyec-medencéért folyó egyre intenzívebb harcban is.

Ukrajna sürgette a Nyugatot, hogy fokozza a fegyverellátást a potenciálisan döntő összecsapás előtt.

Mi van most az Azovsztalban?

Mariupolban Vadim Bojcsenko polgármester szerint az orosz erők nehéztüzérséggel, tankokkal, repülőgépekkel, hadihajókkal és három-öt méter vastag betont átütő nehézbombákkal veszik célba a már szétzúzott Azovstal erőművet.

„Bátor fiaink védik ezt az erődöt, de nagyon nehéz a dolguk” – mondta.

Ukrán harcosok kedden közölték, hogy az orosz erők megkezdték az üzem lerohanását. A Kreml azonban ezt tagadta. „Nincs támadás” – mondta Peszkov.

Denisz Prokopenko, az erőművet védő ukrán Azov ezred parancsnoka egy videóban arról beszélt, hogy a betörések folytatódtak, „és súlyos, véres csaták zajlanak”.

„A helyzet rendkívül nehéz, de mindezek ellenére továbbra is végrehajtjuk a védelemre kiadott parancsot” – tette hozzá.

Kérdéses az újabb evakuálás

Felesége, Katerina Prokopenko azt mondta az Associated Pressnek: „Nem akarjuk, hogy meghaljanak. Nem fogják megadni magukat. Arra várnak, hogy a legbátrabb országok kimenekítsék őket.”

Az orosz kormány a Telegram üzenetküldő alkalmazáson keresztül azt közölte, hogy csütörtöktől szombatig bizonyos órákban újabb evakuációs folyosót nyit meg az üzemből. Mások azonban nem erősítették meg az egyezség létezését, és a Kreml számos korábbi ígérete kudarcba fulladt, az ukránok szerint azért, mert az oroszok nem álltak le a harccal.

Nem világos, hogy hány ukrán harcos van még odabent, de az oroszok az elmúlt hetekben nagyjából kétezerre tették a számukat; a jelentések szerint ötszázan megsebesültek. Néhány száz civil is ott maradt – közölte az ukrán fél.

Mariupol és különösen az üzem a háború okozta nyomorúságot szimbolizálja. Az oroszok a város nagy részét porrá zúzták a két hónapig tartó ostromban, civilek estek csapdába csekély mennyiségű élelemmel, vízzel, gyógyszerrel vagy fűtéssel.

A város eleste megfosztaná Ukrajnát egy létfontosságú kikötőtől, és lehetővé tenné Oroszország számára, hogy szárazföldi folyosót hozzon létre a 2014-ben Ukrajnától elfoglalt Krím félszigetre, valamint csapatokat szabadítson fel a Donyec-medence más részein folyó harchoz.

Készült az AP beszámolójának felhasználásával.

Az Associated Press hírügynökség vizsgálata szerint mintegy hatszáz civil halottja van a mariupoli színházra mért orosz légicsapásnak, köztük gyerekek is. Az áldozatok nagy részét még mindig nem hozták ki a törmelékek alól. A színházat civilek óvóhelyként használták. Az orosz csapatok annak ellenére vették célba az épületet, hogy a tetején egyértelműen fel volt tüntetve, hogy gyermekek tartózkodnak benn. A színház csaknem teljesen megsemmisült, és nem lehet pontosan tudni, hányan haltak meg a bent tartózkodók közül, mivel a heves harcok miatt a hatóságok nem tudták feltárni a romokat.
 
Drágább lett, és az árakat már euróban is kiírják – így várja a magyarokat a horvát Adria. Horvátországban május 1-jétől megszűnt a beutazásra vonatkozó minden járványügyi korlátozás, a beutazáshoz már elég a személyi igazolvány vagy az útlevél. Ugyanakkor – elsősorban az emelkedő energiaárak miatt – megdrágultak a szálláshelyek és az éttermek is. Horvátország jövőre bevezeti az eurót. A horvátok hozzászoktatása az euróhoz már az idén elkezdődött, ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az üzletek polcain, az árucikkeken a kuna mellett már euróban is feltüntetik az árakat, de az idén még mindig csak kunával lehet fizetni. Így várja a magyarokat a horvát Adria.
 
Somogyi cigánytelepről indult, az RTL Klub hírigazgatóságán kötött ki: nem sok kellett neki, hogy fiatalkorában börtönbe kerüljön, de végül 19 évesen az RTL Klub hírigazgatósáságán kötött ki. A Somogy megyei Ötvöskónyi cigánytelepén nőtt fel, csinált milliós tartozást. Orsós Lajos mélyszegénységben nőtt fel. Édesanyja, amit csak tudott, megadott neki, de Lajos többre vágyott. Sokan segítettek neki, hogy végül ne vigyék börtönbe. Orsós Lajos immár 18 éve az RTL Klub hírigazgatóságán dolgozik. A szakember nemrég Kiút a cigánytelepről címmel indított videósorozatot a YouTube-on.

A lengyel kormány is magára hagyta Magyarországot. Az Európai Parlament felszólította a tanácsot és a bizottságot, hogy tegyen az eddiginél többet az uniós értékek magyar- és lengyelországi romlása ellen. A témával kapcsolatos vitában egyértelműen kiderült, hogy a magyarországi korrupció miatt nem érkezik több uniós forrás – és amíg a helyzet nem javul, nem is fog. A megoldás módozata ismert, erre egyelőre nem hajlandó a magyar kormány. Továbbra is a bírálatok kereszttüzében áll a magyar kormány, és ezúttal a lengyel szónok sem védte meg – ilyenre eddig nem volt példa.