Ursula von der Leyen ismertette az Európai Bizottság céljait

Az Európai Parlament ma megválasztotta az Ursula von der Leyen (a nyitó képen; forrás: https://www.europarl.europa.eu) vezette Bizottságot a következő 5 évre. Az Európai Bizottság megválasztott elnöke a szavazás előtt elmondott beszédében bemutatta a december 1-jén hivatalba lépő Bizottság leendő tagjait és célkitűzéseit. A teljes beszéd videófelvétele itt tekinthető meg (magyar tolmácsolással is).

Kötelezettségszegési eljárások: Magyarországra vonatkozó döntések

A különféle ágazatokat és szakpolitikai területeket érintő kötelezettségszegési eljárások célja, hogy a tagállamok a polgárok és a vállalkozások érdekében teljes mértékben és megfelelően alkalmazzák az uniós jogszabályokat. Az Európai Bizottság elsősorban párbeszéd útján próbálja meg rendezni a problémákat az érintett tagállamokkal. Ha a helyzetet a párbeszéddel nem sikerül rendezni, a Bizottság az Európai Unió Bíróságához fordulhat. A Bizottság ma a következő lépésekről döntött Magyarországra vonatkozóan:

A Bizottság felszólítja Magyarországot és további 8 tagállamot, hogy ültessék át nemzeti jogukba az uniós sugárvédelmi jogszabályokat

A Bizottság felszólító levelet küld más tagállamok mellett Magyarország részére is, felszólítva a nemzeti hatóságokat, hogy hiánytalanul ültessék át nemzeti jogrendjükbe a sugárterheléssel kapcsolatos alapvető biztonsági előírásokról szóló uniós irányelvet. A tagállamoknak 2018. február 6-ig kellett átültetniük az irányelvet, ám ez nem történt meg teljeskörűen. A 2013/59/EURATOM irányelv korszerűsíti az uniós sugárvédelmi jogszabályokat: alapvető biztonsági előírásokat határoz meg a munkavállalók, a lakosság és a betegek ionizáló sugárzásból származó veszélyekkel szembeni védelme érdekében. Az érintett tagállamoknak két hónap áll a rendelkezésükre, hogy válaszoljanak a Bizottság által megfogalmazott érvekre.
A Bizottság felszólít 24 tagállamot – köztük Magyarországot – a szakmai képesítések kölcsönös elismerésére vonatkozó uniós szabályok megtartására

A Bizottság indokolással ellátott véleményt küld többek között Magyarország részére, mert a nemzeti jogszabályok és gyakorlatok nem felelnek meg a szakmai képesítések elismerésére vonatkozó uniós szabályoknak. E szabályokkal az EU korszerű rendszert hozott létre, amely segít rugalmasabbá tenni a munkaerőpiacokat, tovább könnyíti a határokon átívelő szolgáltatásnyújtást, és egyes szakmák – például az építészek, az orvosok és az ápolók – esetében bevezeti a szakmai képesítések feltétel nélküli elismerését az uniós országokban. Valamennyi érintett tagállamnak két hónap áll a rendelkezésére, hogy válaszoljon a Bizottság felvetéseire.
A Bizottság kötelezettségszegési eljárást indít Magyarország és további 4 tagállam ellen a gázüzemű berendezésekre vonatkozó szabályok meg nem tartása miatt

A Bizottság felszólító levelet küld Észt-, Görög-, Magyarországnak, Máltának és Szlovákiának, mert nem teljesítette a gáz-halmazállapotú tüzelőanyagok égetésével üzemelő berendezésekre vonatkozó harmonizált uniós termékszabályok szerinti kötelezettségeiket. A rendelet meghatározza azokat a követelményeket, amelyeket minden egyes gázüzemű berendezésnek teljesítenie kell ahhoz, hogy forgalomba hozható legyen. A rendelet értelmében a tagállamoknak 2017. október 21-ig kellett volna tájékoztatniuk a Bizottságot a gáz-halmazállapotú tüzelőanyagként területükön alkalmazott gáztípusokról és a megfelelő hálózati nyomásokról. Az érintett tagállamoknak két hónap áll a rendelkezésükre, hogy reagáljanak a Bizottság felvetéseire.
A Bizottság felkéri Magyarországot és további 8 tagállamot, hogy a közúti fuvarozókra vonatkozó nemzeti elektronikus nyilvántartásaik csatlakoztatását igazítsák az európai nyilvántartás új verziójához

A Bizottság Magyarország és további 8 tagállam részére indokolással ellátott véleményt küld, mert a közúti fuvarozókra vonatkozó nemzeti elektronikus nyilvántartásaik csatlakoztatását nem igazították a közúti fuvarozási vállalkozások európai nyilvántartásának új verziójához. A közúti fuvarozási vállalkozások európai nyilvántartása fontos eszközt jelent az uniós jogszabályok végrehajtásának biztosítása szempontjából: lehetővé teszi, hogy a tagállamok információt cseréljenek egymással az EU-n belül letelepedett közúti fuvarozási vállalkozásokról. A nemzeti elektronikus nyilvántartások közötti csatlakozás korszerűsítésének határideje 2019. január 30-án lejárt.

Eurobarométer felmérés: az uniós polgárok többsége szerint további intézkedésekre van szükség a levegőminőség javítása végett

Az Európai Bizottság ma tette közzé annak az új Eurobarométer felmérésnek az eredményeit, amely az európaiak levegőminőséggel kapcsolatos nézeteit térképezte fel. Az eredmények azt mutatják, hogy az uniós polgárok több mint kétharmada szerint az Uniónak további intézkedéseket kellene szorgalmaznia a levegőminőség javítása érdekében. A válaszadók több mint fele úgy véli, hogy a lakosságnak, a gépjárműgyártó és az energiatermelő vállalatoknak, a mezőgazdasági termelőknek és a hatóságoknak többet kellene tenniük a levegő jó minőségének biztosításáért. A felmérés eredményei arra is rávilágítanak, hogy javítani kell a levegőminőséggel kapcsolatos kommunikációt, különösen tagállami szinten. A válaszadók többsége nem tartja magát kellőképpen tájékozottnak a hazájában tapasztalható levegőminőségi problémákat illetően.

A felmérés főbb eredményei az alábbi pontokban foglalhatók össze:

A válaszadók 71%-a (Magyarországon a 67%-a) további intézkedések előterjesztését várja az EU-tól, 38%-uk (Magyarországon a 28%-uk) pedig azt szeretné, ha lehetősége lenne véleményezni ezeket az intézkedéseket.
A levegőminőséggel kapcsolatos problémákat az uniós polgárok 72%-a (a magyar polgárok 68%-a) szerint nemzetközi szinten kell kezelni. A válaszadók 44%-a (Magyarországon a 43%-a) úgy véli, hogy a problémákat leghatékonyabban az ipari és energiatermelési tevékenységekből eredő szennyezés szigorúbb ellenőrzése révén lehetne megszüntetni.
Az uniós (és köztük a magyar) válaszadók több mint fele szerint sem a lakosok, sem a gépjárműgyártó és energiatermelő vállalatok, sem pedig a hatóságok nem tesznek meg minden tőlük telhetőt a levegő jó minőségének biztosítása érdekében.
A válaszadók nagy többsége
A válaszadók többsége (54%-a, Magyarországon az 52%-a) nem érzi magát kellőképpen tájékozottnak a hazájában tapasztalható levegőminőségi problémákat illetően.
A felmérést kitöltők 58%-a (Magyarországon az 56%-a) úgy véli, hogy a levegő minősége romlott az elmúlt tíz évben, és ez a negatív megítélés 2017 óta mind uniós szinten, mind Magyarország esetében 11 százalékponttal erősödött.
Az uniós levegőminőségi előírások továbbra sem közismertek. A válaszadók kevesebb mint egyharmada (EU: 31%, Magyarország: 22%) hallott csak az uniós levegőminőségi előírásokról.
Az uniós (és köztük a magyar) polgárok több mint 50%-a szerint a légzőszervi betegségek, a szív- és érrendszeri betegségek, valamint az asztma és az allergia rendkívül súlyos problémát jelentenek hazájukban.

Holnap és holnapután kerül megrendezésre Pozsonyban a „Tiszta levegőt Európának” fórum, ahol a döntéshozók és az érdekeltek megoszthatják egymással ismereteiket, elősegítve a levegőminőséggel kapcsolatos európai, nemzeti és helyi szakpolitikák végrehajtását.