(Forrás: szabadeuropa.hu) Pozitív döntést vár a hét második felében esedékes uniós csúcson az Európai Bizottság elnöke az ukrán és a moldovai tagjelöltség ügyében, és reméli, hogy ezt a Nyugat-Balkán országai is bátorító jelzésnek tekintik majd. Az EU kiszélesítését és mélyítését egyformán fontosnak, de két egymástól elkülönülő folyamatnak tekinti, és a külpolitikai döntéseknél szükségesnek tartja az egyhangúság elvének feladását Ursula von der Leyen, aki öt európai lapnak, köztük a Szabad Európának adott interjút hétfőn az Európai Tanács e heti ülését megelőzően.

Az Európai Bizottság elnöke nagyon bízik abban, hogy az állam- és kormányfők a hét második felében esedékes ülésükön pozitív választ adnak a testület javaslatára, megadva a tagjelölti státuszt Ukrajnának és Moldovának (Georgiának pedig bizonyos feltételek teljesítésétől teszik függővé). „Tudom, hogy a tagjelöltség már most nagyon pozitív hatást gyakorolt az ország erkölcsi tartására” – tette hozzá Ursula von der Leyen, aki hétfőn nyilatkozott több európai lapnak, köztük a Szabad Európa Rádió (SZER) magyar kiadásának.

Eredményeket vár Ukrajnától az EU a korrupció és az oligarchák elleni küzdelemben

A testület elnöke hangsúlyozta, hogy Ukrajna már eddig is hosszú utat tett meg a reformokban, különös tekintettel az igazságszolgáltatás függetlenségére, a korrupcióellenes fellépésre, megfelelve többek között a Velencei Bizottság által tett ajánlások nyolcvan százaléknak. Ursula von der Leyen külön is kiemelte, hogy Ukrajna a korrupció elleni harc jegyében mindmáig egyedüliként egy oligarchaellenes törvényt is elfogadott, és megkezdte a végrehajtását is.

„Ugyanakkor még mindig rengeteg a teendő, és ezzel az ukránok is tisztában vannak. Az intézmények felálltak, de még életet kell lehelni beléjük. Eredményeket szeretnénk látni az oligarchaellenes törvény végrehajtásában és a korrupció elleni fellépésben” – szögezte le a bizottság elnöke.

A tagjelöltség még nem jelent tagságot

Von der Leyen a még 1999-ben tagjelölti státuszt kapó és 2005 óta az EU-val felvételi tárgyalásokat folytató Törökország példáját hozta fel annak szemléltetésére, hogy a tagjelöltség még nem jelent automatikus csatlakozást. „A folyamat akár vissza is fordítható. 1999-ben Szlovákia és Törökország is megkapta ezt a perspektívát. Miközben a szlovákok öt évvel később taggá váltak, addig a törökök ma távolabb vannak az EU-tól, mint 1999-ben” – mutatott rá, hozzátéve, hogy a továbblépés elsősorban Ukrajnán fog múlni.

A bizottsági elnök nem osztja azokat az aggodalmakat, amelyek szerint a hosszabb ideje sorban álló nyugat-balkáni országok számára rossz üzenet lenne Ukrajna, Moldova és Georgia előrelépése. A politikus szerint a Nyugat-Balkán többsége előrébb jár, és még a leghátrébb tartó Bosznia-Hercegovinát is a számára korábban meghatározott tizennégy feltétel teljesítése választja csak el a tárgyalások megkezdésétől. „Ezért bízom abban, hogy bátorító üzenetként tekintenek majd a Nyugat-Balkánon Ukrajna, Moldova és Georgia előrelépésére” – mondta.

Az Európai Bizottság feje úgy véli, hogy külön kellene kezelni az EU további kiszélesítésének és az arra való alkalmasságát biztosító reformokat, vagyis az unió mélyítésének folyamatát, miközben mindkettőt egyformán fontosnak tartja. „Én mindig a reformok oldalán állok, mert ez mindig a jövőhöz történő alkalmazkodásról szól. Úgy gondolom, hogy az EU jövőjéről szóló konferencia és az, hogy mihez kezdünk az eredményeivel, ebből a szempontból szerepet fog játszani” – tette hozzá.

El kell mozdulni a minősített többségi döntések felé

Von der Leyen személyes meggyőződése, hogy az EU-nak külügyi kérdésekben egyértelműen el kellene mozdulnia az egyhangúság követelményétől a minősített többségi döntések felé. „Nem fenntartható, hogy az Európai Unió egy ország blokkolása miatt nem képes állást foglalni kulcsfontosságú kérdésekben, és lépést tartani az eseményekkel. A világ hallani szeretné Európa hangját” – jegyezte meg.

Von der Leyen szerint a két – a bizottsági és az európai tanácsi – elnöki tisztség összevonása (ahogy azt korábban az előző bizottsági elnök, Jean-Claude Juncker is javasolta) nem tenne jót az unión belül kialakult hatalmi rendszer egyensúlyának, amelynek az intézmények közötti egészséges verseny is része.

A téma a Von der Leyen és Charles Michel európai tanácsi elnök közötti, olykor áldatlannak tűnő rivalizálást látva mostanában újra divatba jött. „Képzeljék el, hogy a bizottsági elnök felelősségi körébe tartozna a tanácsi ülések megszervezése is” – jegyezte meg a testület német elnöke.