Donald Trump szerint a világ „a következő tíz napban tudja majd meg”, hogy az Egyesült Államok és Irán megállapodtak-e, vagy katonai akcióba kezdenek egymással. Trump az úgynevezett Béketanács első washingtoni ülése után beszélt erről. Azt mondta, Iránnak érdemes megállapodást kötnie Amerikával, „különben rossz dolgok történnek”, Washington és Teherán közvetett tárgyalásokat folytat a nukleáris ügyekről, az Egyesült Államok jelentős katonai erőt csoportosított át a Közel-Keletre. A lengyel miniszterelnök fölszólította a honfitársait, hogy azonnal hagyják el iránt, illetve ne utazzanak oda.A diplomácia még él – de a háborús opció nem került le az asztalról.
Katonai nyomásgyakorlás a maximumon
Az elmúlt napokban az Egyesült Államok látványos erődemonstrációba kezdett: repülőgéphordozó-kötelékek, vadászgépek és kiegészítő egységek érkeztek a térségbe. A Pentagon hivatalosan a „stabilitás fenntartásáról” beszél, de a mozgósítás volumene egyértelmű jelzés Iránnak: Washington kész egy gyors csapásra, ha úgy ítéli meg, hogy Teherán nukleáris programja átlép egy vörös vonalat.
Két napja arról tájékoztatták Trumpot, hogy a hétvégére az amerikai fegyveres erők készen állnak egy Irán elleni csapásra, de azt várhatóan annál később, akár hetek múlva indíthatják meg. Az amerikai elnök a beszámolók szerint még nem döntött a támadásról, és egyelőre az sem világos, hogy pontosan milyen célt és hogyan akarna elérni a háborúval. Az amerikai vezetés továbbra is azt követeli, hogy Irán állítsa le az urándúsítást és korlátozza rakétaprogramját. Ez az a pont, ahol a felek álláspontja évek óta ütközik.
A felek ománi közvetítéssel folytatnak egyeztetéseket. Irán időt kért részletesebb javaslat kidolgozására, és hivatalosan továbbra is politikai megoldásban érdekelt. A probléma az, hogy a bizalom minimális, a stratégiai célok pedig alapvetően eltérnek. Washington a teljes nukleáris korlátozást sürgeti. Teherán a szuverenitására hivatkozik, és a rakétaprogramot nem tekinti alku tárgyának.A tárgyalások tehát folynak – de nem látszik az áttörés.
Izraeli tényező
A helyzetet bonyolítja Izrael szerepe. Benjamin Netanjahu kormánya régóta sürget keményebb fellépést Irán ellen, különösen a rakétafejlesztés visszaszorítása érdekében. Izraeli források szerint a biztonsági kabinet is fokozott készültségben van. Egy amerikai csapás – vagy akár egy izraeli kezdeményezés – gyors regionális eszkalációhoz vezethet.
Mi történne egy támadás után?
Irán többször jelezte: válaszolna. A lehetséges forgatókönyvek között szerepel az amerikai támaszpontok elleni rakétacsapás a térségben, a Hormuzi-szoros forgalmának akadályozása, és a proxy erők aktiválása Irakban, Szíriában vagy Libanonban. A Hormuzi-szoros különösen érzékeny pont: a globális olajszállítás jelentős része itt halad át. Egy lezárás azonnali energiapiaci sokkot okozna.
Kitör-e a háború?
Jelenleg nem látszik elkerülhetetlennek egy teljes körű háború. Ugyanakkor a katonai jelenlét növelése, a kemény retorika és a stratégiai bizalmatlanság együtt olyan helyzetet teremt, ahol egy rosszul időzített lépés, félreértés vagy lokális incidens gyors eszkalációhoz vezethet. A következő napok – hetek kulcsfontosságúak lehetnek. Ha Irán nem tesz érdemi engedményt, Washington könnyen dönthet a katonai opció mellett. Ha viszont sikerül fenntartani a tárgyalási csatornákat, még elkerülhető a fegyveres konfliktus. Egy biztos: a térségben most ott van a tárgyalóasztal és a puskaporos hordó. Egyik fél sem szeretné, ha a másik gyújtaná meg a kanócot – de mindkettőnél ott van a gyufa.
