A Magyar Energiahatékonysági Intézet Nonprofit Közhasznú Kft. (MEHI) az energiahatékonysági piacon érdekelt vállalkozásokkal partnerségben működő elemző és érdekérvényesítő szervezet is támogatja a kezdeményezést.
A túlfogyasztás, a tartalékok felélése súlyos természeti és környezeti következményekkel jár, beleértve a világméretű éghajlatváltozást. A magyarok nagy része látja, hogy nagy gond a klímaváltozás, tízből hét magyar védtelennek érzi magát az éghajlatváltozás hatásaival szemben.
Egy másik, a témában végzett kutatás szerint az emberek felelősségüket is érzik a klímaváltozásban (40 százalékuk szerint majdnem minden, amit a modern életben csinálunk, árt a környezetnek). A válaszadók több mint kétharmada lenne hajlandó többet fizetni egy termékért vagy szolgáltatásért, ha ezáltal mérséklődnének a klímaváltozás jelentette kockázatok, és lassabban menne végbe a folyamat.
Ugyanakkor külső támogatást is várnak a kormánytól, politikusoktól. Ösztönző programok nélkül főként a tetemes anyagi ráfordítást nem igénylő eszközöket alkalmazzák, nagy anyagi elköteleződést kívánó beruházások – mint a megújuló energiaforrások vagy az épületek energiahatékonyságának javítása – kevésbé jellemzőek.
Az energiatakarékosság ösztönzése – beleértve az épületek energiahatékonyságának javítását is – kézenfekvő eszköz a károsanyag-kibocsátás csökkentésére. A széndioxid-kibocsátás 36 százaléka, valamint a teljes, elsődleges energiafelhasználás 40 százaléka az épületállományhoz kötődik. Ahhoz azonban, hogy az energiahatékonyságban rejlő lehetőségeket minél jobban kihasználjuk, elengedhetetlen az állami szerepvállalás növelése, a lakosságot is támogató széles körű energiahatékonysági programok indítása, valamint a személetformálás.
„Az energiahatékonyság a tudatos energiafelhasználás egyik első és legfontosabb lépése – hangoztatja Szalai Gabriella, a MEHI munkatársa. – A drágán előállított energiát még mindig pazarlóan használjuk, a magyarok átlagosan összkiadásuk több mint negyedét fordítják lakásfenntartásra és az energiaszámlák kiegyenlítésére. Nem véletlenül: a magyarországi lakások több mint kétharmada energetikai felújításra szorul. Az ezredforduló óta alig javult a magyar háztartások egy négyzetméterre jutó fűtési energiafelhasználása.[1] A legolcsóbb, és a leginkább környezetbarát energia az, amit fel sem használunk – ezért is tartja jó kezdeményezésnek és remek jelképnek a MEHI az egy órára vállalt önkéntes sötétséget március 19-én este.”
[1] Forrás: Enerdata, Energy Efficiency Trends for Households in the EU