Orbán tisztában van azzal, hogy a nehéz kő könnyen elrepülhet, és akkor ki tudja, hol áll meg, s kit hogyan talál meg. Weber szóban ismét elítélte a magyar illiberalizmust, de változatlanul épít a Fidesz támogatására, hogy a Bizottság elnöke lehessen, a CSU ugyanakkor kiállt Orbán mögül. A populisták a helyek negyedét szerezhetik meg Strasbourgban, így elvileg onnantól kezdve még többet akadékoskodhatnak, de még jó, hogy egymás közt megosztottak.
A rabszolga-törvény miatt ezrek vonultak az utcára Budapesten, a tiltakozás kihívás Orbán Viktor számára – kezdi beszámolóját a The New York Times. A politikus az eltelt 8 évben egyfolytában élt a demokratikus állam eszközeivel, hogy felszámolja szinte az összes féket és ellensúlyt. Legutóbb két vitatott jogszabályt fogadtatott el, az egyik párhuzamos bírósági rendszert hoz létre, ám széles körben elítélik, mert az ellentétes a jogállammal. De a nagyobb felháborodást a túlórák számának radikális megemelése keltette. Ilyen hosszan tartó ellenállásra nem volt példa 2010 óta, és ami szintén új: egyesítette a teljes ellenzéket. A Fidesz vezetői eleinte csak legyintgettek és Sorost okolták. Ám ez a hozzáállás csak még jobban feldühítette a másik oldalt.
Anti-government demonstrators filled the streets of Budapest on Saturday. “We have nothing else,” a union leader said.Credit Laszlo Balogh/Getty Images
Rabi Ferenc, a Bányászszakszervezet elnöke azt mondja, lehet, hogy mostanáig féltek az emberek tüntetni, de most már egyszerűen elegük van. Orbán biztosan kezében tartja a hatalmat, de azt is pontosan tudja, hogy a tiltakozások gyorsan önálló életre kelhetnek és végzetessé válhatnak még a legelnyomóbb rendszer számára is. A kormány az utóbbi időben gyanakodva figyelte a megmozdulásokat. A sajtón keresztül megszabta, hogy mi jelenhet meg a tüntetésekről, noha azok közben átterjedtek a vidékre is. Tegnap idősek, fiatalok egyaránt voltak a tömegben, olyanok vezették őket, akiket megriaszt, hogy az ország átcsúszik diktatúrába. Az elégedetlenség éppen akkor robbant ki, amikor a magyar gazdaságnak munkaerő gondjai vannak. Más államok ilyenkor bátorítják a bevándorlást, ám Orbán népszerűsége azon alapszik, hogy ördögnek állítja be a migránsokat.
A másik nagy amerikai napilap, a The Washington Post megállapítja: a kormány autokratikus terjeszkedése ellen vonultak utcára a magyarok. Megmutatták, hogy az ellenállás tovább él, pedig már úgy tűnt föl, hogy szinte teljesen halott. A tüntetések a második hónapba léptek, és mostanáig ez az egyik legsúlyosabb kihívás Orbán Viktor hatalmával szemben. A tömeg megtöltötte a pesti Kossuth teret. A miniszterelnök a tekintélyelvű rendszer éllovasa azon a Magyarországon, amely három évtizede lerázta a kommunista uralom bilincseit, ám a politikus most már más keményvonalas vezetőknek is ihletet ad Európában, sőt, azon kívül is. Tekintélyéhez általában nem fér kétség, az ellenzék megosztott, a civil társadalmat törvények gátolják, a sajtó java része a zsebében van, az elvileg független állami intézmények behódoltak a Fidesznek.
In Budapest on Saturday, people protest legislation that allows employers to force workers to perform as much as 400 hours of overtime work per year. (Bernadett Szabo/Reuters)
Ám a tegnapi tiltakozás ismét csak bizonyította, hogy Orbán melléfogott két jogszabállyal is, és ezáltal hevesebb, illetve hosszabb ellenállásra sarkallt, mint bármikor a múlt években. Szél Bernadett azt mondja, eltűnt a választások utáni apátia, mert ez egy látszatdemokrácia, és az emberek már nem kérnek belőle. Az elégedetlenséget csak gerjesztette a CEU kipaterolása, a közigazgatási bíróságok felállítása, valamint a Nagy Imre-szobor alattomos eltávolítása. A legfőbb tényező azonban a rabszolga-törvény. A kormányfő sikerrel csábított az országba egy sor nagy céget, ám közben százezrek mentek külföldre dolgozni a jobb bérek és a nagyobb szabadság miatt. Akik maradtak, azok pedig mind elégedetlenebbek a növekvő munkaterhek miatt.
A miniszterelnök úgy tünteti fel, hogy ő a hazafi, aki védi az országot a migránsok áradatával szemben, noha csupán elhanyagolható számban érkeznek bevándorlók. Az EP-választást pedig úgy állítja be, hogy az csata lesz az illiberális demokrácia, illetve a Soros által támogatott nyílt társadalmak között. A felmérések azt mutatják, hogy a Fidesz továbbra is népszerű, főként vidéken és a kisvárosokban. A hatalom mostanáig óvakodott az erőszaktól, de az utóbbi hetek próbára tették ezt a fajta hozzáállást. A tegnapi demonstráció harcba hívott mindenkit, aki elutasítja az orbáni irányvonalat.
Rainer János történész azt mondja, igen nagy hasonlóságot mutat Horthy és Orbán rendszere. Mindkettőt jellemzi a nacionalista közbeszéd, a központilag ellenőrzött sajtó, az erős kormánypárt. De főként az, hogy vannak ugyan demokratikus szerkezetek, ám nincsenek demokratikus folyamatok.
A Bloomberg megállapítja: erősödnek az Orbán-ellenes megmozdulások, miközben a szakszervezetek általános sztrájkkal fenyegetőznek. A tüntetéshullám nem csitul, most már a követelések odáig jutottak, hogy véget kell vetni az illiberális uralomnak. Az ünnepek elteltével ezrek gyűltek össze a pesti parlament előtt. A kormányfő megvetése a liberális demokrácia iránt egész Európában ikonná tette a politikust a nacionalista erők számára. Ugyanakkor a rabszolga-törvénnyel maga ellen fordította az érdek-képviseleteket is. Egyúttal egyesítette a korábban gyenge és széttagolt ellenzéket. Ettől azonban ma még továbbra is messze a Fidesz a legnépszerűbb párt. Orbán azt ígéri, hogy türelemmel és határozottsággal szereli le a tiltakozásokat. Ezzel párhuzamosan visszautasítja, hogy csökkentse a központosított hatalmat, pedig amiatt az EP már jogállami eljárást kezdeményezett.
A rabszolga-törvény miatt mentek ki az utcára a magyarok, de az Orbán uralma elleni tiltakozás szólt a bírósági rendszer átalakításának, valamint az állami sajtónak és a tanszabadság megsértésének is – tudósít a The Guardian. Az eredetileg széttagolt ellenzék számára ugródeszka a túlórák radikális megemelése. A plakátok azt sürgették, hogy söpörjék el a rendszert, továbbá általános sztrájkra hívtak fel. Orbán idáig kihívóan viszonyult a demonstrációkhoz. Szóvivője megismételte, hogy Soros pénzeli a tüntetéseket. Az üzletember gyakori célpontja a hivatalos támadásoknak, a közeli múltban lezárult plakátkampányt sokan antiszemitának minősítették. A kormány keményen nacionalista vonalat visz, és azt hajtogatja, hogy szembeszáll az erős migrációbarát körökkel. A bírálók ezzel szemben arra emlékeztetnek, hogy magyarok százezrei vándoroltak ki Nyugatra, és hogy Orbán azért szítja az idegengyűlöletet, mert igyekszik elvonni a figyelmet a súlyos korrupcióról, illetve gazdasági megpróbáltatásokról.
Hozzávetőleg tízezren tiltakoztak Budapesten a jobboldali-nemzeti Orbán Viktor kormánya ellen – tudósít a svájci Neue Zürcher Zeitung. Ez már a sokadik tüntetés a túlóratörvény ellen. A felvonulók azt kiabálták, hogy nem akarnak rabszolgák lenni, továbbá hogy: „Mocskos Fidesz!” De elítélték, hogy a közmédia a hatalom szája íze szerint jelent, hogy korlátozzák a tudomány szabadságát, továbbá bírálták a hatalom legfelső köreiben tapasztalható korrupciót. Viszont a kormány igyekszik az ellenállást Sorosra kenni.
A magyar szakszervezetek kilátásba helyezték, hogy megbénítják az országot, ha a miniszterelnök nem teljesíti a követeléseiket – kezdi beszámolóját a német Frankfurter Allgemeine Zeitung. Ellenzéki vezetők közben rendszerváltásra hívnak fel. Budapesten ismét ezrek tiltakoztak a kormány ellen, megfigyelők szerint ez volt a legnagyobb megmozdulás azóta, hogy a múlt hónap közepén kirobbant a nyílt elégedetlenség. Az érdek-képviseletek el akarják juttatni Orbánhoz négypontos listájukat, utána utána öt napot adnak a politikusnak, hogy reagáljon rá. Ha ezt elmulasztja, akkor a szakszervezetek általános sztrájkot akarnak kezdeményezni. A DK-s Molnár Csaba egyenesen felkelésre szólított fel a hatalommal szemben. A Fidesz ugyanakkor egymaga nagyjából annyira népszerű, mint az összes ellenzéki párt együttvéve.
A határon túl is folytatódik a tiltakozóhullám az Orbán-kormány ellen – tudósít az osztrák Die Presse. Az este tízezren dacoltak a havas esővel és hideggel a magyar fővárosban. A részvevők mindenekelőtt a rabszolga-törvény visszavonását akarják elérni, de a pártok és a civil szervezetek képviselői egyúttal rámutattak, hogy a demokráciáért és a szabadságért is össze kell fogni. Eközben a hatalom a szokásos sorosozással próbálja bagatellizálni az eseményt. Az üzletember a múlt években Orbán fő ellenségévé lépett elő, őt állította a magyar kormánypropaganda a migrációellenes kampány középpontjába is, ám a bírálók szerint a háttérben ugyanazt az antiszemita összeesküvés-elméletet lehet tetten érni, mint ami már a „Cion bölcsei”-ben is benne van.
A Frankfurter Rundschau írja: a közelgő európai választások előtt az egységet hangsúlyozták a német uniópártok vezetői a CSU szokásos év eleji frakciótanácskozásán, tehát ott, ahol egy éve – éppen a párt különállásának jelképeként – Orbán Viktor volt a díszvendég. Az eseményen az EPP bizottsági elnökjelöltje, Weber kiemelte, hogy nagy a tét májusban, mert az előrejelzések arról tanúskodnak, hogy várhatóan előretörnek a populisták, a szélsőségesek, a vérbeli nacionalisták. Ily módon azonban Európa cselekvőképessége forog kockán. A politikus néhány napon belül már másodszor fejtette ki, hogy nem tesznek semmiféle engedményt a magyar kormány számára az unió alapértékei ügyében.
Manfred Weber megfontolásra érdemesnek tartja, hogy az EU a jövőben vezessen be kötelező jogállami mechanizmust, amely szavatolná, hogy az alapelveket minden tagállam tartsa be, függetlenül attól, hogy éppen melyik párt van kormányon – írja az osztrák Der Standard. Az EPP strasbourgi frakcióvezetője hozzátette: a Magyarországgal és Romániával folyó tárgyalásokon ragaszkodni kívánnak ahhoz, hogy a két állam a szigorúan kövesse a demokratikus normákat. Jelezte egyúttal, hogy keményen szembeszállnak az Európa-ellenes erőkkel, mert azok átlépnek a közös terven, sőt igyekeznek azt megsemmisíteni. Beszélt arról is, hogy ha őt választják a Bizottság élére, akkor leállítja a csatlakozási párbeszédet Törökországgal. A német zöldek szerint azonban ez a kijelentés nem egyéb, mint színtiszta populizmus, hiszen közben Weber Orbán és a Fidesz támogatásával akarja elfoglalni Juncker helyét. Vagyis nem komolyan gondolja, hogy megvédi a demokráciát és az uniót.
Végezetül a The Times írását ismertetjük: szélsőjobbos pártok arra készülnek, hogy belevájják karmaikat az Európai Parlamentbe. A jelek szerint a két vezető populista, Salvini és Orbán élvezi, hogy hamarosan összecsaphat Macronnal. Charles Grant, az Európai Reformközpont elemző intézet igazgatója úgy ítéli meg, hogy a populizmus fő hajtóereje az identitás, ami nagyrészt a bevándorlást, a multikulturalizmust és az iszlámot takarja. A szakember nem lát esélyt arra, hogy a populizmus a következő években eltűnne a színről, mert a migráció még jó sokáig napirenden marad. 2014 óta az erőviszonyok drámai módon az új erők javára tolódtak el, miután azok ügyesen meglovagolták a 4 évvel ezelőtti válságot. A májusi választások egyik legnagyobb nyertese várhatóan a német AfD lesz, és előreláthatólag jócskán javít eddigi eredményén az olasz Liga is.
Az Amszterdami Szabad Egyetem egyik professzora arra számít, hogy a populisták a mandátumok negyedét viszik el. Ily módon tudnak majd gondokat okozni az eddigi nagy pártoknak. Azaz nehezebb lesz meghozni a fontosabb döntéseket. Az első nagy küzdelem akörül fog kibontakozni, ki legyen Juncker utódja. Aligha Weber, és ez utat nyithat francia Michel Barnier, az Európai Néppárt alelnöke előtt. Viszont a vita elvonhatja a figyelmet a migrációról, az euróövezet költségvetéséről, valamint arról, hogy mi tévők legyenek a jogállamot mind inkább semmibe vevő Orbánnal, illetve PiS-szel. Ráadásul az oroszok hasznot húznak az EU belső bajaiból, mert nekik jó minden, ami gyengíti az uniót. Amúgy igen szerteágazó kapcsolatokat tartanak fenn a populistákkal.
Ugyanakkor Heather Grabbe, a Nyílt Társadalom Európai Politikai Intézet vezetője fontosnak tartja, hogy a szélsőjobb igencsak eltérő érdekeket testesít meg, ezért ezek a pártok általában nem bíznak egymásban. De azt sem akarják, hogy országuk kilépnek a szervezetből.
Kelemen Dániel a Rutgers Egyetemről azt jósolja, hogy megőrzi pozícióit az eddigi centrum, hiszen sok országban évek óta nem volt olyan magas az EU támogatottsága, mint napjainkban. Csak éppen erősen kérdéses, lesz-e tere az integráció elmélyítésének, ahogyan azt Macron meghirdette.
A nemzetközi sajtószemle elsőként itt jelent meg.