(Victor Laszlo / Washington) George Bernard Shaw drámaíró (az amerikai CBS-nek adott interjújában sokkal bővebben kifejtve) mondta:„Bátran kijelenthetem, hogy miután évekig tanulmányoztam a magyar nyelvet, meggyőződésemmé vált: Ha a magyar lett volna az anyanyelvem, az életművem sokkal értékesebb lehetett volna. Egyszerűen azért, mert ezen a különös, ősi erőtől duzzadó nyelven sokszorta pontosabban lehet leírni, a parányi különbségeket, az érzelmek titkos rezdüléseit.”
Kitől tudott a magyar nyelv sokszínűségéről? Ő volt a világhírű drámaíró, George Bernard Shaw titkos szerelme, mikor a legendás művész 94 éves korában a haláltusáját vívta, csak a 36 éves magyar színésznőt, Hidvéghy Valériát (jobb oldali kép; forrás: online-filmek.me) engedte be az ágyához. Az pedig csak később derült ki, hogy Shaw ráhagyta a Pygmalion és az abból készült My Fair Lady szerzői jogait.
Hidvéghy Valéria 1914-ben született s habár az édesanyja sokáig tiltotta a színházi pályától – ezért lett tanító –, a tehetség mégis utat tört magának. Tizennyolc évesen az akkor már közkedvelt Tolnay Klári helyett ugrott be egy szerepbe, majd pillanatok alatt rátalált a filmipar is, olyan sztárokkal játszott együtt, mint Jávor Pál és Latabár Kálmán (Egy bolond százat csinál).
Aztán a II. világháború alatt megismerkedett a nála húsz évvel idősebb, dúsgazdag földbirtokossal, Jakabffy Tiborral. A jómódú arisztokrata hamar belehabarodott a színésznőbe és annak ellenére is elvette feleségül, hogy az anyja ki nem állhatta a polgári származású Hidvéghyt. Az anyós mindent megtett, hogy megkeserítse a házasságot és sikerrel járt, válással végződött a kapcsolat.
A magánéleti dráma túlságosan nem viselte meg a színésznőt, nem sokat kesergett, főleg, hogy 1946-ban a világhírű rendező és producer, Gabriel Pascal hívta próbafelvételre Párizsba; Pascal valójában Lehel Gábor néven született Aradon és nem is annyira Hidvéghy játéka, hanem inkább a szépsége keltette fel az érdeklődését.
Valéria kiutazott Párizsba, ahol egymásba szerettek Pascallal, aki ekkor már jó barátságot ápolt az írózseni George Bernard Shaw-val, hiszen ő vette meg az írótól a Pygmalion filmes jogait. Jó üzletet csinált, mivel csupán 1 dollárt fizetett érte.
Hidvéghy aztán Gabriel Pascalon keresztül hamarosan megismerte Bernard Shaw-t, az idős író pedig beleszeretett a csinos magyar nőbe, idővel az első számú múzsája, majd titkos szeretője lett. A csaknem hatvanévnyi korkülönbség ellenére is. A viszony aztán Pascal előtt is egyértelmű lett, de nem szólt, inkább elfordította a fejét. Mint ahogy Shaw idős felesége is szemet hunyt az író korábbi félrelépései láttán (akkor már nem élt). Egyszer meg is kérdezték arról, tudja e, hogy a férje más nőkkel kacérkodik. Az asszony azt felelte: „Jó nevelésű férfi és asszony nem érdeklődik házastársa másokra tartozó érzelmeiről és olyan sétálgatásairól, amelyeket nem kíván otthon közölni”.
A felesége nagyon jól ismerte a világhírű írót, tudta, ha nem megalkuvó, képtelen lesz megtartani. Pascal pedig talán azért nem szólt, mert anyagilag sem volt mindegy számára, hogy milyen viszont ápol Shaw-val.
Az írót amúgy olyannyira megbabonázta a magyar színésznő, hogy a halálos ágyához is csak őt engedte oda. Később derült ki, gáláns volt a szeretőjével, hiszen ráhagyta a Pygmalion és az abból készült My Fair Lady szerzői jogait, ami busás örökségnek számított.
Shaw 1950-ben, Pascal pedig négy évvel később halt meg. Hidvéghy aztán még egyszer megházasodott (kutyasétáltatás közben ismerte meg a harmadik férjét, egy nagy könyvkiadó vezetőjét). A férj hatására írta meg később az élettörténetét angolul, „Az ördög és az ő tanítványa” címmel.
Idős korára a festészet lett a hobbija és 2011-ben halt meg a tengerentúlon, a floridai Palm Beach Garden-ben. A haláláról még a tekintélyes The New York Times is beszámolt. George Bernard Shaw magyar szerelme 97 éves volt.(Az írás elsőként itt jelent meg.)