Valóban megszűnhet a hálapénz Magyarországon?

A kormány októberben a Magyar Orvosi Kamara által javasolt bértáblára alapozva új szabályozást fogadott el az egészségügyi szolgálati jogviszonnyal kapcsolatban, amely hatályba lépése után a bérrendezés mellett egyben a hálapénz büntethetőségét is kiterjesztené. (Nyitó kép: kaposvarmost.hu)

Habár ezek a reformok részben egybevágnak az orvosi hivatás, illetve a hálapénz esetében a korrupció ellen küzdő szervezetek ajánlásaival is, a jogszabály gyors elfogadása és bevezetésének körülményei kapcsán számos az aggály a törvény-előkészítés alaposságával kapcsolatban.

Valóban megszűnhet a hálapénz Magyarországon 2021-től? Lesz elég orvos, aki a szigorítások ellenére továbbra is vállalja, hogy az állami egészségügyben teljesít szolgálatot? Hogyan érinthetik ezek a változások a kiszolgáltatott betegeket, illetve a hálapénz által eddig leginkább fertőzött szülészet-nőgyógyászati ellátást?

A Transparency International Magyarország és a Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség (Női Érdek) a társadalmi nemek és a korrupció kapcsolatát vizsgáló közös munkájának záróeseményén ezeket a kérdéseket járta körül szakértő vendégekkel – a Közép-európai Egyetemről sugárzott élő online közvetítésen.

A rendezvényt Sáfrány Réka, a Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség (Női Érdek) elnöke és Martin József Péter, a Transparency International Magyarország ügyvezető igazgatója nyitotta meg, bemutatván az a TI és a Női Érdek igen sikeres együttműködésének eseményeit és eredményeit.

Algács Gizella Izabella, a Miskolci Regina Alapítvány közösségi dúlaképzésének résztvevője, Balogh Lívia (a Miskolci Regina Alapítvány munkatársa), Kremmer Sarolta (K-Monitor), Lénárd Rita (Magyar Orvosi Kamara alelnöke), Leitner György (az Affidea Magyarország ügyvezető igazgatója, a Primus Egyesület elnöke) beszélgettek.

A hálapénz már nagyon régen nem a hálát fejezi ki, hanem a félelem bére. Nem a háláról szól, viszont a bizalmi viszonyt súlyosan megmérgezi. Torz rendszert szül, amelyben – akik kapják és akik adják is – egy egyenlőtlen, keservesen igazságtalan rendszert építenek. A lakosság, mert így szocializálódott, nagy többségében elfogadja a hálapénz intézményét. Az egészégügyben rögzült, a hosszú évtizedek alatt súlyosan eltorzult és megmerevedett rendje lett annak, ami egyébként úgy fest, hogy az orvosok 2–3 százaléka elteszi a nagyon nagy pénzeket, a zöme viszont alig, vagy egyáltalán nem részesül belőle.

Azt, hogy milyen mélyen él a köztudatban a hálapénzadás „szükségessége”, azt mi sem bizonyítja jobban, mint a magánellátás megjelenése idején a páciensek próbálkozása, hogy megtoldják a kifüggesztett árlistákon jelzett díjakat.

A beszélgetés jól körüljárta, miért kellene pontosan behatárolni és szétválasztani a szülészeti ellátást az egyéb ellátástól. Ott bizony, a fogadott orvossal a készenlétre kellene szerződni, és ez nem hálapénz kategóriába tartoznék. Addig is, amig eljön az az „álomegészségügy” Magyarországon, amelyben teljesen mindegy, hová és kihez kerül a páciens, mert egységesen magas színvonalú korrekt ellátásban részesülhetne.

Gyorsan jött az összeomlás szélén táncoló egészségügynek az új törvény. A hálapénz kriminalizálása radikális megoldás lehet, és biztos, hogy ez egy történelmi lépés. Tehát mind az, aki adja, és az is, aki kapja, átveszi – büntethető lesz. Ám azt nem szabad szem elől téveszteni, hogy a hálapénz kivezetése hosszú folyamat, hiszen ma megbízható adatok hiányában abszolút átláthatatlanok az összefüggések. Kérdéses hogyan, miképp lesz ellenőrizhető és szankcionálható a hálapénz adása/elfogadása. Az, aki 4-5 milliót keres, az a fix 2 millióért nem fogja feladni bevett gyakorlatát, illetve átlép a magánszférába, és ezzel újabb lyukak keletkeznek az állami ellátásban. Ha a „hálapénz – hiánygazdálkodás – hierarchia” hármasát egységben szemléljük, akkor tudható, hogy számos egyéb intézkedésre lenne szükség, és az egészségügy teljes rendszerének átalakítása várna ránk.

Ebben a teljes átalakításban lehet csak helye az egészségügyi dolgozói másodállások újragondolásának is. Ez utóbbi és a vezényelhetőség beárnyékolja az új törvény jó céljait is.

Abban megegyeztek a beszélgetők, hogy megszűnhet a hálapénz Magyarországon, de még nagyon sok lépés szükséges a nemes célok eléréséhez, amely egyeztetésen alapuló, teljes és átfogó egészségügyi reformot feltételez, határozott, bátor lépésekkel, akár konfliktusok árán is, de a rendszer szemlélet megtartásával.