A Civitas Intézet Gazdasági és Társadalomtudományi Kutató Zrt. és a Transparency International Magyarország Alapítvány közös kiadásában jelent meg a Korrupció Magyarországon 2010–2018 alcímet viselő Fekete könyv. A tanulmányt a Civitas Intézet megbízásából Martin József Péter, a Transparency International Magyarország Alapítvány ügyvezető igazgatója, Nagy Gabriella, a Transparency International közpénzügyi programvezetője és Ligeti Miklós, a Transparency International jogi vezetője készítette. A tanulmány második részében található esetleírások elkészítésében közreműködött a K-Monitor Közhasznú Egyesület, az esetleírások a K-Monitor Közhasznú Egyesület adatbázisán alapulnak.
A Budapest–Belgrád vasútfejlesztési projekt célja a kormányzat kommunikációja alapján a COSCO kínai társaság által üzemeltetett pireuszi kikötő és az EU keleti része közötti kapcsolat kialakítása, mely erősítené Magyarország tranzitpozícióját. A teljes projekt 374 km vonalszakaszt érint, melyből 40 km modernizálása megtörtént és 166 km esik Magyarország területére Budapest és Kelebia között.
A beruházás a nyomvonal kétvágányúsítását, a sebesség 160 km/h-ra növelését és az EU előírásoknak megfelelő vonatbefolyásolási rendszer kiépítését tartalmazza. A vasútvonal szakértők szerint személyszállítási szempontból nem jelentős, azonban teherszállítási potenciálját is csökkenti a tény, hogy Pireuszig nem épül meg ebben az ütemben, csak Belgrádot köti össze a magyar fővárossal. A kormány azzal érvelt, hogy a közlekedési folyosón zajló importtevékenységből keletkező 9 milliárdos vámbevétel és az itt vámkezelt termék 1 forintnyi vámbevétele utáni további 33 forint hazai adóbevétel indokolja a beruházást. 2013 novemberében írta alá Kína, Magyarország és Szerbia a beruházást elindító megállapodást.
2016 májusában az Európai Bizottság vizsgálta a beruházás előkészítését versenyjogi szempontból és a közbeszerzési eljárást hiányolva, ami után elindította a kötelezettség-szegési eljárás előkészítését. 2016-ban ezért megalakult a Kínai-Magyar Vasúti Nonprofit Zrt., melynek 85 százalékos tulajdonosa a kínai China Railway International Corporation (CRIC) és a China Railway International Group (CRIG), míg 15 százalékban a MÁV Zrt., feladata a beruházás megvalósításával kapcsolatos közbeszerzés lebonyolítása és projektmenedzsment lett.
A Bizottság vizsgálta a hitelfelvételt is, mivel aggályaik alapján a 750 milliárd forintos (az eredetileg 470 milliárdot előbb az Olimpia szervezésével emelték meg 550 milliárdra, majd később 750 milliárd forintra) beruházási költség 85 százalékos finanszírozása feszegeti a 2016-2020-ra vonatkozó konvergencia-programban rögzített adósságkorlátokat. A megvalósíthatósági tanulmányt többen kikérték a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumtól, azonban az, mint döntést megalapozó tanulmány, 10 évre titkosított. Hasonló módon nem nyilvános a hitelfeltételeket rögzítő kínai-magyar kormányközi megállapodás sem, melynek alapján a finanszírozás pénzügyi mutatóit megismerhetnénk. A Kormány által cáfolt sajtóinformációk szerint a 637,5 milliárdos hitelt húszéves futamidő mellett vesz fel a kormány, így minimum 132,9, de legfeljebb 199 milliárd forintot tesz majd ki csak a kamat, azaz összesen 770,4–836,5 milliárd forintot kell visszafizetnie Magyarországnak. Ehhez jön a beruházás 15 százalékos, 112,5 milliárd forintnyi önereje, így az eredetileg 470 milliárdosra tervezett beruházás 882,9–949 milliárd forintjába fog kerülni a magyar adófizetőknek.
Ugyanakkor Szijjártó Péter külügyminiszter bejelentése alapján úgy tűnik föl, a hitel kamata annál magasabb lesz, minél nagyobb arányban részesülnek magyar beszállítók a beruházásból.
2016 novemberében jelentek meg a közbeszerzési kiírások, a kivitelezés kezdetére 2020-at jelölték meg, a tervezett befejezés pedig 2027. A beruházás fajlagos költsége jóval meghaladja a Nyugat-Európában megvalósuló, megvalósult hasonló beruházások bekerülési költségét, ugyanakkor a tenderkiírás követelményei között elvárt referencia vasúti építéshez hasonló nagyságrendű referenciával szakértők szerint európai cég nem rendelkezik, amit alátámaszt, hogy a közbeszerzési dokumentációt csak kínai érdekeltségű cégek kérték ki.
Érdekes adalék, hogy 2017. november 23-án Mészáros Lőrinc alapított egy vasútépítő céget RM International Zrt. néven.
https://index.hu/gazdasag/2017/11/27/budapest belgrad kina vasut korrupciog yanu/ https://index.hu/gazdasag/2017/11/29/budapest_belgrad_ferencvaros_kelebia_v asutvonal kinai hitel eu minek nekunk/
Keszthelyi yachtkikötő 2014 decemberében közleményben jelentette be Keszthely város önkormányzata: eladták a város yachtkikötőjét üzemeltető céget és a terület 15 éves bérleti jogát. A vevő az az év nyarán alapított Nyugati-medence Kikötőfejlesztő Kft. volt, amelyben két hónappal az üzlet megkötése előtt vált tulajdonossá Tiborcz István egyik cége, a Green Investments Kft. A Tiborcz és cégei, valamint a Nyugati-medence Kikötőfejlesztő Kft. alapítói és tulajdonosai közötti összefonódásokról az Átlátszó számolt be. A kikötő korábban a Balatoni Hajózási Zrt. (Bahart) tulajdonában volt, és mivel a hajózási vállalat a Balaton-parti önkormányzatoké, vagyona közvagyonnak minősül. Ha a Bahart akarta volna privatizálni a keszthelyi kikötőt, pályázatot kellett volna kiírnia. Az önkormányzatoknak azonban jogukban áll pályáztatás nélkül is vásárolni a Bahart-tól, hiszen ebben az esetben a vagyon továbbra is a közé marad.
Keszthely város létrehozta a Keszthelyi Yachtkikötő Üzemeltető Kft.-t, amelyre átruházta ezt az opciós jogot, így a kft.-nek lehetősége nyílt pályáztatás nélkül megvásárolni a kikötőt. Ehhez azonban hiányzott 330 millió forint. Így 2014-ben a következő megoldást választották:
az önkormányzati tulajdonú cég ajánlatot tett a Bahartnak, a Bahart eladta a kikötőt, majd másnap, még a vételár kifizetése előtt az önkormányzat eladta a Yachtkikötő Kft.-t Tiborczéknak. Így sikerült a pályáztatást kijátszva magántulajdonná alakítani a közvagyont.
2014 májusában Szabó Tímea (Párbeszéd) azt nyilatkozta, előbb a Zala Megyei Kormányhivatalhoz fordultak az ügyben, aztán a Zala Megyei Főügyészségen, majd a Legfőbb Ügyészségen tettek bejelentést, de eljárást egyik szerv sem kezdeményezett. A Keszthelyi Yachtkikötő Üzemeltető Kft. 2015 őszén összeolvadt a Nyugati-medence Kikötőfejlesztő Kft.-vel, és megalakult a Keszthelyi Yachtkikötő Üzemeltető Zrt. Noha Tiborcz cége névleg kiszállt a cégből, annak vezérigazgatója Péter Zsolt Miklós, aki a korábban Tiborcz érdekeltségében állt Elios Innovativ Kft.-t is vezette.
Ahogy a földhivatali dokumentumokból az Átlátszó.hu megtudta, 2015 decemberében az újonnan alakult Zrt. – ingatlanjaira terhelt jelzálog ellenében – közel 450 millió forint hitelhez jutott a 49,9 százalékban állami tulajdonú (később privatizált) Gránit Banktól. Tiborcz 2018-ban újabb idegenforgalmi érdekeltségeket szerzett Keszthelyen, az ügy más szereplői pedig kétes ingatlanügyben bukkantak fel a Balatonnál.
https://atlatszo.hu/2015/01/27/hogyan-szereztek-meg-palyaztatas-es-verseny- nelkul-tiborczek-a-keszthelyi-kikotot-mutatjuk-a-trukkot
https://blog.atlatszo.hu/2016/01/allami-resztulajdonu-bank-hitelezi-a-tiborcz- kozeli-kikotot/
Nyíregyháza-Sóstó Az Átlátszó 2015-ben írt arról, hogy az Észak-magyarországi Operatív Program keretében 2,1 milliárd forintos, uniós társfinanszírozású projektben került sor szolgáltatásfejlesztésre és funkcióbővítésre Sóstó-Gyógyfürdőn. A tervezési és kivitelezési munkákra kiírt közbeszerzést a Bau-Vertikál Kft. – MOR-EX Kft. alkotta konzorcium nyerte. Az Átlátszó cikke sokszorosan túlárazott anyagbeszerzésről, engedély nélküli építkezésről és nagymértékű feketefoglalkoztatásról számolt be, valamint arról, hogy a fideszes Kovács Ferenc 2010-i polgármesterré választása után egy jól behatárolható vállalkozói kör felemelkedését hozta Nyíregyházán. A sikeres vállalkozások egyike a már említett MOR-EX Kft., melynek 2012–14 közötti 57 millió forintos árbevétele egymilliárd fölé emelkedett.
2015-ben a Nyíregyházi Ügyészség költségvetési csalás gyanújával rendelt el nyomozást az ügyben, amelynek eredeti határideje az év novembere lett volna, de a vizsgálatot meghosszabbították. Időközben több, a projekttel kapcsolatban felmerült ügyben tettek feljelentést – a nyomozásokat 2016 februárjában egyesítették. A nyomozást 2017 derekán zárta le az ügyészség – bűncselekmény hiányában. Az Átlátszó cikkéből egyébként az is kiderül, hogy a MOR-EX Kft. egyik tulajdonosának, Vincziczki Csabának a testvére, dr. Vincziczki Imre a nyomozás ideje alatt a Nyíregyházi Nyomozó Ügyészség vezetőhelyettes ügyésze volt – az ügyészség közleménye szerint ez azonban semmilyen kihatással nem volt a feljelentés elbírálására, vagy a nyomozás lefolytatására.
https://atlatszo.hu/2015/10/07/pofatlanul-tularazott-projektek- feketefoglalkoztatas-igy-koltik-el-nyiregyhazan-az-unios-milliardokat/ https://atlatszo.hu/2017/06/02/az-ugyeszseg-megszuntette-a-nyomozast-a- szetlopott-nyiregyhaza-sosto-projekt-ugyeben/