(Forrás: index.hu/kulfold/eurologus/Szűcs Ágnes) A 2014–18 közti uniós támogatások majdnem négy százalékát visszafizettetné Magyarországgal az OLAF. Az ügynökség tavaly hazánkban vizsgálódott a legtöbbet, de a figyelmeztetések ellenére 20 ügyben továbbra sem indítottak eljárást a magyar hatóságok.

Magyarországon végezte el a legtöbb vizsgálatot az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) 2018-ban – derült ki a szervezet ma nyilvánosságra hozott jelentéséből. Az uniós költségvetési csalások felderítésével foglalkozó testület tavaly

• 9 nyomozást zárt le Magyarországon,
• míg Görögországban és Lengyelországban 8-8-at,
• Romániában, Bulgáriában, Csehországban és Olaszországban pedig országonként 4-et.

Az unió pénzügyi érdekeit védő szervezet a magyarországi vizsgálatok négyötödében állapított meg szabálytalanságot, és tett ajánlást a nemzeti hatóságoknak. Ehhez képest Görögországban a nyomozások háromnegyede, Lengyelországban kicsivel több, mint egyharmada, a többi említett országban pedig a fele tárt fel visszaélést az EU-s forrásokkal.

A jelentésről tartott sajtótájékoztató 2019. szeptember 3-án (Fotó: OLAF Press Office)

Az uniós államokban, tagjelölt országokban és egyéb partnerországokban tavaly összesen 86 vizsgálatot fejeztek be az OLAF emberei, és 414 egyéb ügyben még mindig folyik a nyomozás. Érthető okokból nem árulták el, hol dolgoznak, de azt például tudni lehet, hogy a legtöbb munkát az európai strukturális és beruházási alapok körüli visszaélések adják az ügynökségnek – vagyis éppen azok az uniós fejlesztési támogatások, amelyekből Magyarországon is finanszírozzák a nagy projekteket.

Az OLAF 2018-ban: nagyszabású vizsgálatok a határon átnyúló csalási struktúrák és a szervezett bűnözők ellen

Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) a vizsgálati tevékenységével 2018-ban is jelentős eredményeket mutatott fel. Erőit azokra a területekre összpontosította, amelyeken fellépése a legnagyobb értéktöbbletet hordozza az európai polgárok szempontjából: azokra az összetett nemzetközi ügyekre, amelyeket a nemzeti hatóságok egymagukban nem lennének képesek felgöngyölíteni. Legyen szó a strukturális alapok, a vámok vagy a közvetlen kiadások területéről, az OLAF páratlan szakértelmének és magas képzettségű vizsgálói, igazságügyi szakértői és elemzői csapatának köszönhetően sikerrel volt képes megoldani a legnehezebb eseteket is, így elejét tudja venni annak, hogy az uniós költségvetési források a szervezett bűnözői körök kezére kerüljenek.

„Az OLAF eredményei jól mutatják, hogy tevékenységünk valódi következményekkel jár. Nemcsak az EU pénzügyi érdekeit védjük, hanem az európai polgárok egészségét és jólétét is” – nyilatkozta Ville Itälä, az OLAF főigazgatója.

Az OLAF 2018. évi vizsgálati eredményei számokban:

• az OLAF 167 vizsgálatot zárt le, és 256 ajánlást intézett az érintett nemzeti és uniós hatóságokhoz,
• az OLAF több mint 371 millió EUR uniós költségvetési forrás visszafizettetésére tett ajánlást,
• az OLAF a szakértői által elkészített 1259 előzetes elemzés alapján 219 új vizsgálatot indított.

A csalás elleni vizsgálatok során feltárt tendenciák:

Az OLAF, tevékenysége nemzetközi jellegének köszönhetően, egyedi képet tud alkotni az Európa-szerte elkövetett csalások természetének alakulásáról. Ezért most megragadta az alkalmat, hogy részletesen is bemutassa a vizsgálatai során feltárt legszembetűnőbb tendenciákat:

• színlelt vállalkozások alapítása és hamis üzleti tranzakciók álcázása az uniós források megszerzése céljából,
• csalások a mezőgazdasági termékek promóciója kapcsán, amelynek során a pénzeket gyakran harmadik országokon keresztül mossák tisztára,
• nemzetközi bűnözői struktúrák vámcsalásai.

Az OLAF védi az uniós pénzeket a szervezett bűnözőktől

Az idei jelentés bemutatja azt is, milyen eszközökkel hiúsítja meg az OLAF az uniós pénzekre áhítozó szervezett bűnözők terveit. A rendkívül jól szervezett bűnözői körök olyan összetett csalásokat követnek el, amelyek felderítésénél jól jön a tapasztalat. Az OLAF vizsgálói nem csupán elkötelezett tisztviselők, hanem hosszú évek tapasztalatával rendelkező szakemberek is. Képesek arra, hogy gyorsan felismerjék a különböző bűnözői mintákat, és ismereteikre támaszkodva gyorsan felgöngyölítsenek egy-egy ügyet, illetve feltérképezzék, milyen újabb területeket fertőzött meg a csalás.

Hozzájárulás a csalás elleni uniós szakpolitikákhoz

Az OLAF a vizsgálati tevékenységének ellátása mellett aktív szerepet vállal az Európai Unió csalás elleni szakpolitikáinak kidolgozásában is.

2018-ban főszerepet játszott a Bizottság új csalás elleni stratégiájának kidolgozásában, most pedig irányítani fogja annak végrehajtását. A stratégia javaslatot tesz az adatelemzések kibővítésére annak érdekében, hogy a csalás elleni politikai intézkedések minél megalapozottabbak legyenek, valamint előirányozza a csalási kockázatok átfogóbb elemzését, ami várhatóan hatékonyabbá teszi majd a csalás elleni ellenőrzéseket.

A csalás elleni intézményrendszer változásaihoz alkalmazkodó, hatékonyabb eszközök

Az Európai Bizottság 2018 májusában javaslatot fogadott el az OLAF jogalapjának módosítására. A kezdeményezés megerősíti az OLAF bizonyítékainak elfogadhatóságát a nemzeti bíróságok előtt, hozzáférést biztosít az OLAF-nak a bankszámlákhoz, megkönnyíti számára a helyszíni ellenőrzések elvégzését, és a hozzáadottérték-adó terén felruházza az OLAF-ot a megbízatásának teljesítéséhez szükséges eszközökkel. A módosítás célja, hogy az OLAF képes legyen hatékonyan együttműködni az új Európai Ügyészséggel, és kiegészíteni annak munkáját az európai polgárok érdekeinek megfelelően.

Az OLAF küldetése, megbízatása és hatáskörei:
Az OLAF küldetése az uniós forrásokkal kapcsolatos csalások észlelése, kivizsgálása és megállítása.

Az OLAF a következők útján teljesíti küldetését:
• az uniós forrásokat érintő csalások és korrupciós ügyek független kivizsgálása annak érdekében, hogy az uniós adófizetők pénze maradéktalanul az európai munkahelyteremtő és növekedésösztönző projekteket szolgálja,
• hozzájárulás a polgárok uniós intézményekbe vetett bizalmának erősítéséhez az uniós személyzet, valamint az uniós intézmények tagjai által elkövetett súlyos kötelességszegések kivizsgálásával,
• megalapozott uniós csalás elleni politika kialakítása.

Független vizsgálati feladatkörében az OLAF a következő területeken vizsgálhatja az EU pénzügyi érdekeit érintő csalással, korrupcióval és egyéb bűncselekményekkel kapcsolatos ügyeket:
• valamennyi uniós kiadás: a fő kiadási kategóriákat a strukturális alapok, az agrárpolitikai és
vidékfejlesztési alapok, a közvetlen kiadások és a külső segélyek jelentik,
• az uniós bevételek egyes területei, főként a vámok,
• az uniós személyzet, valamint az uniós intézmények tagjai által elkövetett súlyos kötelességszegés gyanúja.