Három Bartók-mű, három női portré. A Nemzeti Filharmonikusok nyitókoncertjén, szeptember 25-én este a budapesti Müpában a világhírű magyar mezzoszoprán, Komlósi Ildikó előadásában Bartók Béla zeneművein keresztül legalább három nő alakja jelenik meg. (A nyitó képen: Bartók Béla és Pásztory Ditta az amerikai emigrációban; foto: LigetMűhely)
A „Két arckép” részben egy eszményi nőt fest le a zeneszerző. Bartók így látta a fiatal Hubay-növendék hegedűslányt, Geyer Stefit, akihez gyengéd érzelmek fűzték. Ám némi levelezgetés után jött a szakítás, így az eredetileg neki szánt gyönyörű dallamú versenyművet Bartók megtagadta, az első tételt átmentette a Két arcképbe, Egy ideális alcímmel. A mű mellé állít a szerző Egy torz címmel egy másik nőt. A szép alaptéma és szarkasztikus változata meghökkentő ellentéte egymásnak.
Bartók III. zongoraversenyében a mesebeli erdőben tűnik fel a királykisasszony. Bartók már nagy betegen írta ezt a művet a második feleségének, Pásztory Dittának.
A magyar zeneszerző zseni egyik világszerte ismert műve az első házasságkötése idején komponált Kékszakállú. Példázat ez a titokzatos Férfiról, akinek titkát mindenáron tudni akarja a Nő. A Férfi pedig ki más volna, mint az alkotó maga. Egyszer Bartókot felmérgesítette ez az értelmezés. „És ha én vagyok Judit?” – kérdezte ingerülten. De lehet, hogy ez csak mese.
A hangverseny műsorán:
Bartók Béla Két arckép, op. 5
Bartók Béla III. zongoraverseny
Bartók Béla A kékszakállú herceg vára, op. 11
Közreműködik: Koppándi Jenő hegedű; Ránki Dezső zongora; Komlósi Ildikó mezzoszoprán; Nemzeti Filharmonikus Zenekar. Vezényel: Hamar Zsolt.