A szerző, Giovanni Cucci nem kevesebbre vállalkozott, mint arra, hogy mindössze százhúsz oldalban összefoglalja mindazt az áldást és átkot, amit az internet számunkra „megtestesít”.
Melyikünk ne kérdezte volna már magától: „Internetfüggő vagyok?”, „Félnem kell az adathalászoktól?”, „Veszélyben van-e a gyerekem, ha sokat lóg a neten?”, és sorolhatnánk a témába vágó apróbb-nagyobb aggodalmainkat. Ezekre a kérdésekre keresi a válaszokat Giovanni Cucci – neves tanulmányszerzők adatait, gondolatait, felvetéseit is górcső alá véve.
Válaszai cseppet sem megnyugtatóak: igen, komoly veszélyben vagyunk! Természetesen a pszichológus nem tud és nem is akar teljesen elszakadni eredeti hivatásától, így főként az emberi agyra, az emberi viselkedésre és az emberi kapcsolatokra összpontosít, de számos más vetületét is felveti e problémakörnek.
A Bevezetésben részletes (kór)képet kaphatunk az internetfüggőségről, a függőség fogalmának pontos meghatározásától eljutva egészen az olyan extrém formákig, mint a társadalomból tökéletesen kiszakadt hikikomorik, felvázolva a virtuális és valós életünk közötti párhuzamokat és ellentéteket. Ezt követően a technikai újdonságok kettősségét, „jóra” vagy rosszra” fordíthatóságukat elemzi a szerző, a vasút és az írógép korszakváltást előidéző példáin keresztül, megismertetve minket a digitális kor néhány egészen meglepő statisztikai adatával (mint például azzal, hogy a világban ma naponta több iPhone-t adnak el, mint ahány gyermek születik), illetve azokkal a lehetőségekkel, amelyek a minden pillanatban keletkező gigantikus adatmennyiség megfelelő elemzésével elérhetőkké váltak (mint a madárinfluenza-járvány terjedésének szinte valós idejű követése révén megvalósítható prevenció).
Cucci negatív példái is igen szemléletesek: az online csalási kísérletek, a bullying (megfélemlítés), a pedofil és egyéb, pornográfiával kapcsolatos visszaélések a technika adta lehetőségek árnyoldalát is felvillantja, és kiemeli annak a meglepően kis számú (de igen rövid idő alatt világméretűvé terebélyesedett) magánvállalkozásnak a felelősségét (Google, Facebook, Twitte, stb.), amely kézben tartja a rólunk és a világról szóló információk, képek és videók összességét.
A könyv tanácsokkal szolgál saját magunk és környezetünk internet-használatának az optimizálására, a hátrányok maximális kiküszöbölésére, legfőképpen arra, hogy miként maradjunk a valós („offline”) társadalom része, amire biológiai lényünknek és lelkünknek feltétlenül szüksége van, hogyan ne hagyjuk magunkat beszippantani a virtuális tér végtelen élményt kínáló csábítása által, és hogyan alkalmazzuk az internetet munkánkhoz, szórakozásunkhoz, kikapcsolódásunkhoz és ismeretszerzésünkhöz racionális módon, profitálva az internet nyújtotta opciókból, de megőrizve lelkünk és testünk egészségét.
Ezek a tanácsok – bár semmi meglepetést nem tartalmaznak – megegyeznek azzal, amit bármelyikünk józan esze is diktálna, ám így elmagyarázva, megindokolva talán jobban rá tudjuk venni magunkat arra, hogy meg is tartsuk az alapvető játékszabályokat.
A Virtuális paradicsom vagy pokol.com című könyv cseppet sem könnyű olvasmány, több tudományterület szakmai zsargonja nehezíti az olvasását, sőt, az a fordítói választás is zavarhat egyeseket, hogy az eredeti olasz szövegben angolul szereplő fogalmak a magyar változatban is angolul szerepelnek. Ennek ellenére mindazok számára ajánlott irodalom, akik aggódnak az internet térnyerése miatt, avagy érdeklődnek az ennek következtében bekövetkező egyéni, párkapcsolati, közösségi és társadalmi változások iránt.
Aki elolvassa a könyvet (és ajánljuk, hogy nagyon sokan vegyék kézbe és olvassák!), az a jövőben garantáltan megváltozott szemlélettel kattint az internetkereső ikonjára.
