Először egy napi aktualitásmorzsa: az Oroszország ellen elfogadott uniós szankciókról és az esetleges további lépésekről szóló Reuters-beszámoló kitér arra: bonyolíthatja további szankciós döntések meghozatalát az a körülmény, hogy nem mind a 27 országnak egyforma a viszonya Oroszországgal, illetve eltérő mértékű az orosz gáztól való függése. Uniós tisztségviselők és diplomaták arról tájékoztatták a hírügynökséget, hogy néhány tagállam, köztük Ausztria, Magyar- és Olaszország, amelyik Moszkva legszorosabb szövetségese a tömbön belül, korlátozottabb szankciókat szeretne. Mario Draghi olasz miniszterelnök római sajtóértekezletén azt mondta, a szankcióknak nem kellene vonatkozniuk az energiaimportra.  

Most pedig kissé szélesebben. Melyik oldalon áll Szerbia és Magyarország az Ukrajna-konfliktusban? – kérdi Thomas Roser, a Balkánnal és környezetével foglalkozó, Belgrádban működő német újságíró, a Frankfurter Rundschau című lap által közölt cikkében. A Rundschauról tudni kell, hogy többnyire inkább szociáldemokrata nézeteket tükröz, szemben a másik nagy frankfurti lappal, a konzervatív Allgemeine Zeitunggal.

Roser felhívja a figyelmet arra, hogy Belgrád és Budapest egyaránt jó kapcsolatot ápol Moszkvával, most azonban, az Ukrajna elleni orosz agresszió nyomán mindinkább arra kényszerül, hogy színt valljon.

Aleksandar Vucic szerb elnök, miután a párizsi Elysée-palotában fogadta őt Emmanuel Macron francia államfő, nem kertelt, hanem arról beszélt újságíróknak, hogy nincs könnyű helyzetben, és aggódik, mert egyre nagyobb a Szerbiára nehezedő nyomás Vlagymir Putyin döntései miatt. Szerbia – írja a Frankfurter Rundschau szerzője – egyfelől európai uniós tagságra törekszik, másfelől nagyon szoros kötelékek fűzik Oroszországhoz és Kínához. Amit azonban Moszkva a nemzetközileg elismert módon Ukrajnához tartozó Donbasz-vidéken művel, az aligha hozható összhangba a Koszovó elszakadását el nem ismerő szerb érveléssel. Belgrád mindeddig elkerülte, hogy kénytelen legyen követni az EU Oroszország elleni szankcióit, de Nyugaton most már eltűnőben van a megértés a szerb különutasság iránt – fogalmaz a német lap. Thomas Roser idézi a Blic című belgrádi újságot, amelynek egyik cikkében Boris Varga politológus szintén úgy véli: az Ukrajna-válság miatt Szerbia arra kényszerülhet, hogy foglaljon állást, és nem ülhet meg többé egy fenékkel két lovat, mármint Brüsszelt és Moszkvát. 

Ami Magyarországot illeti, a Frankfurter Rundschau azt emeli ki, hogy a Putyin EU-n belüli ügyvédjének hírében álló Orbán Viktor, miközben bírálja az Oroszországgal szembeni uniós szankciós politikát, ezeket az intézkedéseket sohasem vétózza meg. Szembe állítva a Moszkvához fűződő harmonikus viszonnyal, a magyar–ukrán szomszédsági kapcsolat meglehetősen ingatag, az Ukrajnában élő magyar kisebbség ügye okán.

Thomas Roser szerint az, hogy Orbán e hónap elején Moszkvába utazott, és ott gázszállításról tárgyalt, nem csupán Kijevben keltett haragot: a magyar miniszterelnök hallgatásba burkolózott Putyin azon követelését illetően, hogy a NATO vonuljon ki az egykor a Varsói Szerződéshez tartozó országokból, és ezt a hallgatást megütközéssel fogadták a visegrádi csoport többi országában.

A majna-frankfurti lap kitér arra: bár Szijjártó Péter külügyminiszter a múlt héten még kategorikusan kizárta, hogy további NATO-katonák jöjjenek az országba, most úgy van, hogy kétszáz amerikai katona érkezik közös hadgyakorlatra. A német szerző szerint Budapest a jelek szerint átmenetileg nem akarja tovább terhelni az EU-val és a visegrádiakkal való viszonyát, mert ez utóbbiak részéről elfogyott a türelem a Moszkva iránti simulékonyság láttán. Magyarország mindig segített Ukrajnának, amikor nehézségei voltak – hangoztatta Szijjártó a hét elején, abból az alkalomból, hogy küldtek 120 lélegeztető gépet. „Az EU notórius békebontója, Orbán számára a választási kampányidőszak nem alkalmas arra, hogy az Ukrajna-konfliktus miatt elszigetelődjék” – fogalmaz a cikkíró, és hozzáteszi: a miniszterelnök Putyin beszéde után azt tette közzé a Facebookon, hogy Magyarország osztja az EU álláspontját. 

Ehhez kiegészítésként: a Der Spiegel német hírmagazin csokorba gyűjtött számos nemzetközi reagálást arra, hogy Putyin úgymond elismerte a szakadár donyecki és luhanszki térség függetlenségét. Az összeállításból kitűnik, hogy Mark Rutte holland miniszterelnök őrültnek nevezte az orosz államfőt, Andrzej Duda lengyel elnök pedig NATO-csapaterősítést követelt a szövetség keleti szárnyára. Orbán Viktor telefonon is megerősítette Charles Michelnek, az Európai Tanács elnökének az uniós álláspont melletti magyar támogatást, ám a szakadárok orosz elismerését mindeddig nem ítélte el. Recep Tayyin Erdogan török elnök ugyanakkor, aki maga is különösen szoros viszonyt ápol Putyinnal, elfogadhatlannnak minősítette az orosz államfő döntését.

Orbán brüsszeli újabb zavarórepülése után mégis csak beállt a sorba – a helyben.hu nemzetközi lapszemléje

The Guardian – Egy magas rangú uniós tisztségviselő szerint nagy kérdés, hogy az EU-partnereknek meddig lesz még türelmük folyamatosan lenyelni a békát, miután Magyarország még az uniós külügyminiszterek délutáni szankciódöntését előszítő ülésen is próbálta akadályozni az érdemi munkát. A nagykövet azt hangoztatta, hogy tárgyalni kell, egyébként pedig időt kért, hogy konzultálhasson saját kormányával. Ám a nyilatkozó szerint a magyar vezetésnek most már el kell döntenie, melyik oldalra áll. (Az Orbán-kabinet a végén csatlakozott az új megtorló intézkedésekhez Moszkva ellen – a szerk. megj.)

Die Welt – Az orosz elnök elszámította magát, mert egyre inkább megszakad a kapcsolata a külvilággal, és már csupán egy maroknyi emberre támaszkodik a legszűkebb környezetén belül is, ők meg azt sulykolják belé, hogy nem szabad együttműködni a Nyugattal, önellátásra kell berendezkedni. Ezt Fiona Hill mondta, aki Trump alatt a Nemzetbiztonsági Tanácsban az orosz ügyek felelőseként dolgozott. Mint kifejtette, nagy elszigeteltségében Putyin már nem mérte fel, hogy az Ukrajna elleni agresszió láncreakcióhoz vezethet a világban, és ha Moszkvának szabad, akkor másutt is jogot formálhatnak a határok erőszakos megváltoztatására. Viszont miután óriási összegeket áldozott a csapatok összevonására, tévedés volna azt hinni, hogy kamu az egész.

Ugyanakkor hiába mondja, hogy országáról leperegnek a büntető intézkedések, mert ennek az ellenkezője az igaz. Párbeszéd útján egyértelművé kell tenni számára, hogy rossz a megközelítése, mert a szankciók nem Oroszország megsemmisítését szolgálják, és azokat azonnal érvénytelenítik, amint a Kreml hajlandó ésszerű külpolitikára.

The Wall Street Journal – Itt az új hidegháború, mivel az orosz fél megindította a katonai hadműveletet Ukrajna ellen – figyelmeztet a konzervatív újság vezércikke. Ám az elrendelt szankciók nem elég hatékonyak, noha az Egyesült Államok és Európa is megtanulhatta volna az utóbbi több mint egy évtizedben, hogy Putyin kizárólag az erő hatására hajlandó jobb belátásra térni. Ám a mostani intézkedésekből várhatóan megint csak azt a következtetést vonja le, hogy a Nyugat gyenge.

Az EU-n belül az a legígéretesebb, amit Németország csinált, tehát hogy nem folytatódik az új gázvezeték engedélyezése. Csakhogy a megfogalmazásból az is kiderül, hogy működésbe helyezhetik az Északi Áramlat 2-t, ha az oroszok nem rohanják le Ukrajnát. Pedig az uniónak nagyon oda kellene figyelnie az energiabiztonságra, csökkentenie kellene függését Moszkvától.

Továbbá Washingtonnal együtt sok fegyvert kellene szállítania az ukránoknak, hogy Putyin rádöbbenjen: túl magas az ár, ha megindítja az inváziót. De már látnivaló, hogy ő nem megbízható partner a geopolitikában, szét akarja verni a nemzetközi rendet.

Financial Times – Bajban van a magyar ellenzék, mert belső ellentétek tagolják, ami kihat a kampányára, miközben Orbán pártgépezete igencsak hatékony és alig öt hét múlva következik a választás. Úgy, hogy a hat párt részéről immár a legderűlátóbbak is csupán 40%-ra taksálják a nyerés esélyét. A Fidesz várható győzelmét támasztják alá a közvélemény-kutatások is.

Ezzel szemben a kormánypárt jó ideje rendkívül szervezetten működik, célzottan küldi üzeneteit. László Róbert, a Political Capital elemzője szerint a párt mellett szól az is, hogy a választási szabályok átgyúrása folytán neki lejt a pálya, ezért viszonylag kevés támogató esetén is kényelmes többsége lehet az országgyűlésben. Az ellenzék anyagiakat tekintve sem tud vetélkedni Orbánnal, aminek oka részben az, hogy a Fidesznél elmosódnak a határok az állami és a pártkassza között. Nem beszélve a médiatúlsúlyról.

Az ellenzékiek szerint nekik hegynek felfelé kell küzdeniük, ezért visszatérnek ahhoz a módszerhez, hogy a lakásajtókon kopogtatva igyekeznek minél több embert meggyőzni. Ide kapcsolódik, hogy a Demokratikus Koalíció és a Jobbik bejelentette: Orbán kiűzése végett nem most kívánják tisztázni nézeteltéréseiket.

Frankfurter Allgemeine Zeitung – A magyar gazdaság még a járvány idején is meglehetősen robusztusnak bizonyult, pedig nem volt olyan kormányintézkedés, ami kedvező hatást fejtett volna ki. Most éppen a két zászlóshajót, a MOL-t és az OTP-t sújtja a legújabb dirigista lépés: egyrészt az üzemanyagárak befagyasztása, másrészt pedig amiatt, hogy várhatóan továbbra is rögzítik a jelzálogok kamatait.

A lap idézi az Erste és a Raiffeisen előrejelzését, amely szerint a piac megkönnyebbült sóhajtással fogadná a hatalomváltást. Pedig nagy iránymódosítás azután sem valószínű, sőt előreláthatólag konszolidálni kell a költségvetést, hiszen elszabadult a hiány, illetve az adósság. De elmaradnának a populista zavarórepülések és az jelenlegi ellenzék sokkal inkább elősegítené a piaci viszonyok érvényesülését.

Nagy bizonytalansági tényező, hogy a jogállami gondok miatt megnyitja-e a pénzcsapokat az unió, hiszen az Európai Bíróság döntése nyomán immár be lehet élesíteni a jogállami mechanizmust. A brüsszeli pénzek a bruttó hazai termék 4%-át teszik ki. Azt sem lehet tudni ugyanakkor, miként alakul a jegybank pénzpolitikája, bár elképzelhető, hogy az év közepére már 5,3 % is lehet az irányadó kamat, ami éppen tegnap emelkedett 3,4%-ra. Az infláció miatt a reálkamat változatlanul negatív.

Reuters – A Bizottság alelnöke úgy nyilatkozott: nagyon kedvező, hogy Lengyelországban az elnök kezdeményezése folytán elmozdulás tapasztalható a jogállami vitában, ám a döntő az lesz, amit majd a képviselők megszavaznak ez ügyben a szejmben. Jourová hozzátette, hogy az alapkérdés: hajlandó-e kormány elfogadni az unió meghatározó elveit, valamint az EUB döntéseit. Ha nem, akkor folytatódik a jogállami csörte.

Megerősítette továbbá, hogy ha feloszlatják is a fegyelmi kamarát, ahogyan azt Brüsszel követeli, akkor is rendezni kell azoknak a bíróknak a státuszát, akik éppen a testület verdiktje miatt nem láthatják el tisztségüket.

Bloomberg – Magyar- és Lengyelország után Romániával is meggyűlt az Európai Bíróság baja, mert a román legfelső bíróság meg akarta tiltani, hogy a bírók az EUB-hoz forduljanak, ha úgy ítélik meg, hogy valamelyik hazai jogszabály nincs összhangban az uniós szabályokkal. A luxemburgi testület úgy foglalt állást, hogy ez a gyakorlat szembe menne az uniós jog elsőbbségének elvével és akadályozná, hogy a bírók szükség esetén előzetes véleményt kérhessenek az EU legfőbb bíróságától.

Süddeutsche Zeitung – Kirakták a kormányzó görög Új Demokrácia Pártból az egyik EP-képviselőt, mert az kijelentette, hogy a miniszterelnök nemrégiben tett sajtóellenes kirohanása az ország orbanizálása felé mutat. A párt szerint azonban megengedhetetlen, hogy bárki lejárassa az ország tekintélyét, mert a görögöknél igenis megtartják a demokratikus normákat, nem úgy, mint némely más tagállamokban.