A legnagyobb olvasótábornak örvendő elektronikus fórumra, a Facebookra írtam éppen két esztendővel ezelőtt (2022. júliusban) az alábbi jegyzetemet. Ha Önök, kedves Infovilág-olvasók, azt hiszik, hogy reagáltak rá a címzettek, nos, hatalmasat tévednek. Amit ugyanis Győrött a minden bizonnyal magas körökből támogatottak elhatároznak, azt keresztülviszik. Mára nyílt titokká vált, hogy napokon belül elkezdődik az építkezés a nyitó képen látható, némi túlzással zsebkendőnyinek mondható telken. Kell a lakás ugyanis – a környék lakosságállományából ítélve – az albérlőknek, az albérlők tartásából élőknek, gazdagodóknak, miközben a város sok részében üresen tátong lakások sokasága.
Helyszíni bejárásra voltam hivatalos, olyanra, ami közvetlenül érint. Ennek ellenére igyekszem a lehető legtárgyilagosabban összefoglalni a lényeget. A dolgozat címe: Írásos kiegészítés a 9026 Győr, Viza utca 12207/15 hrsz. ingatlannal kapcsolatos lakossági bejárás jegyzőkönyvéhez.
Tekintettel arra, hogy szerénységem csak akkor értesült a 9026 Győr, Viza utca 12207/15 hrsz. alatti ingatlanon tervezett „változásról” – a [nagyon finom fogalmazással] többlakásos lakóépület építési engedélyezési eljárásához tartozó „bejárásról” –, amikor egyik szomszédon [kevéssel a határidő előtt] fölkért, hogy az ő véleményét is képviseljem az eseményen. Azért, hogy a Győr–Moson–Sopron Megyei Kormányhivatal ne csupán a tervező által közreadott, mutatós képeket lássa, hanem a környék valóságát is, alább közzé teszek néhány friss felvételt.
Hol itt a minimum 25%-nyi zöld terület (mert az egykor zöld, ám rég kiszáradt, gondozatlan fű aligha számítható zöldnek)!? Csak 55-60 fok hőséget árasztó beton…
Elöljáróban kénytelen vagyok leszögezni: a legnagyobb mértékben kifogásolom és elítélem a Győr–Moson–Sopron Megyei Kormányhivatal illetékes munkatársainak hanyagságát, amiért – abszolút érthetetlen és védhetetlen módon, súlyos mulasztást elkövetve – csak az ügyben érdekeltek egy részét értesítették a 9026 Győr, Viza utca 12207/15 hrsz. alatti ingatlanon tervezett változást taglaló bejárásról, a legilletékesebbeket, az építkezéssel szembeni ingatlanok tulajdonosait, lakóit viszont egyáltalán nem. Ezért is kellett a „bejárást” még egyszer megtartani. Az értesítés elmaradásáról csak annyit, hogy logikám szerint fölvetődik: valakinek érdekében állt az esemény elhallgatása. Az értesítés elmaradása valójában a tervezett beruházást – kiszámíthatóan – elmarasztaló, ellenző szomszédok, választópolgárok kizárásával, véleménynyilvánítási jogának megvonásával egyenértékű.
Az esemény gyászos pillanatai voltak, hogy a „bejárásra” (kormányhivatali meghívó nélkül) érkezett kerületi önkormányzati képviselő nem vehetett részt az eseményen, miután a Győr–Moson–Sopron Megyei Kormányhivatal alkalmazottja Győr város választott önkormányzati képviselőjét meglehetősen élesre sikerült „hatalmi” szóval – quasi: távozzék, önnek itt semmi keresnivalója módon – gyakorlatilag elzavarta.
Leszögezem: a szóban forgó, tervezett beruházás igen is közügy, az önkormányzati képviselőket pedig azért választják, hogy a közösség ügyét képviseljék. Ilyen esetben is!
A Győr–Moson–Sopron Megyei Kormányhivatal alkalmazottja által vezetett jegyzőkönyvből is kiolvasható: a bejáráson részt vett környékbeli, azaz érintett ingatlantulajdonosok egyértelműen ellenzik a 9026 Győr, Viza utca 12207/15 hrsz. alatti ingatlan beépítését többszintes, L-alakú épületben elhelyezendő lakásokkal.
Amikor a győri Víziváros létesítését, a Győr-Révfalu–Kisbácsa közötti, részben mezőgazdasági hasznosítású, nagyobb részt a Duna-ágak árterületéül szolgált, lakóépületek céljára addig nem használt városrész lakásépítési célú eladását az önkormányzat – kellő társadalmi háttér birtokában – elhatározta, a mindenekelőtt korunkhoz és a gyorsan változó éghajlathoz igazítandó különféle követelmények nem kaptak kellő hangsúlyt.
Elmaradtak az ekkora területű és sajnálatos módon az eredetileg tervezettnél sokkal nagyobb sűrűségben beépített (és a tervek szerint tovább beépítendő) városrész élhető, emberekre, a lakosságra szabott, a Vízivárosban élők (és majdan oda költözők) igényeit kielégítő egyéb létesítmények.
A Vízivárosban az egyetlen Penny élelmiszerbolton kívül az ott lakók életét könnyítő más szolgáltatásról nem tudok. Nincs gyógyszertár, orvosi rendelő, iskola, óvoda, szolgáltatóház, könyvtárfiók, mozi, kávézó stb., és mindenekelőtt nincs kulturáltan használható, meghittséget sugárzó, ám az emberi természet számára nélkülözhetetlen találkozóhelyet kínáló közösségi tér – értsd: park! –, ahol gyerekek, szüleik, idősek, a lakosság valamennyi rétegének, korosztályának tagjai leülhetnének pihenni, beszélgetni, árnyékba vonulni.
Igazi európai példaként említem Bécs egyik külső kerületét, a Vízivárossal egyidős (!) Aspern-Seestadtot, ami egyáltalán nem alvóváros – miként Győr-Víziváros nagyrésze, bizonyíthatóan üzleti okból, albérlőknek épített ingatlanok sokasága. Az asperni lakásokban közép- és időskorúak is élnek szép számmal, meg nyugdíjasok, komplett családok: csaknem ugyanolyan arányban találhatók meg, mint a város többi kerületében; továbbá kisgyereküket otthon nevelő anyák vagy az unokákra vigyázó nagyszülők.
A kifogásolt vízivárosi területen a legnagyobb probléma továbbra is a minősíthetetlenül kevés zöld.
A példaként említett Aspernben sehol sem látható külső falra szerelt légkondicionáló. A mérnökök úgy tervezték meg a lakásokat, boltokat és valamennyi közösségi helyiséget, hogy télen-nyáron kellemes legyen bennük a klíma. A titok: az okos szigetelés. A győri Vízivárosban viszont egyre több a házak falára, homlokzatokra szerelt légkondicionáló készülék.
Bécs-Aspern kerületben a fűtés geotermikus forráson alapul; hogy a városrésznek a lehető legkisebb legyen az ökológiai lábnyoma.
Nem kell a magyar mérnököknek ötletért, okosságért Bécsbe menniük, tudják ők, hogy mit és hogyan kell(ene) megtervezni, feltéve, ha nem lihegnek a nyakukba az ingatlancápák. Meggyőződésem: a magyar/győri mérnökök és szakemberek tudják, hogy hány lakáshoz mekkora zöldterület kell(ene). De tessék csak körülnézni a Vízivárosban, megtartották-e/megtarthatták-e a meglehetősen fukar – nemzetközi összehasonlításban már évekkel ezelőtti elavult – magyar előírásokat?!
Az eddig nem tapasztalt, hosszú kánikula (és ilyennel kell számolnunk a jövőben is!) bizonyítja: aligha tartották meg Győrnek ebben a városrészében a minimálisan 25%-os zöldterületi arányt. (Mert mint már írtam és vallom: a rég kiszáradt, gondozatlan, gazzal telenőtt füves terület nem nevezhető zöldterületnek!) Beton, aszfalt, kockakő uralkodik és árad belőle az 50–65 fokos hőség. – Ez is indokolja, hogy a már beépített területek közötti „foltokon” legalább parányi, fákkal, bokrokkal beültetett parkokat létesítsenek.
Megengedhetetlen az is, hogy a – feltehetően rossz szabványok miatti – sűrű beépítettség miatt a három-négyemeletes ingatlanok egymásra sugározzák a mind erősebb naphőt. Ez a tapasztalat egyszerű hőméréssel bizonyítható.
Mérnöknek, hatóságoknak tudomásul kell venniük: már a 10 éves szabványok, előírások is elavultak, mert a becsültnél sokkal előbb alapjában megváltozott a Föld északi féltekéjének éghajlata.
Ugyanígy megengedhetetlen, hogy Győrnek ezen a részén – parkolóházak helyett – föld alatti garázsok épüljenek, mert ez a terület évezredeken át árterület volt, hordalékos és szerfölött laza talajjal. Föld alá építeni kockázatos.
A szóban forgó, tervezett beépítéstől száz méterrel keletre – meglehetős „nagyvonalúsággal” engedélyezett, jórészt Győrt otthonukként szerető polgárokká csak nagyon ritkán nevelődő albérlők („máma itt, holnap ott”) számára emelt épületek alapozásakor keletkezett talajrázkódás súlyos károkat okozott. Amiről tudunk: a szóban forgó ingatlanterülettel átellenben lévő, sok tízmillió forintért vásárolt néhány lakásban (és a lépcsőházakban is) repedések keletkeztek az említett, közeli ingatlanterület beépítésekor. Rengett minden, mint földrengéskor. Az átlagember következtetése: nem célszerű hasonló terhelésnek kitenni a környező talajrétegeket.
Annak ellenére, hogy a Győr–Moson–Sopron megyei Kormányhivatal által mindezen ésszerű indokok és ellenérvek figyelmen kívül hagyásával, a második helyszíni szemle/bejárás után pár nappal a főispán már engedélyezte is a „több lakásos” (pontosan: 47 lakásos!), L-alakú épület megépítését a győri 12207/15. helyrajzi számú ingatlanon az Openinvest Kft. számára. Sietni kellett, feltehetően azért, mert Győrött lakásszűke van (még egyszer is ide írom: tele a belváros üres lakásokkal!). Meg azért is, mert „Győrött nincs terület lakásépítésre”, miközben mindenekelőtt Újváros, Sziget, és más városrészek értéktelen, romos házingatlanok lebontása révén kínálják a területet. A beruházó azonban éppen Révfalu-Víziváros imént jelölt területét nézte ki magának, nehogy legyen néhány ezer négyzetméter a sűrűn beépített körzetben, amit valóban parkosítani lehetne/lehetett volna.
Olyannyira sürgős volt megszerezni ezt a területet, hogy jó ideje már a kiviteli tervek is készen vannak, akár öt percen belül kezdődhet a munka. A győri polgárnak bizonnyal leghőbb szíve vágya, hogy olyan területen lakhasson, amit már körbeépítettek.
A győri polgár ugyanis ki nem állhatja a szellős, korszerű módon parkosított városnegyedet, meg azt sem, ahol gyalog, biciklivel elérhető boltok, szolgáltató létesítmények vannak.
A győri polgár imád autózni, benzint, gázolajat vásárolni a lehető legdrágábban, szereti, ha a közúti közlekedés bűze árad be otthona ablakain, és a sűrűn egymás mellett álló épületek hónapokon át sugározzák a kánikulai napfény hőjét.
A győri polgár, feltehetően, ki nem állhatja az egy-két nemzedék számára építhető családi házakat, körötte kerttel, mert ott pihenhetne, hódolhatna illő szenvedélyének, és lenne tere gyermekeinek, unokáinak.
Nem vagyok építész, várostervező, pusztán a logikus, nemzetközi példák alapján gondolkodó, az elviselhető városi életet kedvelő, népszerűsítő, a természeti környezetnek készséggel helyet adó polgár, aki hetekig abban bízott, hogy a Győr–Moson–Sopron Megyei Kormányhivatal kellő módon megfontolja a döntését, és nem engedélyezi a GY/ETDR-1/5596-39/2022. iktatószámon kezelt beruházást.
Félő, hogy e kérésben foglalt indokok kevésnek bizonyulnak, és mégis csak megvalósul a (jelek szerint és „helyhiány miatt” a városban sehol másutt meg nem építhető!) „többlakásos lakóépület” ahogy a hivatal az IR-001097370/2022 azonosító számú, 23 sűrűn gépelt oldalas, hivatkozásokat százával tartalmazó határozatában olvasható.
Sajnálom a beruházást kiötlőket, tervezőket, engedélyezőket, akik feltehetően nem azért ülnek csupaüveg házukban a város közepén, hogy a választópolgárok érdekeit, kívánságait figyelembe véve döntsenek, hanem azért, hogy milliárdjaikat fialtatni szándékozó vállalkozók kedvében járjanak.
És közben a város kiürül – lakóit, Győr-szellemiségét tekintve egyaránt.