A szakma szerint az élelmiszerlánc-biztonsági adó megemelése, valamint a profitszabályok megszigorítása elűzheti az országból a külföldi bolthálózatok tulajdonosait – írja a Reuters/Yahoo. Az Orbán-kormányról az a vélemény, hogy testre szabott törvényeket hoz, és nem érdekli, hogy emiatt mit gondolnak róla a határokon túl. A miniszterelnök a külpolitikában is szereti a maga útját járni: Szijjártó Péter két napja Moszkvába látogatott, hogy erősítse a kapcsolatokat a Kremllel, jóllehet Brüsszel és Washington szerint már így is túl bensőséges a viszony.

Vámos György a Kereskedelmi Szövetségtől azt emeli ki, hogy a szupermarketekre most kettős teher nehezedik: a magasabb ellenőrzési díj miatt veszteségesek lesznek, majd megbüntetik őket, amiért ráfizetésesek. A végeredmény pedig az lesz, hogy le kell húzniuk a redőnyt. Arra is rámutat, hogy ha valaki egy másik országban befektet, embereket alkalmaz, akkor nem szabad egyik pillanatról a másikra kihúzni a lába alól a szőnyeget. Annál is inkább, mert a szabályozás elsősorban a külföldi érdekeltségeket sújtja. Egy tanácsadó cég munkatársa szerint teljesen megszokott dolog, hogy egy multi vállalkozása az első pár évben nem tud hasznot hajtani egy más államban.

Az Economist hetilap legfrissebb száma úgy értékeli, hogy egyre több a tüntetés Magyarországon, ám ez nemigen befolyásolja a kormányfőt. A tiltakozókat, akik hétfőn a korrupció és a hatalom központosítása ellen vonultak fel, részben bátorítja, hogy Amerika mind inkább bírálja a magyar vezetést. Utóbbi azonban visszautasítja, hogy az ország a tekintélyelvűség felé sodródna. Rogán Antal szerint a megmozdulások bizonyítják: nálunk továbbra is demokrácia van, hiszen az emberek szabadon elmondhatják a véleményüket, amíg megtartják a törvényeket. Az előző, mintegy 100 ezres demonstráció ugyanakkor ritka módon elérte, hogy az internetadó kapcsán visszakozzék a hatalom.

Nincs könnyű dolguk a tiltakozóknak, mert nem reálisak a követeléseik, ideértve a kabinet lemondását. Az idén a Fidesz három választást nyert, bár az EBESZ szerint részben azért, mert a maga javára firkálta meg a vonatkozó törvényt. Ám a balliberális ellenzék széttagoltsága arra utal, hogy az alternatíva nem vonzó.

A kivándorlás szintén a kormányellenes tábor ellen hat, ugyanis főleg a fiatal, több nyelvet beszélő, képzett és vállalkozó kedvű rétegek mennek el. Sokan közülük azért, mert nem látnak jövőt a maguk számára a Fidesz-érában.

Orbán már többször értésre adta megvetését a liberális normákkal szemben, de soha olyan egyértelműen, mint a nyáron, Tusnádfürdőn. Az EU képtelennek bizonyult, hogy megfékezze a politikust, vagy az unió netán nem volt hajlandó lépni. A nyomás inkább Amerikából jön. A kormánypárton belül erősödik az aggály, hogy bölcs dolog-e szembeszállni a világ szuperhatalmával.

Balogh Ákos a Mandinertől úgy látja, hogy a fiatalabb Fidesz-tagok nem értenek egyet a hivatalos politikával. Magyarország barátokat és szövetségeseket veszt, és nem lesz könnyű dolga a nemzetközi színtéren, ha a Fidesz ott is a hazai arroganciával lép fel.

A magyarországi tüntetések egyik célpontja a korrupción és a nyugati irányzat feladásán túl az Orbán-kormány „unortodox” pénzügyi és gazdaságpolitikája – írja a Neue Zürcher Zeitung. Ismét önkényesen emelnek adókat, ami elriasztja a külföldi befektetőket, de a lakosságot is megterheli… A különadók az orbáni gazdaságpolitika fontos pillérét alkotják. A Nemzetközi Valutaalap szerint a magyar állam jelentős és egyre nagyobb részben az ilyen adókból finanszírozza magát. Ám a vele járó problémák nyilvánvalóak: erősen torzítóan hatnak, és elűzik a külföldi beruházókat, akikre pedig az országnak nagy szüksége lenne a modernizáláshoz. További nagy akadály a jogbizonytalanság, lásd a devizahitelek kényszerű átváltását. E politikának azonban csak egyik része a külföldi konszernek messzemenő megvetése… A lakosságnak kevés haszna van Orbán politikájából. Mert pl. az energiadíjak csökkentésére kényszerítették a szolgáltatókat, ám más adók és járulékok emelkednek. Az állam a GDP felét osztja el újra. A nagy állami befolyás az egyik fő oka annak, hogy Magyarország gazdaságilag 10 évvel lemarad a lengyelek, a csehek vagy a szlovákok mögött, noha 25 éve még a legjobb előfeltételekkel indult. Nem tudni, hogy mennyire bizonyulnak hatásosnak a tüntetések, ugyanakkor választások csak 3 és fél év múlva lesznek, ezért százezrek vándorolnak ki.  

Putyin nem csak Ukrajnát akarja megosztani, hanem igyekszik lehetőleg minél több befolyást visszaszerezni Kelet-Európában. A terv részben be is válhat, mivel a térségben a társadalom széles rétegei 25 évvel a rendszerváltás után mélyen csalódtak a nyugatban – írja a Die Welt… A képzett fiatalság kizárólag nyugaton lát munkalehetőséget… A keresztény-konzervatív oldal számára az állítólagos közös értékek nem bizonyosodtak be, mert a Nyugat viszonylag liberális beállítottságú… Orbánnal szemben egyenesen az a gyanú, hogy elfordul Nyugat-Európától és Oroszországhoz törleszkedik. Ám a tényleges veszély, hogy ti. összeáll az oroszokkal, nem fenyeget a részéről, csak akkor, ha közel sodródik a bukáshoz. Jelenleg saját hibák sora és a nemzetközi nyomás ingatja a népszerűségét. Az elvesztett hívek leginkább a Jobbikhoz vándorolnak át, amely egy nap kormányra kerülhet.  

A Die Zeit „Putyin nagy terve” címmel hosszú-hosszú elemzésben foglalja össze, milyen módszerekkel – titkosszolgálati műveletekkel, vámháborúval, földek vásárlásával, propagandával és katonai beavatkozással – építi ki befolyását az orosz elnök a Keleti-tengertől az Adriáig. Most már látszik, hogy nagyon is tudatos, összehangolt lépésekről van szó, Merkel nyíltan arról beszél, hogy Oroszország befolyási övezetekben gondolkodik, és lábbal tapodja a nemzetközi jogot. Putyin orosz vezetés alatt kívánja egyesíteni a posztszovjet térséget. Ehhez az EU konkurenciájaként kigondolta az Eurázsiai Uniót, amelynek Ukrajna a központi eleme lenne. És amikor Janukovics megbukott, offenzívába ment át. A következő évekre a jelszó: rivalizálás és verseny.

Oroszország a Déli áramlattal magához akarja kapcsolni az érintett államokat. Magyarország a Balkánon mindenütt híveket próbál szerezni a vezetéknek. Orbán nem fogadja el azt az uniós érvet, hogy nem lehet ugyanaz a csőrendszer tulajdonosa, aki beletáplálja a gázt. A magyar parlament már megadta az építési engedélyt. De itt nem annyira a földgázról, mint egy gazdasági-politikai rendszerről van szó… Orbán Viktor fokozatosan a putyini modell felé fordul. Gyakran beszél arról, hogy el akarja hagyni a liberális tévutat, és orosz mintára illiberális, tekintélyelvű államot igyekszik alapítani.

A német kormány a módszeres orosz nyomulás láttán immár egyáltalán nem hiszi, hogy bármit el tud érni Putyinnál a tárgyalóasztal mellett. Még az uniós tag Magyarország és Bulgária sem lehet biztos abban, hogy mentes az orosz befolyástól.

Az Orbán-kormányra jellemző, hogy elhagyja a kitaposott ösvényt és inkább a saját útját járja, egészen odáig, hogy mostanában már a jogállamiság és a demokrácia határait feszegeti, ami hátrányosan érinti nem utolsósorban az osztrák befektetőket – írja a Die Presse.

A gazdaságban is évek óta borúlátóan megítélt unortodox politikát visz, amelynek célja, hogy szembeszálljon Brüsszel és az IMF „diktátumával”. Minden bírálat ellenére a jelek szerint Orbán sikeres az irányvonallal, amelyet a magyarok időszerű igényeihez igazítanak hozzá…

A közgazdász Csaba László ugyanakkor arra hívja fel a figyelmet, hogy a látványos növekedési ütem az alacsony kiindulási értéknek köszönhető. Tavaly az egy főre jutó GDP még a 2006-i értéket sem érte el. Szerencsésen alakult viszont a mezőgazdaság eredménye és megélénkült az építőipar, miután a futballbolond Orbán több stadiont emeltetett. Az általános tempót azonban előreláthatólag mérsékli az amerikai alapkamat várható emelése és a német gazdaság gyengélkedése. Csaba szerint gond a rezsikiadások mesterséges lenyomása is. A defláció ugyanis veszélyes.

A mai teljes nemzetközi lapszemle itt olvasható, tessék kattintani!