Ha a Fidesz átlépi a vörös vonalat, amihez már közel jár, akkor szedheti a sátorfáját az Európai Néppártnál. Macron és Orbán jövőképe Európáról: tűz és víz. Orbán akkor is csak a kleptokráciát próbálja leplezni, amikor az új kereszténydemokráciáról papol.
de Volkskrant: Az Európai Néppárt egyik legfőbb embere úgy látja, hogy Orbán Viktor lassanként átlépi a vörös vonalat. A konzervatívok strasbourgi frakcióvezetője a holland lapnak adott interjúban kifejtette, hogy nem a kerítéssel van baja, ám az megengedhetetlen, hogy a magyar kormány korlátozza a külföldről támogatott civil szervezetek, illetve egyetemek tevékenységét. Utóbbi kapcsán a tudomány szabadsága forog kockán. Ám ha a magyar politikus nem tartja tiszteletben az ilyen alapvető értékeket, akkor a Fidesz többé nem lehet az EPP tagja. Ez olyan egyszerű, mint a faék: ha követed a szabályokat, részt vehetsz a tömörülésben, ha nem, akkor menned kell. És pont. Weber szerint a migráció jelenleg fenyegetés az EU számára, hosszabb távon viszont mechanizmust kell kialakítani a menekültek szervezett betelepítésére. Ám az illegális beáramlásnak véget kell vetni, a határokat meg kell védeni.
A bajor CSU alelnöke elárulta, hogy szokott beszélni Orbán Viktorral, ám a hangja időről időre élesre vált, mert partnere olyasmiket fejteget, amik elfogadhatatlanok Weber számára. Mint mondta, nagyon nem tetszik neki, hogy a miniszterelnök rendszeresen nyomul, azután az utolsó pillanatban visszavonul. Amíg azonban nem szegi meg az alapnormákat, addig benne lehet a partiban. A Néppárt különben tárgyalni kíván mind a magyar, mind a lengyel kormánnyal, mert nem szeretne újabb, kelet-nyugati elválasztó vonalat. Csak közben nem szabad megfeledkezni olyan, külső tényezőkről, mint Putyin, Erdogan, Kína vagy Trump. Meg kell védeni az európai életmódot és ez csakis közösen lehetséges. A politikus biztos abban, hogy Orbán is megérti a jó kompromisszumok, a párbeszéd, a kölcsönös tisztelet szükségességét, még ha bizonyos véleményekkel nem ért is egyet. Mert Európa csakis együttes erővel jut előbbre.
Der Standard: Ember nem vélekedhet különbözőbbképpen Európa jövőjéről, mint Macron és Orbán, ennek bizonyítására a lap egymás mellé teszi kettejük legutóbbi nyilvános megszólalását. A francia elnök az egységben látja a kiutat. A minap, Aachenben, a Károly-díj átvételekor külön kitért arra, hogy nem szabad engedni a Magyarországon, Lengyelországban, Olaszországban tapasztalható nacionalizmus szirénhangjainak. Egységre van szükség a földrészen. A beszéd hangsúlyozta, hogy semmiképpen sem szabad engedni azoknak, akik demokrácia és a jogállam ellen törnek. A nacionalisták, a demagógok világos nyelvet használnak, de ugyanilyennek kell lennie a részükre adott válasznak is.
A magyar kormányfő ezzel szemben lidércnyomásnak tekinti az Európai Egyesült Államok gondolatát. A beiktatásakor azt hangsúlyozta az országgyűlésben, hogy vége a liberális demokráciának. Nem felelt meg a célnak, nem lehet megjavítani. A világ megváltozott, és erre a magyarok válasza: a kereszténydemokrácia. A német-orosz-török hatalmi háromszög által meghatározott erőtérben az ország nem tud rokonszenvezni a demokrácia exportjával. Azaz nem csatlakozhat azokhoz, akik kioktatnak más népeket, ha azok megsértik a német, az orosz és a török nemzetet és annak vezetőit. Orbán egyben megerősítette, hogy elutasítja a migrációt és azzal vádolta meg Brüsszelt, hogy az alapjoggá akarja tenni a bevándorlást, ami azonban szerinte a nemzet és az állam felszámolásához vezet. Úgy hogy a végén egyetlen nyitott társadalom marad. És itt burkoltan megint szóba hozta a „Soros-tervet”.
Der Standard: A lap kommentártora úgy értékeli, hogy Macron és Orbán vitájában a paprikás cinizmus és a nacionalizmus áll szemben a gall pátosszal, illetve az európai integrációval. Két szöges ellentétben lévő világnézetről van szó. Pedig nem mindig volt ez így, és ennek igazolására a lap idézi, hogy annak idején, amikor Soros-ösztöndíjért folyamodott, a magyar vezető, a civil társadalmat még a diktatúrából és demokráciába vezető átmenet fő elemének tartotta. Ma viszont azt hirdeti, hogy befellegzett a liberális demokráciának. Vagyis azok szószólója, akik az éles ellentéteket keresik az unión belül az alapértékekkel szemben. Neki, Kaczynskinak és a térség más politikusainak a tekintélyelvűség minden, a pluralizmus semmi. Ennek ellentétét testesíti meg a francia elnök, aki arra figyelmeztet, hogy a nacionalizmus, a revizionizmus és a türelmetlenség megint a pusztulásba taszíthatja a földrészt.
Egyértelmű, hogy az emberi méltóság, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság tisztelete, az emberi jogok szavatolása nem fér össze az autoriter, egyes vélemények szerint protofasiszta gondolkodással. És ha jobban megnézzük, mit rejtenek a budapesti szólamok az iliberalizmusról, meg a korszerű kereszténydemokráciáról, azt látjuk, hogy azok csupán cinikus álcaként szolgálnak egy olyan kleptokrácia számára, amely a hasonszőrűeket keresi a kontinensen. Orbán köreit csak zavarná a több Európa. Így inkább a többi közt azon dolgozik, hogy megzabolázza a civil társadalmat, és ezzel már az EU szélére tolta ki országát, noha a lakosság többsége EU-párti. A következményektől csupán a lengyelekkel kötött méltatlan szövetség óvja meg a magyarokat. A kormányfő minden erővel igyekszik meggátolni, hogy Brüsszel a jogállamisághoz kapcsolja a jövőben a támogatásokat. De hiába, és ez odavezet, hogy Magyarország nem vesz majd részt a kibővített európai együttműködésben. Lehet, hogy ez Orbánnak személyesen a javára válik, de az országnak semmiképpen sem.
A nemzetközi sajtószemle elsőként itt jelent meg.