Nagyon várták a győriek, hogy a felújítás, átépítés után végre újra megnyíljék (2023. nyarán) kedvenc „uszodájuk”, a Mosoni-Duna és a Rába torkolatánál lévő strand, amely üzemeltetőjétől a Rába Quelle Vízi Élménypark és Gyógyfürdő nevet kapta. Igen nagy, költséges beruházás volt, részben az önkormányzat, nagyrészt az állam pénzéből épült: az eredetileg tervezett 8 milliárd helyett 22 milliárd forintba került. (Mészáros Lőrinc cégének munkája.) Aztán gyorsan kiderült: ez nem működik rendesen, az meg hiányos… (A nyitó képen: a győri strandfürdő/uszoda nem sokkal az avatása után, az 1930-as évek elején; foto: regigyor.hu.)
Ráadásul kemény elszámolási viták vannak a tulajdonos város és az üzemeltető között. A megyei kormányhivatal törvényességi felügyeleti vizsgálatot rendelt el, erről a legutóbbi önkormányzati közgyűlés tárgyalt, március 28-án. Az is szóba került: előfordulhat, hogy az idei nyáron ki sem nyit a strand…De erről majd később.
Most inkább nézünk egy kicsit vissza az időben! A vizek, a folyók városának lakói mindig is szerették fürdésre alkalmas helyeiket. Győr város 1901-ben kiadott szabályrendeleteiben olvasható: „Szabadban való fürdés, úsztatás és a jég hátán való átkelés csak a hatóság által kijelölt helyen szabad”.
A győri Aranypart egy részlete.
Ennek ellenére a Mosoni-Duna révfalui szakaszán már a 20. század elején tömegesen fürödtek; a gyerekek a Rábca torkolatánál is. Korabeli iratokból tudható: 1921-ben már mintegy tízezer ember fürdött engedély nélküli, sőt, tiltott helyeken, és ezt a tömeges szabályszegést a hatóság már nem tudta szankcionálni, inkább szemet hunyt felette.
A polgári lakosság részére a három folyón és az Iparcsatornán összesen kilenc helyet jelöltek ki szabadfürdőnek 1933-ban. A Rábca jobb partján egyet, a zsidótemető felett. A Rába mindkét partján egyet-egyet: a bal parton, a régi Marcal-torkolattal szemben, a vasúti híd felett, a jobb parton pedig a vasúti híd feletti öblös részt. A Duna bal partján három, jobb partján további két helyet. Érdekesség: a szabadstrandok helye évente változott, 1942-től a háború végéig számuk hétre csökkent.
Szabadstrand a győri Ipar-csatornán.
Néhányat mindenképpen fontos konkrétan is említeni: 1924-ben az Ágyúgyár szállítási igénye miatt megépült az Iparcsatorna, rajta fürdőhelyet is kijelöltek, csak úszóknak. Sokáig kedvenc hely volt, még az 1960-as években is, különösen az egyik végében, a „Négyszögben” működő büfé miatt.
Jachtkikötő az Ipar-csatornán.
Időközben a Vagongyárban készült „vízi csibék”, kétéltű páncélos harci járművek átkelés-gyakorlására kisajátították a területet. Miután ez megszűnt, az Iparcsatorna a horgászoké lett, de nem túl boldogok vele, mert a Mosoni-Duna torkolatában épült jachtkikötő szerintük nagyon zavarja a halak szaporodását. Közben az Iparcsatorna mellett közraktár épült, vízi rakodásra alkalmas darukkal – de ezeket sosem használták…
Egy másik, a győriek számára ikonikus hely a Rábán a „Kovalter”. Kovalter Gyula vendéglős 1935-ben létesített itt halászcsárdát, ami gyorsan népszerűvé vált, a közeli strandot is róla nevezték el. Az alapító1972-ben elhunyt, fia – ha még él – az idén lenne százesztendős. A máig népszerű vendéglő új tulajdonosa megváltoztatta a hely nevét Co-Walterre…A strand tönkrement, elburjánzott a növényzet. Legutóbb – a látványosságot meglehetősen kedvelő – dr. Dézsi Csaba András polgármester láncfűrésszel maga kezdett rendet vágni, hogy legalább kulturált napozóhelyet lehessen kialakítani; a nudisták kedvvel látogatják is. Egy tavalyi önkormányzati rendelet szerint már tilos a fürdés a Rábában.
A győri Aranypart egy másik részlete.
Van másik…a győrieknek régóta kedvelt szabadstrandja a Mosoni-Duna mentén, a „Homokos”. Ezt a szabadstrandot újabban Aranypartnak hívják, kettő is van belőle. Az egyik, a folyó átvágása után némileg megrövidítve, a másik a holtág mellett. Fejlődtek a szolgáltatások is. Az elsőn maradt az eredeti büfé és öltözőépület – a szomszédból az egyetemisták szívesen járnak oda, mégha a partot időnként elönti is az árvíz.
Persze nem csupán folyami strandok voltak- vannak Győrött, hanem medencés fürdők is. A háború utáni újjáépítés vontatottan, lassan haladt, ám – a többi között – egy köz- és gőzfürdő (vagy népfürdő) mégis csak felépült 1948 és 1951 között. Az épület még bővítve is meglehetősen rövid élettartamúnak bizonyult. A gazdaságtalanul működött gőzfürdő 1972 tavaszán bezárt, helyén ma az iparkamara székháza áll.
A győri termálfürdő 1965-ben nyílt meg, szolgáltatásaival rövid idő alatt a város lakóinak szívéhez nőtt. Olyannyira, hogy amikor az épületet 1988-ban felrobbantották, mert újat, korszerűbbet terveztek helyette, sokan sírva nézték a „rombolást”… Megújulva kalandos történetek (valós és szélhámos vállalkozók) után 2004-ben nyitott újra.
A Hajós Alfréd tervezte győri strandfürdő a „régi szép időkben”.
Térjünk csak vissza a strandokhoz! Az 1930-as években két lehetőség közül kellett döntenie a város vezetésének. Az egyik, a drágább (!) megoldás lett volna, hogy vasbetonra épített deszkamedence épülne. A másik terv szerint modern, állandó versenyzésre és közfürdőzésre is alkalmas medencét építenének. Jó néhány tervező neve felvetődött, mígnem a győri városvezetés – nagyon helyesen – Hajós Alfréd, a világ elismerten legnagyobb uszodaépítő tekintélye, az újkori első olimpia egyik bajnoka mellett döntött. Az építkezés 1931 áprilisában kezdődött meg. A kivitelezést sürgette az igyekezet, hogy Győr minél hamarabb bekapcsolódhasson az országos vízi sportéletbe. Május közepén tartották az uszoda bokrétaünnepélyét, melyre illusztris vendégeket és bajnokokat, köztük ifj. Horthy Miklóst és persze a tervező Hajós Alfrédot is meghívták. A Hajós-féle főépület ma is áll, védett, nem tilos elbontani – a győriek nosztalgikus örömére.
Győr uszodája 2019 nyarán: sivár és „lepukkant”…
A két évvel ezelőtt átadott új strand-élménypark leglátványosabb eleme a 32 méter magas csúszdatorony, négyféle csúszdával. Szódásszifon formájával Jedlik Ányosnak állít (második győri) emléket. A tetejére egy 15 személyes panorámalifttel lehet feljutni. A fürdőkomplexumban 21 élmény- és gyógymedence, 11 vendéglátó egység, valamint exkluzív japán szaunavilág várja a látogatókat 4,5 hektáron. Megoldották a komplexum árvíz elleni védelmét is.
A méregdrágán megépített győri új strandfürdő csúszdája.
Kovacsics Imre, az üzemeltető Spa Hungary Holding Zrt. tulajdonosa szerint „ez a világ első, 7 tengeri csillagos vízi élményparkja”. Nem is lehet több, mert nincs ilyen kategória. Ezt Kovacsics találta ki. Méltatlankodva mondta: ha minden szálloda, étterem a létesítéskor kap egy besorolást, ez miért ne kaphatna!?
A győri uszoda sokáig nagyon lehangoló képet mutatott.
A kivitelezés minőségével már az átadás után maga az üzemeltető sem volt elégedett, sok hibát találtak. De igazából nem ez a legnagyobb baj az élményfürdővel, hiszen az építési hibákat meg lehet szüntetni. Az igazi gond a város és az üzemeltető közötti szerződéssel van. Ez még Balogh József polgármestersége idején köttetett, amikor a Rába Quelle a Vízműtől átvette az uszoda és a termálfürdő működtetését. Nem változott az állapot Borkai Zsolt és dr. Dézsi Csaba András polgármestersége idején sem.
Mostanra kemény vita alakult ki az üzemeltető és a város között. Az ügy bonyolult, a lényege: a tulajdonos város szerint az üzemeltető nem fizeti rendesen a „bérleti” díjat; a bérlő viszont arra hivatkozik, hogy nem kapja meg a várostól azt a pénzt, ami a győrieknek adott díjkedvezményért járna neki. A megyei kormányhivatal törvényességi felügyeleti eljárást indított ez ügyben, felszólítva a feleket a tisztázásra.
A legutóbbi győri önkormányzati közgyűlésnek ez volt az egyik napirendi pontja. Szokatlanul nem alakult ki vita a frakciók között, egyetértettek, hogy mindenképpen és mihamarabb tisztázni kell a helyzetet. Mert itt nem csupán a pénzről van szó, bár az is százmilliós tétel. Most már nem azt kell nézni, hogy a múltban ki, mikor, miért követett el hibát, azt majd az utókor eldönti. Arról van szó, hogy továbbra is kedvezményesen használhatják-e fürdőjüket a győriek – vagy az üzemeltető kijelenti: így nem csinálja tovább, és bezár. Mert a fürdők működtetése még a drága jegyárak mellett sem nyereséges. És erre a város – vállalkozó híján – önmaga nem lenne képes.
A győri közgyűlés már tavaly hozott olyan határozatot, hogy a fürdő üzemeltetését közbeszerzési eljárással, nem évente megújuló, hanem hosszabb távú szerződéssel kellene megoldani. Ez eddig nem történt meg, talán a kormányhivatal megállapítása sürgetőbb lesz. A képviselők arra is felhívták a figyelmet, nemcsak a jogi, pénzügyi feltételekre kellene koncentrálni, hanem a műszakiakra is, hozzáértő szakemberekkel, hiszen az élményfürdő garanciális lehetőségei rövidesen lejárnak, nagyon alapos szakmai bejárás kell tehát egy esetleges új szerződés megkötése előtt. Kiderült: Kovacsics hét tengeri csillaga egyelőre elég zavaros vízben úszkál…
