Nehéz felismerni, pedig könnyű diagnosztizálni – mondható a világ népességének mára mintegy tizedét érintő idült vesebetegségről (chronic kidney disease). Az ellentmondás csak látszólagos: a CKD valóban szinte észrevehetetlenül, panasz nélkül jelentkezik, miközben már egy rutin vérvizsgálattal is egyszerűen megállapítható a bGFR-érték rendszeres ellenőrzésével – adja tudtul a Magyar Nephrologiai Társaság a vese világnapján. A változatos kórképekkel, a többi között súlyos szív- és érrendszeri komplikációkkal együtt járó civilizációs betegség mozgásgazdag életmóddal és egészséges táplálkozással előzhető meg leginkább. (A nyitó kép forrása: https://www.summithealth.com)
A vese világnapját a Magyar Nephrologiai Társaság elnöke javaslatára 2005 óta világszerte március 9-én tartják célja, hogy mindenki megismerje a vese működését és fordítson nagyobb figyelmet egészségének megőrzésére.
Túlzott kalóriabevitel, elhízás, dohányzás – csupa olyan civilizációs jelenség, aminek veszélyeiről naponta hallunk, és pontosan tudjuk, hogy a modern kor legsúlyosabb népbetegségeinek okozói. Miközben azonban gyakran beszélünk a krónikus anyagcsere-elváltozásokról vagy a szívelégtelenségről, ritkán esik szó az ezeket előfordulásában jócskán megelőző idült vesebetegségről, ami becslések szerint mintegy másfélmillió embert érint hazánkban, és a kialakulásában a magas vérnyomás és a diabétesz is szerepet játszik. Jól látszik tehát, hogy ezek az ártalmak és kórképek szorosan összefüggnek egymással, és károsítják az egyes szervrendszereket az egészségtelen életmódból következő szövődmények, amik gyakorta végzetesen sokáig rejtve maradnak.
A vese világnapján az ismeretterjesztést alapküldetésének tekintőMagyar Nephrologiai Társaság arra hívja fel a figyelmet, hogy az idült vesebetegség kezelésében kulcsszerepe van a korai felismerésnek. „Kevesen vannak tisztában azzal a megdöbbentő ténnyel, hogy a páciensek vesefunkcióik akár 90%-át is elveszíthetik, mire diagnosztizálják náluk a chronic kidney diseaset. Mindez abból fakad, hogy a kór nem okoz egyértelmű, könnyen felismerhető tüneteket, sőt, változatos panaszok jelentkezhetnek, így az orvosok is nehezebben tudják összerakni a teljes képet. Ebből adódóan gyakoriak a hirtelen, gyors állapotromlást mutató betegutak, és akkor már a súlyos szövődményekkel is számolni kell: előrehaladástól függően akár 14-szeresére is nőhet például a szív-érrendszeri a halálozás kockázata” – mondja Rosivall László professzor, a Magyar Nephrologiai Társaság elnöke.
Ezért is rendkívül fontos, hogy az idült vesebetegség mihamarabb kikerüljön a leginkább rosszul diagnosztizált kórképek közül, a betegek tisztában legyenek az ehhez szükséges rendszeres vizsgálatok jelentőségével. Valójában egy rutinszerű, laboratóriumi vérvizsgálattal kimutatható a CKD a páciensek szervezetében, ehhez ugyanis elegendő a becsült glomerulus filtrációs ráta (bGFR), mértékegysége: ml/perc/1,73m2) értéket vizsgálni: ha a 60 alatti eredmény 3 hónapon túl is fennáll a laborleletben, akkor joggal feltételezhető, hogy a vizsgált személy érintett a betegségben, tehát szakorvosi segítségre szorul. Rosivall professzor szerint a cél az lenne, hogy a bGFR-vizsgálat olyan rendszeres és rutinszerű legyen, mint például a koleszterinszint mérése.
Mint a civilizációs népbetegség esetében, akként a vese egészségének a megőrzésében is fontos a megelőzés: a rendszeres testmozgás, a tudatos táplálkozás és a káros szokások (dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás) elhagyása; ily módon elkerülhető az idült vesebetegség. A már kialakult károsodásokat, a sorban megjelenő szövődményeket már sokkal nehezebb kezelni: a statisztikák szerint pedig a mintegy 750 millió idült vesebetegből több mint 2 millió ember szorul vesepótló kezelésre vagy transzplantációra napjainkban.
A CKD nemcsak a beteget, a családját és a környezetét terheli, de mint az egyik „legdrágább”, a legmagasabb egészségügyi társadalombiztosítási kiadással járó betegség. A kezelések, eljárások hatalmas terhet rónak az egészségügyi ellátórendszerekre világszerte, az Egyesült Királyságban például az idült vesebetegek kezelése többe kerül, mint a mell-, vastagbél-, tüdő- és bőrdaganatosok gyógyítása együttvéve; a fejlődő országok számára gyakorta megfizethetetlen.
A megelőzés legfontosabb lépései:
- Kezdd a megelőzést már gyermekkorban!
- Vigyázz a vesédre, hogy védd a szívedet!
- Ne fogyassz sok sót!
- Tartsd alacsonyan a vérnyomásodat!
- Ne hízz el!
- Igyál elég vizet!
- Ne dohányozz!
- Figyelj a vesédre és ellenőrizd a kreatinin szintet és bGFR-t!
Ha sikerülne a krónikus vesebetegség előfordulását látványosan csökkenteni, az nemcsak a lakosság mostaninál jobb életminőségéhez és az átlagos élethossz javulásához, de a nemzeti jövedelem automatikus növekedéséhez is hozzájárulna; ezért nem csupán a vese világnapján érdekünk és kötelességünk harcolni a CKD előfordulásának csökkenéséért.
