Cikkünk szerzője Békéscsabán járva felfigyelt egy elnevezésre, ami eléggé váratlan volt a számára. Utánanézett – és új tapasztalatait megosztotta a Népszabadság olvasóival. Írása a legnagyobb példányszámú napilap 2010. szeptember 20-i számának Színház rovatában jelent meg. (A nyitó képen: a békéscsabai Békés Megyei Jókai Színház; foto: Wikipedia.)
«Békéscsabáról széles körben ismert, hogy a hazai szlovákság egyik fellegvára. Ám hogy a norvégokhoz mi köze van a városnak, ez még az ott élők többsége számára is csak mostanában vált ismertté.
Szeptember 23-án felavatják az Ibsen Házat, amely a modern drámaírás norvég atyjáról kapta a nevét, s amelyben a megye hét kulturális intézménye talál tartós otthonra.
De hát mi a kötődés a jellegzetes szakállú skandináv író és a Viharsarok kulturális újdonsága között? Nos, Henrik Ibsen darabjait hosszú évek óta rendszeresen műsorára tűzi a helyi teátrum, a Békés Megyei Jókai Színház. Erre a kitartó ragaszkodásra Oslóban is felfigyeltek, aminek eredménye, hogy a most nyíló „multikulturális közösségi színtér” (ahogy Csabán az új központot jelölik) megteremtéséhez a fjordok népe meghatározó mértékben hozzájárult.
Henrik Johan Ibsen norvég drámaíró, színházi rendező, költő (1828–1906)
A nem Európai Unió-tag Norvégia évente tetemes összegekkel támogatja az uniós országok kulturális fejlődését. E célt szolgálja az úgynevezett Norvég Alap, amelyből 595 millió forint jutott a csabai merész tervek kivitelezésére (a megyei önkormányzat 105 millióval szállt be a költségekbe).
A színház mellett álló egykori közgazdasági szakközépiskolára rá sem lehet ismerni. Fekete Péter igazgató mutatja, hogy az udvar hátsó fala például széthúzható, a mögötte rejlő 120 személyes nézőtér így „szabadtériesíthető” is egyúttal. A direktor joggal büszke a – hazai gyártmányú – színpadtechnikára, amit patinás teátrumaink is megirigyelhetnének. Süllyesztők, zsinórpadlás, forgószínpad, emelhető platformok teszik majd próbára az itt dolgozó rendezők, díszlettervezők fantáziáját.
Az Ibsen Házban működik a Harruckern Színitanház elnevezésű stúdió, itt kapott otthont az eddig nomád Napsugár Bábszínbáz, a megye amatőr művészeinek tevékenységét koordiná1ó kulturális iroda, továbbá a helyi kézműves szakiskola, illetve az alapfokú művészeti iskola bemutatóterme. A rendezvényekre már árulják a változatos kínálatot tartalmazó, a városban sokfelé kedvezményes vásárlásra is jogosító Ibsen-bérletet. Az épület több ponton kapcsolódik a Jókai Színházhoz, ahonnan a publikum átjárhat az új étterembe, kávéházba. Eltalálják, hogy ezek kinek a nevét viselik? Ibsenét, bizony…»
(„Az újságíró archívumából” rovatunkban megjelenő írások az Arcanum Adatbázis Kiadó Digitális Tudománytárának gyűjteményében őrzött cikkek felhasználásával készülnek. Köszönet illeti érte az Arcanum ADT-t.)
