Az idei őszi árvíz következtében a Duna-parti települések kerültek veszélybe; volt már hasonló drámai helyzet a Tisza mentén is. A 2006-i természeti csapás elhárításáról, a következmények felszámolásáról számolt be cikkünk szerzője a Hármas-Körös mellől, a Népszabadság 2007. február 9-i számában.

«Az elmúlt napokban átadták a múlt évi tiszai árvíznél megsérült, 600 millió forintos költséggel helyreállított, 3,6 kilométer hosszú árvízvédelmi töltésszakaszt a folyó jobb partján, a tiszaugi híd előtt. Az Európai Unió következő költségvetési ciklusában 100 milliárd forintot fordíthat az ország a Vásárhelyi-terv keretében folyó szabályozási munkálatokra, a hazai költségvetés által biztosított pénzeken felül. A vízkárok ellen kiépítendő védőrendszerek közül az idén befejeződik a beregi töltéserősítés, a cigándi árapasztónál egy zsilipet kell még beépíteni, melynek munkálatai már folynak. Tiszaroffnál az árapasztó töltésének az építését is befejezik, s megkezdik a vízáteresztő műtárgy építését. Az árvizek esetén igénybe vehető Szamos-Kraszna-közi, a Hany-Tiszasülyi és a nagykunsági tározók beruházásának az előkészítése is megkezdődik az idén: megépítésük után tovább javul a védelem hatékonysága.
A tavaly áprilisi tiszai árvízi küzdelem egyik kiemelt „csatatere” a Hármas-Körös partszakasza volt Kunszentmártontól a csongrádi torkolatig. Sokan akkor tanulták meg Szelevény, Csépa és Tiszaug nevét, figyelve a lakosság és a honvédség harcát a rekord magasságúra duzzadt folyóval, de az is egyértelművé vált, hogy a helyreállítás során a korábbinál magasabb, biztonságosabb védelmi rendszert kell kiépíteni.

Kunszentmártonban az év végére gyakorlatilag befejezték a városi folyópart rendbetételét, sőt az új védmű rendszer nemcsak magasabb, de összehasonlíthatatlanul mutatósabb is. Czuczi Mihály polgármester elmondta: a napokban várható annak a csaknem egy kilométeres partszakasznak az átadása, ami fugázott téglafalával, díszburkolatával a település sétányává válhat – hacsak a máris ráhajtó autók tönkre nem teszik. A városvezető hozzátette: kábelcsatornát is kialakítottak a falban, amiben az áramot vezetik majd a felállítandó díszkandeláberekhez – ezek gyártatásához és felszereléséhez lokálpatrióták és más szponzorok segítségére számítanak. A folyókanyar több mint százéves partfalának felújítását már régen eltervezték, de csak most teremtődtek meg hozzá a feltételek, nem utolsósorban azzal az 1,2 milliárd forintos támogatással, amit az állam adott a helyreállítás céljára.
Ugyanebből a keretből finanszírozták a régi híd és a 44-es út Körös-hídja közötti árvízvédelmi töltés, magasítását és szélesítését is.» 

(„Az újságíró archívumából” rovatunkban megjelenő írások az Arcanum Adatbázis Kiadó Digitális Tudománytárának gyűjteményében őrzött cikkek felhasználásával készülnek. Köszönet illeti érte az Arcanum ADT-t.)