Kizárólag online formában lapoz bele a reklámújságokba a hazai felnőtt lakosság egyharmada, és mindössze egyötöde maradt hű kizárólag a papír alapú akciós kiadványokhoz – derült ki egy nemrég végzett felmérésből.
A digitalizációval nem csökkent az akciós újságok népszerűsége. A felnőtt lakosság 85 százaléka legalább havi rendszerességgel nézi meg őket, s szinte ugyanennyi be is vallja, hogy vásárlási döntéseit befolyásolják ezek a kiadványok.
Az akciós ajánlatokat az emberek 71 százaléka hetente böngészi; mindössze hat százalékuk nyilatkozott úgy, hogy egyáltalán nem olvas akciós újságokat. A nemek közötti különbségek is szembetűnők: a férfiakhoz képest a nők jóval gyakrabban lapozgatják a reklámújságokat. Az elemzés arra is rávilágít, hogy ezek a lapok előbb-utóbb eltűnnek a postaládákból.
Kikből tevődik össze az a hatszázalékos réteg, amelyik sohasem olvas akciós újságot? Főként fiatal, magas iskolai végzettségű és jövedelmű, városi környezetben élő férfiakból – derül ki a Shopfully cég kutatásából. Ez a digitális marketingplatform arra szakosodott, hogy segítse a kereskedőket és márkákat a bolti forgalom növelésében.
Ma a hibrid tartalomfogyasztás a legelterjedtebb: a fogyasztók legnagyobb csoportja (43 százalék) nyomtatott és digitális formában is olvassa az akciós reklámújságokat. A digitalizáció térnyerését jelzi, hogy a válaszadók harminc százaléka már csak az interneten böngészi e kiadványokat, miközben csupán 21 százalék ragaszkodik a nyomtatott formához.
Nyugat-Európában ez a folyamat már lezajlott, mára ott kilencven százalékhoz közelít a digitalizáció. A kutatás eredményei egyértelműen mutatják, hogy Magyarországon is intenzíven zajlik a digitális átállás, és a jövőben tovább növekszik az online tartalmak iránti igény.
A kutatás rávilágított arra is, hogy az akciós reklámújságok olvasási szokásai regionális eltéréseket mutatnak hazánkban. A Dél-Alföldön például többen választják a nyomtatott újságokat, mint az online változatokat. Ezzel szemben az ország többi részén az online formátum népszerűbb a nyomtatottnál.
Budapesten különösen erős a digitális dominancia: ott már nagyobb arányban olvasnak kizárólag digitális reklámújságokat, mint hibrid formában.
Az adatok alapján kirajzolódik a nemzedéki különbség is. A fiatal korosztályok körében az online tartalmak elérése kiemelten fontos, az idősebbek körében valószínűbb, hogy hűek maradnak a hagyományos, nyomtatott újságokhoz.
Mennyire hagyatkozunk ezekre az akciós újságokra? Nos, úgy tűnik föl, eléggé. A magyar felnőtt lakosság negyede szerint az akciós kiadványok igencsak hatással vannak vásárlási döntéseikre, a többségük (55 százalék) viszont úgy nyilatkozott, hogy „valamennyire” hatnak rájuk.
Az akciós újságok tehát továbbra is uralják a vásárlók figyelmét – igaz, egyre inkább a digitális térben. Magyarországon is gőzerővel zajlik e nyomtatványok digitalizációja, ahogy a kutatás egyértelműen mutatja: az online elérésű újságok egyre népszerűbbek a nyomtatottakkal szemben.
Nyugat-Európában ez a folyamat már lezajlott, és gyakorlatilag szinte teljes a digitalizáció, nálunk is intenzíven zajlik a digitális átállás, és a jövőben várhatóan tovább növekszik az online aránya.
