Villamos Győrött? Miért ne? Ha lehetett egykoron Sopronban, Szombathelyen, és jár ma is Miskolcon, Szegeden… De Győrben nem – ahol még a hagyományos – autóbuszos – közösségi közlekedés jövője is bizonytalan. Pár évtizede volt ugyan villamosterv, még polgármester-jelöltek programjában is szerepelt. Csakhogy olyan a településszerkezet (a várost ketté osztó vasútvonal, folyók, hidak, felüljárók), hogy lehetetlen megvalósítani. Marad tehát a buszközlekedés, erről időről-időre konferenciát is rendeznek, amit a Kisalföld című megyei napilap 2008. szeptember 20-i számában megjelent tudósítás is bizonyít… (A nyitó képhez: a svájci Sionban vezető nélküli – önjáró – autóbuszok közlekednek. Forrás: SwissInfo.)

«Vissza lehet, és kell is nyerni a tömegközlekedés (közösségi közlekedés) vonzását, meg kell találni az „autóáradatból” kivezető utat – számos téma kapcsolódott ehhez a Győrött rendezett szakmai konferencián.

Sok évtizeddel ezelőtt ilyen, jobbkormányos buszokkal kezdődött a tömegközlekedés Győrött: Rába autóbusz az egykori Star-garázs előtt, a mai Szent István út 41-45. helyén.
A tömegközlekedés, Győrött történetesen az autóbuszos közlekedés, különböző okok miatt sokat veszített vonzásából. Számos feltétele van annak, hogy az emberek a személyautó helyett egyre inkább a buszt részesítsék előnyben a helyi közlekedésben. A Kisalföld Volán már nyertes, tehát rövidesen megvalósítható pályázata is ezt célozta meg. A tervekről szóló előadást érthető érdeklődés kísérte a városháza dísztermében tartott szakmai konferencián. (Az Európai Mobilitási Hét rendezvénye a fenntartható közlekedésfejlesztés és a csökkentett energiafelhasználás lehetőségeiről szólt.) A Kisalföld Volán Győrött az eddigi három decentrum helyett egy központi forgalomirányítási rendszert kíván megvalósítani. Egyszerűsítve: a diszpécser a GPS-rendszer segítségével egy térképen képes megjeleníteni, átlátni, hogy a buszok éppen merre járnak a városban, rendben halad-e a forgalom, szükséges-e valahol a beavatkozás. Korszerűsítik az utastájékoztatást a járműveken belső táblákkal és akár hangos információval is, hol járnak, hol, milyen átszállási lehetőség van. Ez is központi számítógépes vezérléssel történik. Látványosan változhatnak a megállókban a „totemoszlopok” is. Jelzik egyebek között, hogy a következő járat várhatóan hány perc múlva érkezik, akár térképen nyomon lehet követni, merre jár a busz, érdemes-e várni rá. Ezek a táblák hangos tájékoztatást is adhatnak például vakoknak, gyengénlátóknak.
A tervezett rendszer alkalmas arra, hogy az aktuális járatinformációkhoz (például térképen nyomon követve) az interneten is hozzáférjen bárki, vagy akár PDA-n (kézi-/zsebszámítógépen), okostelefonon is. Fontos egyebek között, hogy a tömegközlekedés előnyt élvezzen az utakon. Erre szolgál majd az zöldút-vezérlés: a technika segítségével a buszok a jelzőlámpáknál zöld utat kérhetnek, ha – mondjuk – más forgalmi okok miatt késésben vannak…
A Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE, alelnöke, Dorner Lajos előadást tartott a konferencián) 2000. évi megalakulása óta szakmailag elfogadott civil szervezetté vált, számos sikert is tudhat magáénak, például a budapesti járatkivonások megakadályozását. A VEKE a győri tömegközlekedés átalakítására is készített már tanulmányt 2007 januárjában, arra azonban akkor igazából nem figyelt senki.
Pedig javaslatai szerint a Volán évi 60 millió forintot takaríthatott volna meg úgy, hogy a legtöbb útvonalán még növeli is a járatsűrűséget. Az egyesület szerint a Kisalföld Volán járműparkja az országban a legkorszerűbbnek számít, erre büszkék lehetnének a győriek. A VEKE szorgalmazza, hogy Győr legalább távlatban ne vesse el az észak–déli gerincű, kötött pályás (villamos) közlekedés lehetőségét. Van rá példa, hogy ekkora városban is lehetséges ez. A franciaorsági Orléans például 113 ezer lakosú, 18 kilométer hosszú villamosvonala van 25 megállóval, 15 átszállási ponttal, 22 új villamosszerelvénnyel. Mindez 72 milliárd forintba került – ám az ilyen beruházás 85 százalékát az Európai Unió fizeti, a többit pedig egy fejlődni akaró nagyváros elő tudja teremteni…»

A kép forrása: jarmuipar.hu
Azóta eltelt pár év, a vázolt utastájékoztatási rendszer nagyrészt megvalósult (hol működik, hol nem), de a buszközlekedés jövője változatlanul téma. Nemrégiben a város közgyűlésén többen is elmondták például, hogy közvetlen összeköttetés kellene az egymástól távol eső kerületek között. Néhol a forgalom indokolná a járatsűrítést. Jobb lenne a szolgáltatóval nem évente megújítandó, hanem hosszabb távra szóló szerződést kötni, esetleg a Volánon kívül más partnerekkel is tárgyalni. Nos, ez utóbbiak kapcsán pályázatot is kiírt a város (beadási határideje most május 14.) Nos, van a dologban némi bökkenő. A város éppen pereskedik a Volánnal, nem fizetné ki a szolgáltató által állítólag jogtalanul követelt 650 millió forintot. Talán megegyezhetnek, akár egy hosszabb távú szerződésben is. És jöhetne más vállalkozó? Nos, annak telephelyet kellene építenie (a város tulajdonában nincs ilyen), szükséges lenne egy viszonylag nagy buszpark, járathálózat kialakítása, a lakosság számára elfogadható tarifarendszer és még sok más. Vagyis gyakorlatilag ennek nincs esélye, marad a Volán (most már MÁV) és a vele való megegyezés. Nem kétséges, a mostani szolgáltató helyzeti- és erőfölényből tud tárgyalni…
(„Az újságíró archívumából” rovatunkban közölt írások az Arcanum Adatbázis Kiadó Digitális Tudománytárának gyűjteményében őrzött cikkek felhasználásával készülnek. Köszönet illeti érte az Arcanum ADT-t.)

